+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 15. szombat, 19:48
A Kreml közleménye ennél mindenesetre jóval visszafogottabb: olyan ködösen fogalmaznak a belarusz helyzettel kapcsolatban, amennyire csak lehet.

Úgy látszik, valamilyen úton támogatást nyújtana a belarusz rezsim részére Oroszország, ha annak léte veszélybe kerülne. A BelTA belarusz állami a Vlagyimir Putyinnal szombaton telefonbeszélgetést folytató Aljakszandr Lukasenkát idézi:

 

„Megállapodtunk, hogy (Oroszország – a szerk.) már az első kérésünkre mindenre kiterjedő segítséget ad, hogy biztosítsuk a Belarusz Köztársaság függetlenségét”.

 

Persze Moszkva itt elsősorban arra az eshetőségre gondolt, ha Belaruszt külföldi katonai fenyegetettség érné. Belarusz is tagja ugyanis az Oroszország-vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), amely a NATO-hoz hasonlóan kollektív védelmet biztosít a tagok számára.

 

Lukasenka már szombaton délelőtt lényegében Putyinhoz fordult segítségért, miután Belarusz irányítása egyre inkább kezd kicsúszni a kezei közül: az országban több tízezer fős tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a rohamrendőrség eleinte még megpróbált brutálisan szétverni, de a rendőri erőszak csak még inkább felingerelte a választási csalások miatt egyébként is elégedetlen belaruszokat.

 

Recseg-ropog a rendszer

 

Ráadásul az ország napok óta országos sztrájk alatt áll az elnökválasztás eredménye miatt, kulcsfontosságú állami vállalatok, szolgáltatók és cégek dolgozói kezdtek munkabeszüntetésbe, hétfőtől pedig úgy néz ki, már a közmédia is sztrájkba kezd. Ilyen helyzetben a tüntetések szervezői mögött lengyeleket, hollandokat, orosz ellenzékieket, cseheket és ukránokat sejtő Lukasenka leginkább Moszkvára támaszkodhat.

 

Szombat délelőtt úgy fogalmazott:

 

„szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjek Vlagyimir Putyinnal, mert a tüntetéshullám már nem csak Belaruszra jelent veszélyt”.

 

Lukasenka ezzel arra utalt, hogy a tüntetések egyfajta dominóeffektust idézhetnek elő a posztszovjet térségben, vagyis pont azzal próbál Moszkvára hatni, amire az a legérzékenyebb.

 

Az utóbbi időben Lukasenkával egyre hűvösebb viszonyt ápoló Putyin viszont nem állt be hangosan a belarusz elnök mögé: a Kreml feltűnően hallgat a szomszédjában történő eseményekről, és ha meg is szólal az orosz vezetésből valaki, az is inkább kritikus Lukasenkával.

 

Éppen ezért feltűnő, hogy a Lukasenkával folytatott szombati telefonbeszélgetésben is mennyire ködösen fogalmaztak az oroszok: még Lukasenka nyilatkozataiból is legfeljebb annyit lehetett leszűrni, hogy Moszkva egy harmadik országból jövő katonai támadás esetén segítene, de hogy ezt megtenné-e csak az ellenzéki tüntetők miatt, nem egyértelmű.

 

Nincs integráció, nincs támogatás?

 

Még homályosabb a sztori, ha az igazságot nem a belarusz féltől jövő sajtóközlemény alapján, hanem a Kreml közléseiből próbáljuk kihámozni. A Kreml ugyanis a Moscow Times tudósítása alapján a Lukasenkával való telefonbeszélgetéről szűkszavúan annyit közölt, hogy „mindkét fél elkötelezett abban, hogy minden felmerülő problémát hamarosan megoldjanak”.

 

Az oroszok azt is hozzátették: a legfontosabb, hogy megakadályozzák, hogy a problémákból „destruktív erők” húzzanak hasznot.

 

Moszkva közleményének legérdekesebb része azonban az, hogy milyen sok említést tesz a Belarusz és Oroszország között már évtizedek óta fennálló szövetségi államról. A két ország integrációja ennek keretein belül ugyanis az elmúlt években Lukasenka ellenkezése miatt szakadt meg, mivel az az ország szuverenitásának, és így saját hatalmának elveszítésétől tartott, ha túl közel engedi magához Moszkvát.

 

A Kreml közleménye viszont ma már arról számolt be: mindkét vezető egyetértett abban, hogy a két ország kapcsolatát az unióállam keretein belül szorosabbra kell fogni. Vagyis felmerül egy olyan narratíva is a belarusz helyzettel kapcsolatban, hogy Putyin akkor segítene be ténylegesen Lukasenkának, ha az nem ellenkezne tovább a szorosabb integrációval kapcsolatban. Egyelőre azonban látható: Moszkva sem fedte fel a kártyáit.

 

BORÍTÓKÉP: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. A magyar fővárost ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás