+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 15. szombat, 19:48
A Kreml közleménye ennél mindenesetre jóval visszafogottabb: olyan ködösen fogalmaznak a belarusz helyzettel kapcsolatban, amennyire csak lehet.

Úgy látszik, valamilyen úton támogatást nyújtana a belarusz rezsim részére Oroszország, ha annak léte veszélybe kerülne. A BelTA belarusz állami a Vlagyimir Putyinnal szombaton telefonbeszélgetést folytató Aljakszandr Lukasenkát idézi:

 

„Megállapodtunk, hogy (Oroszország – a szerk.) már az első kérésünkre mindenre kiterjedő segítséget ad, hogy biztosítsuk a Belarusz Köztársaság függetlenségét”.

 

Persze Moszkva itt elsősorban arra az eshetőségre gondolt, ha Belaruszt külföldi katonai fenyegetettség érné. Belarusz is tagja ugyanis az Oroszország-vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), amely a NATO-hoz hasonlóan kollektív védelmet biztosít a tagok számára.

 

Lukasenka már szombaton délelőtt lényegében Putyinhoz fordult segítségért, miután Belarusz irányítása egyre inkább kezd kicsúszni a kezei közül: az országban több tízezer fős tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a rohamrendőrség eleinte még megpróbált brutálisan szétverni, de a rendőri erőszak csak még inkább felingerelte a választási csalások miatt egyébként is elégedetlen belaruszokat.

 

Recseg-ropog a rendszer

 

Ráadásul az ország napok óta országos sztrájk alatt áll az elnökválasztás eredménye miatt, kulcsfontosságú állami vállalatok, szolgáltatók és cégek dolgozói kezdtek munkabeszüntetésbe, hétfőtől pedig úgy néz ki, már a közmédia is sztrájkba kezd. Ilyen helyzetben a tüntetések szervezői mögött lengyeleket, hollandokat, orosz ellenzékieket, cseheket és ukránokat sejtő Lukasenka leginkább Moszkvára támaszkodhat.

 

Szombat délelőtt úgy fogalmazott:

 

„szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjek Vlagyimir Putyinnal, mert a tüntetéshullám már nem csak Belaruszra jelent veszélyt”.

 

Lukasenka ezzel arra utalt, hogy a tüntetések egyfajta dominóeffektust idézhetnek elő a posztszovjet térségben, vagyis pont azzal próbál Moszkvára hatni, amire az a legérzékenyebb.

 

Az utóbbi időben Lukasenkával egyre hűvösebb viszonyt ápoló Putyin viszont nem állt be hangosan a belarusz elnök mögé: a Kreml feltűnően hallgat a szomszédjában történő eseményekről, és ha meg is szólal az orosz vezetésből valaki, az is inkább kritikus Lukasenkával.

 

Éppen ezért feltűnő, hogy a Lukasenkával folytatott szombati telefonbeszélgetésben is mennyire ködösen fogalmaztak az oroszok: még Lukasenka nyilatkozataiból is legfeljebb annyit lehetett leszűrni, hogy Moszkva egy harmadik országból jövő katonai támadás esetén segítene, de hogy ezt megtenné-e csak az ellenzéki tüntetők miatt, nem egyértelmű.

 

Nincs integráció, nincs támogatás?

 

Még homályosabb a sztori, ha az igazságot nem a belarusz féltől jövő sajtóközlemény alapján, hanem a Kreml közléseiből próbáljuk kihámozni. A Kreml ugyanis a Moscow Times tudósítása alapján a Lukasenkával való telefonbeszélgetéről szűkszavúan annyit közölt, hogy „mindkét fél elkötelezett abban, hogy minden felmerülő problémát hamarosan megoldjanak”.

 

Az oroszok azt is hozzátették: a legfontosabb, hogy megakadályozzák, hogy a problémákból „destruktív erők” húzzanak hasznot.

 

Moszkva közleményének legérdekesebb része azonban az, hogy milyen sok említést tesz a Belarusz és Oroszország között már évtizedek óta fennálló szövetségi államról. A két ország integrációja ennek keretein belül ugyanis az elmúlt években Lukasenka ellenkezése miatt szakadt meg, mivel az az ország szuverenitásának, és így saját hatalmának elveszítésétől tartott, ha túl közel engedi magához Moszkvát.

 

A Kreml közleménye viszont ma már arról számolt be: mindkét vezető egyetértett abban, hogy a két ország kapcsolatát az unióállam keretein belül szorosabbra kell fogni. Vagyis felmerül egy olyan narratíva is a belarusz helyzettel kapcsolatban, hogy Putyin akkor segítene be ténylegesen Lukasenkának, ha az nem ellenkezne tovább a szorosabb integrációval kapcsolatban. Egyelőre azonban látható: Moszkva sem fedte fel a kártyáit.

 

BORÍTÓKÉP: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás