Kik örülnek a koronavírusnak? A francia darazsak

Szerző: Petróczi Rafael
2020.08.15. 09:42

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, már csak azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

Kik örülnek a koronavírusnak? A francia darazsak

Hiába elég jó végre az idő ahhoz, hogy kertipartit vagy pikniket lehessen tartani, a franciák nem élvezhetik önfeledten a nyarat: ami ugyanis a magyaroknak a szúnyoginvázió, az a franciáknak az elszaporodó darazsakat jelentik, amik előszeretettel vernek fészket például a villanypóznákon, de a lakosok kertjeiben, a háztetők alatt is.

Bár a darázsprobléma minden nyáron visszatérő probléma a franciáknál, azért beszédes, hogy

a tavalyi évhez képest már harminc százalékkal több hívás érkezett a kártevők irtásával foglalkozó, francia cégekhez az elszaporodó darazsak miatt

– és hamarosan még durvább lehet a helyzet, ha azt nem kezelik gyorsan, figyelmeztetnek a szakemberek.

Franciaország harmadik legnagyobb régiójában, a délkeleti Auvergne-Rhône-Alpes régióban például augusztus közepéig 71 darázsfészket regisztráltak a hatóságok, ami duplája a tavalyi adatnak.

De miért lett hirtelen ennyi darázsfészek Franciaországban?

Az egyik franca kártevőirtó cég, a SOSGuêpes38 szóvivője az Euronews kérdésére elmondta, az idei darázsprobléma több okból nőtt ekkorára: egyrészt kellett hozzá a kifejezetten enyhe tél és a napsütéses nyár – ezek kombinációja miatt élhetett túl a szokásosnál jóval több darázskirálynő, amik aztán így hatványozottan több darázsnak adhatnak életet.

És ezen az alapvetően szerencsétlen helyzeten rontott a koronavírus miatti karantén, amikor

senki nem mozdult ki otthonról például azért sem, hogy a parkokban vagy a kertekben elpusztítsák a kaptárkezdeményeket, amíg azt viszonylag biztonsággal meg lehetett tenni.

Most már viszont  a SOSGuêpes38 cég szóvivője arra figyelmeztet: ha a lakosok darázsfészket találnak, vagy véletlenül veszélyesen közel kerülnek egyhez, ne próbálják meg maguk kezelni a helyzetet, hanem először is higgadtan távolodjanak el a fészektől, majd pedig hívjanak szakembert.

Amúgy mennyire veszélyes a darázs, és van-e valami haszna?

A darázscsípés ugyanis elég veszélyes tud lenni: a darazsak fullánkjukkal lúgos méreganyagot juttatnak a hámrétegbe, emiatt a csípés után normál esetben enyhe, viszkető duzzanat jelenik meg. Azonban ha az ember netán allergiás a csípésre, a duzzanat akár 12 centiméteresre is megnőhet, szélsőséges esetben pedig akár életveszélyes állapotba is kerülhet a csípést elszenvedő személy.

Egyetlen darázscsípés önmagában – a legtöbb esetben – ennek ellenére sem különösebben veszélyes, legfeljebb bosszantó pár napig vakarózni miatta, azonban ha az ember netán egy egész kaptárnyi darazsat ingerel fel, könnyen találhatja magát az intenzív osztályon még akkor is, ha amúgy nem allergiás a darazsak csípésére.

A darázs azonban, akármennyire is kényelmetlen a jelenléte az ember számára, fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában:

ragadozó állatként kulcsszerepe van a levéltetűk és a hernyók elszaporodásának megakadályozásában, ő maga pedig elsősorban a madarak között kedvelt zsákmányállat.

És persze azt sem szabad elfeledni, hogy – még ha kisebb mértékben is, mint rokonaik, a méhek – a darazsak is hozzájárulnak a virágok beporzásához.

NYITÓKÉP: ulleo / Needpix.com

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek