+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. augusztus 13. csütörtök, 18:41
A DK-sok még levelet is írtak David Sassoli EP-elnöknek, hogy indítson vizsgálatot Belarusz ügyében, de még az ellenzéki elnökjelölt Szvjatlana Tihanovszkaját is meghívták az EP-be. De miért olyan biztosak a DK-ban, hogy az EP ki fogja vizsgálni a belarusz választást, és nem disszonáns-e, hogy a 2006-os zavargások idején miniszterelnök Gyurcsány Ferenc pártjából jön ilyen kezdeményezés?

Mi miért Belaruszt írunk Fehérorország helyett? Ezért.

 

Levelet írt a DK négy EP-képviselője Dobrev Klára, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila és Rónai Sándor az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, hogy az EP vegye napirendre a belarusz választáson történteket, és vizsgálja meg az utána történt hatósági fellépést. Egyúttal a DK-sok javasolják, hogy

 

az EP hívja meg a Litvániába menekült Szvjatlana Tihanovszkaját, aki a belarusz választáson az ellenzéki kihívója volt az 1994 óta az elnöki székben regnáló Aljekszandr Lukasenkának.

 

Mint ismeretes, már negyedik napja tartanak a tüntetések Belaruszban, miután a múlt vasárnapi elnökválasztáson a 26 éve hatalomban lévő Lukasenkát jelentették be győztesnek a hatóságok. Azóta kiderült, hogy a választásokat lényegében elcsalták, az ellenzéki elnökjelöltnek, Szvjatlana Tihanovszkajának pedig el kellett hagynia az országot, miután a belarusz választási bizottság székházában minden bizonnyal megfenyegették, és arra kényszerítették, hogy videóüzenetben küldje haza a Lukasenka-ellenes tüntetőket.

 

Ezt követően gondolták úgy a DK-sok, hogy meg kell hívni Tihanovszkaját az EP-be, és ki kell vizsgálni a belarusz választás körülményeit. Ennek apropóján kérdeztük a DK EP-képviselőjét és a levél egyik aláíróját, Ara-Kovács Attilát. 

 

Szinte biztos, hogy az EP cselekedni fog

 

Mint azt Ara-Kovács az Azonnali kérdésére elmondta, a levelükre – amelyet technikai okokból, nevezetesen hogy mindenki szabadságon van, nem egyeztettek a szocialista pártcsaládjuk EP-frakciójával, az S&D-vel – villámgyorsan érkezett informális válasz az EP vezetése felől: Ara-Kovács úgy tudja, hogy határozott szándék és széles támogatottság van arra az Európai Parlament berkeiben, hogy felálljon egy, a belarusz eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság. 

 

A Salvini-féle szélsőjobbos frakció, az Identitás és Demokrácia kivételével mindenhonnan azt hallani, hogy szeretnének a MEP-ek egy ilyen vizsgálatot.

 

Sőt, Ara-Kovács szerint a legradikálisabb hangok – amik már a Belarusz elleni szankciók bevezetését sürgetik – az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójából érkeznek, ahova a DK-s képviselő szerint Orbán Viktor is törekedne, ha a Fidesz szűrét kitennék az Európai Néppártból, az EPP-ből. Hogy a DK előzetesen milyen intézkedéseket, esetleg szankciókat tartana indokoltnak, Ara-Kovács nem válaszolt érdemben, mert szerinte itt még nem tartunk. „Egyelőre vizsgáljuk ki, hogy mi történt, és ennek függvényében döntsön a Bizottság az esetleges szankciókról. Mi ebben segíteni fogjuk a Bizottságot.”

 

Mint arra Ara-Kovács Attila rávilágított, levelükre az informális válasz az EP vezetése részéről azért is születhetett meg ilyen gyorsan, mert már korábban is volt közös gondolkodás erről a parlamenti képviselők között, és a DK-sok voltak az elsők, akik ezt az igényt formálisan, levél formájában is kifejezték. 

 

De mi szükség van Tihanovszkajára?

 

Ara-Kovács elmondta, a levelük legfontosabb célja az volt, hogy a belarusz eseményeket kivizsgálja az Európai Parlament, és a megállapításaikat figyelembe véve dolgozza ki az Európai Bizottság, hogy milyen lépéseket tegyen az EU a belarusz helyzet kapcsán. „Nyilván az ellenzéki vezér meghívása a média szempontjából bombasztikus, ugyanakkor a lényege a levelünknek az volt, hogy tovább kell lépni, és ki kell vizsgálni, ami az augusztus 9-i választás után történt”.

 

Mindenesetre Szvjatlana Tihanovszkaja meghívása nemcsak a média figyelmének felkeltését szolgálta az EP-képviselő szerint, hanem szeretnék, ha Tihanovszkaja elmondaná a véleményét és a meglátásait az Európai Parlamentben, segítve ezzel a parlamenti vizsgálatot. Az Azonnali felvetésére, hogy miért pont az EP előtt engedhetné meg magának a belarusz ellenzéki jelölt, hogy őszintén beszéljen a belarusz eseményekről, amikor még az otthonában tüntetőket is haza akarta küldeni, miután minden bizonnyal komolyan megzsarolták, Ara-Kovács azt válaszolta: feltételezésekbe nem bocsátkozik. 

 

„Nincsenek előzetes elvárásaink, hogy Tihanovszkaja mit mondjon, mi csak meghívjuk őt. Majd ha elmondja a véleményét, akkor fogunk beszélni arról, hogy mit gondolunk az elmondottakról.”

 

Arra a kérdésre, hogy ha már az EP-be, akkor Magyarországra is meghívnák-e az belarusz ellenzéki jelöltet, Ara-Kovács azt válaszolta: „Ez nem merült fel egyáltalán.”

 

Van-e közös Belaruszban és Magyarországban?

 

A DK-s képviselő szerint legfeljebb Orbán Viktor kötődik Aljekszandr Lukasenkához, de Magyarországot semmi kapcsolat nem köti Belaruszhoz. Mint Ara-Kovács kifejtette:

 

„Az egyik egy posztszovjet ország, annak minden átkával együtt, a másik a nyugat szerves része jelen pillanatban.”

 

Arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök a júniusi minszki látogatásakor azt mondta, hogy „a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”, és fel is sorolt több példát erre, mint a Keleti Partnerség, a magyar állam 40 millió eurós hitelkerete a belarusz-magyar cégek együttműködését finanszírozandó, vagy éppen a nukleáris energia terén való tapasztalatcsere a belarusz és a magyar szakemberek között, Ara-Kovács azt mondta, ezek legfeljebb Orbán Viktort kötik Belaruszhoz, Magyarországot semmiképpen.

 

Ez az EP-képviselő szerint már csak abból is látszik, hogy Magyarország – Belarusszal ellentétben – az EU tagja, és akármennyire is építi Orbán Viktor az autokrata rendszerét Magyarországon, „még nagyon messze állunk attól, hogy olyan események következzenek be itt, mint ott, már csak azért is, mert az EU azt nem tolerálná”. Ráadásul – tette hozzá az EP-képviselő – 

 

„Magyarországon van egy erőteljes ellenzék, aminek a legerősebb szövetségese van, és azt úgy hívják, hogy Európai Unió, később majd pedig Európai Egyesült Államok.”

 

Az Azonnali felvetésére, hogy Orbántól függetlenül is kötődik Magyarország Belaruszhoz, például a Keleti Partnerség programján keresztül – ami hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország, köztük Belarusz politikai társulását és gazdasági integrációját hivatott erősíteni az EU-val –, Ara-Kovács elismerte, hogy EU-s tagállamként ebben részt kell vennünk, de szerinte a Keleti Partnerség nemcsak arról szól, hogy hogyan integráljuk ezeket az államokat az európai értékek és lehetőségek rendszerébe, hanem arról is, hogy elvárjuk tőlük, hogy mindezeknek megfeleljenek.

 

Egyébként pont a Keleti Partnerség adta az apropóját annak, hogy kormányzati szintről – hosszas hallgatás után – megnyilvánuljanak a belarusz kérdésben: mint azt Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-posztjában leírta, Magyarország olyan EU-s döntésekben érdekelt, „amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem”.

 

Hiteles-e, hogy pont a DK követeli a belarusz tüntetések erőszakos feloszlatásának kivizsgálását?

 

Felmerül a kérdés, hogy nincs-e kellemetlen mellékzöngéje annak, hogy pont az a Demokratikus Koalíció szólít fel egy másik, nem is EU-s tagországban történt, hatósági brutalitásainak kivizsgálására, aminek elnöke az a Gyurcsány Ferenc, akinek miniszterelnöksége idején kísértetiesen hasonló jelenetek zajlódtak le Magyarországon is. 

 

Ara-Kovács erre a felvetésünkre visszakérdezett: 

 

„És? Én semmi hasonlóságot nem látok aközött, ami 2006-ban történt Magyarországon, és ami most történik Belaruszban.”

 

Mint azt a DK-s politikus kifejtette, szerinte a 2006-os atrocitásokat a Fidesz és a szélsőjobb hajtotta végre, és már többször is bizonyították, hogy akkor mindenki a szélsőjobb kottájából játszott, leszámítva a kormányt, ami meglehetősen tanácstalanul állt a helyzettel szemben.

 

NYITÓKÉP: Tut.by / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A figyelemfelkeltés érdekében még egy nemlétező appot is indított egy aktivistacsoport. Na de hogy áll Budapest közvécék tekintetében? Szavazz!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás