+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. augusztus 12. szerda, 17:51
Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára. Az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. A most induló vitában a szomszédos országok vezető értelmiségijei mondják el, ők hogyan tekintenek Magyarországra – a trianoni sérelmi nacionalizmus és Orbán kapcsán, vagy éppen ezek ellenében.

Aki tényleg komolyan gondolja, hogy meg kell haladni Trianont, annak nem ízléstelen emlékműveket kell emelnie, hanem először is segítenie kell a határon túli magyar autonómiatörekvéseket (amelynek terén Orbán Viktor eddig ugyanannyit tett és ért el, mint Gyurcsány Ferenc: a nagy semmit), és ami még ennél is fontosabb:

 

meg kell ismernie szomszédainkat.

 

Az Azonnalit éppen ez teszi különlegessé a magyar médiavilágban: a kormányzati elnyomás ellenére is létező plurális médiatérben (ahol baloldali, liberális, konzervatív hírforrások között is válogathat az, aki nem csak a fideszes narratívát öntő csatornákra kíváncsi) az Azonnali nem annyira valamilyen sajátos ideológiával tűnik ki (a szerkesztőségben bizonyosan vannak jobb- és baloldaliak egyaránt), hanem egy sajátos nézőponttal: mi tudatosan és amennyire tudjuk – márpedig mostanra egyre jobban tudjuk –, eredeti nyelven követjük a szomszédos országok híreit, történéseit. Ami Bécsben, Fiumében, Kolozsvárott, Pozsonyban, Bukarestben, Ùjvidéken vagy Ljubljanában történik, azt mi nem a BBC-ből tudjuk meg, mert mi mindezt – persze az egész közös hazánkkal, az Európai Unióval – magunkénak is tudjuk.

 

Miért is? Egyrészről ezen országok történései ugyanúgy érdekesek lehetnek, mint ami az angol nyelven elérhető országokban történik – csak közelebb vannak hozzánk, és a nyelvi nehézségek ellenére akár jobban is érthetjük.

 

Az Azonnali egyszerűen közel hozza azt, ami eleve közel van: Közép-Európát.

 

Másrészről ebben igenis van egy értékválasztás is. Miközben Közép-Európát éppen a nacionalizmus szabdalta fel, lökte Kelet-Európába, mi kitartunk amellett, hogy ez a mi közös hazánk, ahol otthon érezhetjük magunkat: nem azért, mert legyen minden magyar, hanem mert ami magyar, az ugyanúgy sokban sváb, horvát, román, szlovák, ahogy őbennük is sok magyar van. Illyés Gyulát parafrazálva: Közép-Európa az igazi „haza a magasban” – ha sajnos a kelet-európai nacionalizmus (akár a magyar kormány politikájában, akár a sokszor még mindig tapasztalható szomszédországbeli magyarellenességekben) jelen is van, mi kitartunk Közép-Európa eszméje mellett.

 

A trianoni békeszerződés (amely valóban már nem érvényes, annál inkább az 1947-es párizsi) századik évfordulóján egyrészről mindig rá kell mutatni, hogy a Habsburg Monarchia – nem szabadkőművesek, hanem nacionalisták általi – szétverésére ma csak Dél-Tirolban talált a nemzetközi közösség a példaértékű autonómiával, háromnyelvűséggel megoldást, de ugyanez lenne a megoldás a térség más részein. (Nem újabb etnogettókat, hanem kis Közép-Európákat hozva létre, mint az az autonóm Dél-Tirolban vagy a sajnos még nem autonóm, de attól függetlenül a már most is kétnyelvű Isztriában sikerült.) 

 

Másrészről ismerjük meg, mit gondolnak a szomszédok rólunk! Esetleg a képzet, hogy annyira egyedül lennénk, és mindenki utálna minket, csak tévképzet?

 

Az Azonnalin ezért szerdán egy újabb vitasorozat indul, amelybe

 

szlovák, osztrák, szlovén, horvát, szerb, román vezető értelmiségieket tudtunk megnyerni, hogy írják meg nekünk, miként látják ők Magyarországot a saját országukból.

 

Akár a trianoni centenárium, akár az orbánizmus exportjának veszélye, akár éppen a mindezek ellenére összekötő hasonlóság kapcsán.

 

Ne hagyjuk, hogy Közép-Európa a nacionalista politikusok kishatalmi játékaiban eltűnjék! Nem csak Budapesten, de Pozsonyban, Bécsben, Ljubljanában, Zágrábban, Fiumében, Újvidéken, Belgrádban és Bukarestben is – hogy felkért szerzőink lakhelyeit említsük – megvan az az eszme, amiért az Azonnali objektív hírekkel, riportokkal, interjúkkal és szubjektív véleményekkel küzd. Mutatjuk!

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás