+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 10. hétfő, 08:43
Többeket ájultra vagy félholtra vertek a rohamrendőrök, akik gumilövedékeket és fénygránátokat is bevetettek a többségben békés tüntetők ellen. A meccs azonban még nincs lejátszva: a pletykák szerint Törökországba menekült Lukasenkáról nem hallani, a tüntetők pedig ígérik, hétfőn folytatják. Felkavaró felvételek.

Mi miért Belaruszt írunk Fehérorország helyett? Ezért.

 

Egész éjjel tovább folytatódtak az összecsapások Belaruszban az ellenzéki tüntetők és a rohamrendőrség erői között: előbbiek ugyanis tömegekben vonultak utcára az egyre nyilvánvalóbban elcsalt vasárnapi elnökválasztás eredményei miatt.

 

A hivatalos exit pollok szerint Aljakszandr Lukasenka regnáló elnök 79,7 százalékot kapott, míg fő ellenfele, a legerősebb – de rajthoz állni nem engedett – ellenzéki jelöltek támogatását élvező Szvjatlana Tihanovszkaja 6,8 százalékot. Mindezt úgy, hogy a hivatalos exit poll szerint az ellenzéki jelöltre kevesebben szavaztak, mint a 9,2 százalékot „szerző”, „mindenki ellen” -lehetőségre. Olyan minta ez, melyet a rezsim 2010 óta minden elnökválasztáson bevet, vagyis a választási szervek előszeretettel hozzák ki másodiknak a minden jelölt ellen érkezett szavazatokat, és csak harmadiknak Lukasenka legfőbb ellenfelét.

 

A kedélyeket egyáltalán nem nyugtatta meg a választási bizottság feje, Ligyija Jermosina nyilatkozata, aki szerint még a masszívan ellenzéki Minszk Lenin kerületében is 67 százaléknyian Lukasenkára, 15 százaléknyian pedig Tihanovszkajára szavaztak.

 

Jermosina bejelentése szerint több vidéki választókörzetben Lukasenka a szavazatok több, mint 90 százalékát szerezte meg.

 

Persze egyre több jel mutat arra, hogy az eredményt bizony csúnyán elcsalták:

 

Országosan a részvételt a választási szervek 84 százalékosra tették, de a mindig is ellenzéki fellegvárnak számító Minszkben – ahol egész nap óriási sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt – például csak 66 százalékot becsültek. Mindezt úgy, hogy Minszken kívül az ország minden más régiójában 80 százalék feletti részvételi adatokat közöltek, volt, ahol hivatalosan ez a 90-et is meghaladta.

 

A részvétel több szavazókörzetben meghaladta a száz százalékot, volt, ahol 107, volt, ahol 112 százalékot mértek. Ez úgy fordulhatott elő, hogy Belaruszban van lehetőség előzetesen szavazni már a választás napja előtti héten is, és a szakszervezetek, egyetemek, vállalatok komolyan presszionálják a dolgozóikat, hogy előzetesen voksoljanak. Ezeket a voksokat lényegi választási ellenőrzés nélkül igen könnyű elcsalni, és úgy tűnik, a rezsim is elszámította magát, mikor bejelentették, hogy előzetesen leszavazott a választók 41,7 százaléka.

 

Még beszédesebb adat, hogy a külképviseleteken a szavazókkal készített független exit pollok szerint az arány a hivatalosan közölt adatok fordítottja. Ilyen exit pollokat huszonöt városban készítettek Belaruszon kívül világszerte.

 

Ezekben összesítve Tihanovszkajára csaknem 86 százalék szavazott, 7 százalék nem válaszolt, Lukasenka pedig 4,3 százalékon áll.

 

Egyes választókörzetekben nem csalták el az adatokat, ezekről az ellenzéki Nexta számolt be. A 26. választókörzet Kopiscsában, Minszk külvárosában például Tihanovszkaja 90 százalékkal nyert. Minszk 21. körzetében Tihanovszkaja 1725 szavazattal végzett az élen, Lukasenka 438-at kapott. A vidéki kisváros Atolinában – ne feledjük, Lukasenka bázisa pont vidéken van, lenne – pedig Tihanovszkaja 1230 szavazatot kapott, míg Lukasenka csak 277-et.

 

+ Szvjatlana Tihanovszkaja kampánycsapata egy 85 500 ember megkérdezésével készült exit poll alapján úgy számol, az ellenzéki jelölt 72 százalékkal nyert, míg Lukasenka 13,7 százalékot kapott. Vagyis bár hiteles eredményeket a vasárnapi választásról talán sohasem fogunk megtudni, az arányokból jól látható, hogy Lukasenka a támogatóinak legnagyobb részét elveszítette.

 

A minden bizonnyal elcsalt eredmények miatt több mint húsz városban indultak országszerte óriási tüntetések vasárnap este.

 

Közülük a legnagyobb a fővárosban, Minszkben, melyet estére a hatóságok teljesen körülzártak, se ki-, se bejárás nem volt a városba.

 

A legtöbb rohamrendőrt is itt vetették be a tüntetők ellen, az ellenzéki tüntetéseket brutálisan vérbe fojtották. Sok helyütt az OMON rohamrendőrség vízágyúkkal, paprikasprével, gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatta a tömeget. Egyes tudósítások szerint a fővárosban feltűnt a hadsereg is, ennek hatására az országban megugrott a „Molotov-koktél” címszóra rákeresők száma. A hadsereg jelenlétét mindazonáltal egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan megerősíteni.

 

Estére így Minszk leginkább egy háborús zónára emlékeztetett:

 

 

 

Voltak olyan felvételek, amelyeken látszik, hogy egy rendőrségi kamion nagy sebességgel üt el egy tüntetőt:

 

 

 

Többeket valósággal szétvertek a rohamrendőrök:

 

 

Míg olyan esetek is voltak, ahol eszméletlenre, vagy félholtra vertek tüntetőket. Egyelőre nem tudni, hogy voltak-e áldozatok, és ha voltak, hányan vesztették életüket a vasárnapi tüntetésekben.

 

 

 

Voltak felvételek, ahol Minszkben rohamrendőrökre támadnak a tüntetők:

 

 

Míg több városban, köztük Kobrinban letették a pajzsaikat a rohamrendőrök, jelezve, hogy az alapvetően békés tüntetőkre nem fognak rátámadni:

 

 

A tudósítások szerint hajnalra a legtöbb városban véget értek a demonstrációk, mielőtt a tüntetők hazamentek volna, azt skandálták, hogy holnap újrakezdik. Az a holnap már ma, hétfőn van, kérdés, hogy össze tudnak-e hozni az ellenzékiek még egy ilyen erejű demonstrációt.

 

A kritikus tömeg ugyanis több városban is összegyűlt ahhoz, hogy a rohamrendőrök számára kezelhetetlenné váljon a helyzet,

 

ezért is voltak kénytelenek több helyen visszavonulót fújni, vagy letenni a pajzsaikat.

 

Új információkhoz jutni Belaruszból jelenleg igen nehéz, hiszen az országban az internetet blokkolják, a hálózat akadozik, így a legnagyobb hírportálok – de még az állami hírügynökség is – kivétel nélkül elérhetetlenek. A legtöbb információval így a különböző ellenzéki Twitter-oldalak, valamint a Szabad Európa Rádió belarusz kiadása tudnak szolgálni. Utóbbi a demonstrációkat és a rendőri erőszakot élőben is közvetítette, a közvetítést itt lehet visszanézni.

 

BORÍTÓKÉP: Franak Viačorka / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

Szőczi Árpád Berlinben élő magyar-kanadai újságíró az M1 állami televízió nemzetközi adásának bemondója, otthon pedig a DW-nek dolgozik.

Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék.

A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.

Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.

Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás