+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. augusztus 10. hétfő, 21:28
Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Mi miért Belaruszt írunk Fehérorország helyett? Ezért.

 

Augusztus 9-én választottak elnököt Belaruszban, azonban a választások egyáltalán nem voltak tiszták Európa utolsó diktatúrájában. Több helyen is furcsa jelenetek zajlottak a választások alatt: független megfigyelőket vettek őrizetbe a rendőrök, egy szavazókörben elfogytak a szavazólapok, emiatt másfél órát kellett sorban állnia közel 800 embernek, akiknek jó része szavazni se tudott, illetve megpakolt szatyrokkal másztak ki egy szavazóhelyiség épületéből – vélhetően Tihanovszkajára leadott szavazatokkal megpakolva.

 

Most a független Tut.by közölt egy hosszabb beszámolót, ahol maguk a választási megfigyelők szólaltak meg arról, milyen tapasztalatokat szereztek a választás alatt.

 

Elszámoltunk volna valamit? Nem, csak a semmiből hozzáírtak még plusz ötszáz szavazót

 

A legtöbb választási csalás, amit Belaruszban elkövetnek, nem a választás utolsó napján történik, hanem a korábban. Ugyanis Belaruszban nem csak egy nap zajlik a választás, hanem egy egész héten keresztül, és sok szavazó él is (nem feltétlenül magától) a korai szavazás lehetőségével. Mivel sok helyen nincsenek független megfigyelők, csak Lukasenkához és a rendszeréhez hű emberek, így ilyenkor a legkönnyebb hamis szavazatokat leadni, amit aztán majd később lepapíroznak.

 

A Tut.by is több ilyen esetről számol be. Az egyik megfigyelő, aki konkrétan a cikk szerzője is, a szavazásnap előtti választások kapcsán elmondta, hogy ugyan ő a szavazóhelyiségben nem tartózkodhatott bent, viszont a bejáratnál folyamatosan, egész héten számolta az érkező választókat, így az ő körzetében 433 szavazót számolt, míg végül a hivatalos számok 972-t mutattak a vasárnapi választás előtt. „Hogyan tudtunk 539 embert »nem észrevenni«?” – teszi fel a kérdést a cikk szerzője.

 

Ezenkívül a választás alatt bevett gyakorlat volt, hogy a független megfigyelőket a választóhelyiségekbe be se engedték,

 

így többnyire ők az utcán, vagy a bejáratnál ügyelhettek csak a választás tisztaságára.

 

Viszont a cikk szerzője még szerencsésnek mondhatja magát. Más körzetekben az is gyakori volt, hogy a független megfigyelőket a rendőrség vette őrizetbe, de a megfigyelőkön kívül a szavazók közül is volt, akik rendőri kísérettel hagyták el a szavazóhelyiséget. Egy esetben pedig azzal fenyegettek meg egy megfigyelőt, hogy rendőrt hívnak rá, ha nem hagyja el magától a szavazóhelyiséget, miután panasszal élt a bizottság egyik tagjánál, hogy orosz útlevéllel is szavazhattak emberek.

 

Köszi, de elegen vagyunk

 

A választás napján, vasárnap sem volt lehetőség magában a szavazóhelyiségben bent lenni, mivel ott egy július 22-i határozat szerint maximum öt megfigyelő tartózkodhatott egyszerre, így abba a szavazókörbe, ahova egyszerre több megfigyelőt is beosztottak, általában csak a már bejáratott, a rezsimhez hű megfigyelők kerültek. A szavazatok megszámlálásánál is hasonló elv működött,

 

a legtöbb megfigyelő szintén csak akkor tudta meg az adott szavazókör választási eredményét, amikor a bizottság elnöke kifüggesztette azt a bejáratra. Ha egyáltalán kifüggesztették.

 

A Tut.by beszámolója szerint Minszk egyik szavazókörénél a kint várakozók túlnyomórészt fehér szalagot viseltek: erre az ellenzék jelöltje, Szvjatlana Tihanovszkaja csapata kérte a támogatóit. Ennek ellenére a szavazóköri eredményekből az derült ki, hogy Tihanovszkajára jóval kevesebben szavaztak, mint amennyien ott fehér szalaggal jelentek meg a nap folyamán.

 

Eltűnt szavazólapok, vegzált megfigyelők

 

A beszámoló egyik legérdekesebb része, hogy a kifüggesztett eredmények alapján az érintett szavazókörben 1843-an szavaztak, ebből pedig 972-en még a hét korábbi napjain (van lehetőség ugyanis előzetes voksolásra), így hivatalosan mindössze csak 808-an járultak az urnákhoz a választás napján. Elvileg. A gyakorlatban viszont ebben, a 103-as szavazókörzetben déltől kezdve folyamatosan tömött sorokban várakoztak átlagosan az emberek negyven percet, mielőtt leadhatták szavazataikat, írja a Tut.by.

 

A megfigyelő szerint az ő szavazókörében nagyjából több, mint háromezren járultak az urnákhoz a nap folyamán, azonban végül hivatalosan csak 808 szavazatot adtak le. A hivatalos adatok szerint Lukasenka földcsuszamlásszerű győzelmet szerzett így ebben a szavazókörzetben is, mivel rá 1 486 szavazat érkezett, azaz a szavazatok 80,6 százalékát kapta, míg Tihanovszkaja, aki a választás előtt a független Belarusz történetének legnagyobb politikai gyűlését tartotta 65 ezer emberrel, csak 108 szavazatot szerzett ebben a minszki körzetben, ami összesen 7,26 szavazat, amivel így még az  országos szinten elért 10,09 százalékos eredményét se érte el.

 

A hivatalos választási eredmény szerint az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka hatalmas választási sikernek örülhetett: országosan 84,4 százalékos részvétel mellett a szavazatok 80,08 százalékát szerezte meg, míg az ellenzék kvázi közös elnökjelöltje, Szvjatlana Tihanovszkaja mindössze 10,09 százalékot kapott. Azonban a valóságban ez teljesen másképpen nézhet ki: közel 250 szavazókörzetből kiszivárogtak a valódi arányok, ami alapján Tihanovszkaja 70 százaléknyi szavazatot szerezhetett: Minszkben 90 százalék körül, míg vidéken 50 százalék felett zárt a háziasszonyból politikussá vált ellenzéki jelölt, azonban ezeket az információkat senki erősítette meg, és ezek az adatok nem reprezentatívan az összes szavazókörből származnak.

 

Az exit pollok kihirdetése után összesen 33 városban vonultak utcára az emberek hangot adni az elégtelenségüknek, ahol eleinte nagyobb sikereket is elértek a rendőrökkel szemben, azonban miután megérkezett az erősítés, Minszkben például vérbe fojtották a demonstrációt. Hivatalosan egy személy sem vesztette életét, azonban nem hivatalos adatok szerint egy ember életét vesztette és négyen nagyon súlyos állapotban vannak kórházban. Az internetet a választások óta blokkolják, de ezenkívül a mobil- és a vezetékes telefonvonalak sem működnek hibátlanul.

 

Bővebben érdekel a belarusz elnökválasztás? A választás hátteréről és tétjeiről itt kérdeztünk meg egy belarusz politológust, itt pedig egy interjút olvashatsz arról, hogy mi köze mindehhez a putyini Oroszországnak. A választás eredményeiről és az utána indult tüntetésekről itt, itt és itt írtunk bővebben.

 

NYITÓKÉP: Maria Kolesnikova, az elindulástól elitltott Viktar Babarika kampányfőnöke, TIhanovszkaja szövetségese. FOTÓ: Viktar Babarika / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás