+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. augusztus 10. hétfő, 19:25
Az egyik Lukasenka-párti felvonuláson kisebb botrány lett, amikor a két DJ hirtelen elkezdte játszani a nyolcvanas évek végének egyik ismert Szovjetunió elleni protestdalát. Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Augusztus 6-án, pár nappal a választás előtt Lukasenka-párti felvonulást tartottak az Ifjúsági Palota előtt Minszkben. A két felkért DJ szinte végig különféle popszámokat játszott. Amikor azonban megjelentek ellenzéki ellentüntetők, akik a Lukasenko-párti felvonulókkal ellentétben tényleg fiatalok voltak, a két DJ hirtelen elkezdett játszani egy dalt, amit az egykori Szovjetunióban mindenki jól ismer: „ПЕРЕМЕН!”, azaz „Változás”.

 

A Szabad Európa Rádió felvételein látszódik, amint

 

az adott minszki kerület polgármestere a színpadra perdül, és a hangfalat rángatja idegesen

 

– végül aztán a DJ-pultnál kapcsoltatta le az áramot. A jelenet pár percig tartott, de igazi rendszerellenes tüntetéssé vált: a két DJ győzelmi jelet mutatva játszotta a dalt, az ellentüntetők meg velük együtt énekelték. A két DJ-t a tettükért rögtön le is tartóztatták. Két napra rá, a választás előtti szombaton a jelenet által inspirálva autósok Minszk-szerte ezt a dalt üvöltették az autóikból, miközben lehúzott ablakokból a V-jelet mutatták a járókelőknek.

 

 

A peresztrojka énekese, aki a putyini Oroszországban CIA-snak számít

 

A dalt eredetileg a nyolcvanas évek ismert orosz újhullámos együttese, a Kino szerezte.

 

Viktor Coj dala gyakorlatilag a peresztrojka generációjának lett a himnusza.

 

Coj 1982-ben megjelent Elektricska című számával robbant be a félhivatalos kulturális életbe. A dal egy olyan vonatról szól, amely rossz irányba megy – azaz félreérthetetlenül utalt az akkori Szovjetunióra. Ennek értelmében be is tiltották. Ezt követte 1985-ben – azaz éppen még a csernobili katasztrófa előtt – a Javljaljuju szvoj dom bezjadernaja zona című szám, ami annyit tesz: Nukleárismentes övezetté nyilvánítom saját házam. A dal főleg az afgán háború és a kötelező katonáskodás ellen irányult.

 

A változást hirdető dal, amit Minszkben most is sokat játszanak, 1987-ben született: Mihail Gorbacsov ugyanis szabadabb kulturális életet tett lehetővé, a nyitás politikáját pedig a Kino ezzel a számmal akarta támogatni és sürgetni. Az énekes Coj azonban a szabadságot már nem igazán élte meg: 1990-ban (mindeddig ismeretlen körülmények között) halálos autóbalesetet szenvedett – huszonnyolc éves volt ekkor. Coj népszerűségét mutatja, hogy a halálhírére több tucat orosz fiatal követett el öngyilkosságot. Az akkor készülő lemezük dalai azonban „túlélték” a balesetet, és Fekete album címen aztán megjelentek.

 

Viktor Coj emléke a putyini Oroszországnak se tetszett. Jevgenyij Fjedorov, az Egységes Oroszország rezsimpárt parlamenti képviselője 2014-ben azt állította: Coj a CIA ügynöke lett volna,

 

az amerikai titkosszolgálat megbízásából írta volna a Változás dalát.

 

 

Belaruszul szól ma Lukasenka ellen

 

Az, hogy egy változást hirdető dal lesz a belarusz ellenzéknek is a himnusza, adja magát, főleg, hogy Lukasenka rendszere sok tekintetben – még akár jobban is, mint a putyini Oroszország – a Szovjetunió megőrzésének kísérlete (erre vezethető vissza, hogy miért váltotta le az ország a történelmi fehér-piros-fehér zászlaját a szovjet időkben használtra).

 

Amint a belarusz ellenzéki Belsat hírportál lengyel nyelvű kiadása írja:

 

Viktor Coj dalát idén több belarusz művész énekli belarusz fordításban

 

(a nyelvi kérdés is politikai az országban, Lukasenka ugyanis inkább az orosz nyelvet preferálja, maga is azon beszél nyilvános beszédeiben). A klipben, amelynek „Méltósággal éneklünk” lett a címe, több ismert belarusz énekes vesz részt: Sztaniszlau Mutnyik az Akutéból, Alesz Lucics a B.N.-ből, Pavelj Haradnicki  az RSP-ből, Dzmitru Sampanau  az Inomarkiból, de más művészek is (táncosok, képzőművészek), mint Szarhej Baszlukevic, Vadzim Ramanau, Marija Ljusenka, Palina Dabravolszkaja, Pavelj Lubconak és Volha Franka.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez persze nem váltja ki továbbra se a szájmaszk viselését.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas. Grafikonokon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás