+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 8. szombat, 19:16
De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Ha valaki az orosz független médiában megjelent újságcikkek címeit olvasgatja mostanában a Habarovszkban már ötödik hete tartó kormányellenes tüntetésekről, igencsak összezavarodhat. Az egyszeri nyugati hírolvasó ugyanis olyasmi cikkcímekkel találkozhat, mint például:

 

+ Habarovszkért és Belaruszért etettek galambokat Szentpéterváron

 

Novoszibirszk polgármestere felszólította a polgárokat, hogy ne „etessék a galambokat”

 

„A galambok már felpüffedtek”: a habarovszki terület ideiglenes feje ezzel válaszolt a lemondását követelő tüntetőknek

 

Habarovszkban a tüntetők elsajátították a breszti taktikát: elmennek galambokat etetni

 

Az ehhez hasonló címek tömegében adódik tehát a kérdés:

 

mégis miért özönlenek az utcára az ellenzékiek galambokat etetni, és miért vannak ennyire a helyi szervek és kormánypárti polgármesterek a galambetetés ellen?

 

A válasz eléggé evidens, már ha az orosz ellenzékiek szerepébe képzeljük magunkat, akik évek óta kénytelenek az intézményes hatósági vegzálásokkal és a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken való részvétellel megbirkózni. Utóbbi a helyzet Habarovszkban is, Oroszországban ugyanis nem egyszerű a hatóságnak is bejelentett – és így engedélyezett – ellenzéki tüntetéseket tartani, így az ellenzék a legtöbbször kénytelen jobb híján be nem jelentett – tehát illegális politikai gyűléseken részt venni.

 

Aki pedig ilyenen vesz részt, könnyen kerülhet 15 napra börtönbe, illetve nézhet szembe komoly pénzbírságokkal. Célszerű tehát valami nyomós indokkal előállni, hogy egy ellenzéki miért nem célzottan egy be nem jelentett ellenzéki demonstrációra ment.

 

Hanem például galambot etetni, vagy csak egyszerűen sétálgatni.

 

A maga groteszk módján a hazugság még működhet is, hiszen a galambetetés vagy sétálás a be nem jelentett tüntetésen való részvétellel ellentétben nem törvényellenes, főleg, ha az illetőnél még kenyérmorzsa vagy madártáp is van. A praktikus hazugság pedig hamar szimbólummá vált – és nemcsak Habarovszkban, ahol galambos táblákkal vonulnak fel az ellenzékiek, hanem egész Oroszországban: egyre több városban állnak ki ugyanis a habarovszkiak mellett.

 

 

A habarovszkiak a taktikát a Belaruszban található Breszt városából vették át, ahol – a környezetvédelmi és egészségügyi aggályok miatt is vitatott – akkumulátorgyár megépítését sikerült így megakadályozniuk a „galambetetőknek”.

 

De miért forrong Habarovszk?

 

A tüntetések okairól már az Azonnalin is írtunk: a hatszázezres, az orosz Távol-Keleten található nagyvárosban azért vonulnak sokszor tízezrek az utcára hétről hétre szombatonként, mert július elején letartóztatták Szergej Furgalt, a habarovszki régió kormányzóját.

 

Furgalt négy üzletember tizenöt évvel ezelőtti megöletésével vádolják, az ellenzékiek viszont követelik vissza a kormányzójukat. Nem véletlenül: meglepetésre ugyanis

 

Furgal a 2018-as kormányzóválasztáson 69 százalékos eredményével bucira verte Putyin pártjának, a 28 százalékig jutó Egységes Oroszország (JeR) jelöltjét.

 

Maga Furgal a hőbörgéseiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártjának (LDPR) színeiben tudott nyerni, amely egyébként pártként vígan kiszolgálja Putyin érdekeit. Ha úgy tetszik, rendszeren belüli ellenzéknek is tekinthető, Zsirinovszkij Putyintól még állami kitüntetést is kapott munkájáért.

 

A látszatellenzéki LDPR ide vagy oda, Furgal nagyon mást képviselt, mint a putyini vezetés, és ezzel nagyon hamar népszerűvé tudott válni. Például azzal, hogy egymillió rubellel lecsökkentette a havi fizetését, a kormányzati jachtot elárverezte, és a hivatalnokoknak azt is megtiltotta, hogy az első osztályon utazzanak a repülőkön a szolgálati útjaikon. Az Index Furgalról szóló portrécikke alapján ezzel a politikus helyben népszerűbbé is vált Putyinnál, de nagyon kibontakozni nem tudott, hiszen csupán két évvel megválasztása után őrizetbe vették a hatóságok.

 

Ez lett sok a helyieknek annyira, hogy közvetlenül a letartóztatása után tízezrek mentek az utcára. Persze a résztvevők pontos számát az eheti tüntetésen lehetetlen megbecsülni, a hatóságok szerint csak 2800-an voltak, míg az ellenzék szerint ötvenezren is lehettek a tüntetők.

 

A Furgal helyére kinevezett ideiglenes vezető Mihail Degtyarev szeretné is minél hamarabb berekeszteni a tüntetgetést. Miközben az ellenzékiek Degtatyev távozását követelik, ő maga a galambetetésen is élcelődött egy sort: szerinte

 

a tüntetéseknek helyt adó Lenin téren élnek „egész Oroszország legboldogabb és legdagadtabb galambjai”,

 

és „a galambok már felpüffedtek”, így utalva arra, hogy ideje lenne abbahagyni az etetést és szépen hazamenni.

 

BORÍTÓKÉP: Alekszej Navalnij habarovszki szervezete / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás