+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. augusztus 6. csütörtök, 21:50
Noha az olasz fővárosban a neofasiszták is erősek, az ötletet, hogy a fasizmust bemutató múzeum jöjjön létre, a várost kormányzó Öt Csillag Mozgalom néhány politikusa vetette fel. Vegül a szintén ötcsillagos római főpolgármester, Virginia Raggi saját hatáskörében állította le a projektet. Az indok: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós ok?

Rómában mindig is erős volt a neofasiszta mozgalom; ma is a jobboldal vezető pártja helyben a neofasiszta Olaszország Fivérei, amelynek elnöke, Giorgia Meloni is római. Azzal azonban, hogy városi szinten

 

a neofasiszták egy része átállt az ország más részén inkább balpopulista Öt Csilalg Mozgalomhoz,

 

a grilloisták 2016-ban meg tudták szerezni a főpolgármesteri tisztet a korábban berlusconista ügyvédi irodákban dolgozó Virginia Raggi személyében.

 

A római Öt Csillag szellemi hátterét ismerve tehát nem volt meglepő, hogy a párt egyik (antiklerikális és laicista) városi képviselője, Gemma Guerrini felvetette: jöjjön létre Rómában egy múzeum a fasizmusról. Noha

 

a terv szerint kritikusan mutatták volna be a fasizmus történetét,

 

különösen római jelenlétét – de sokan attól tartottak: a Fasizmus Múzeuma nem a múltfeldolgozást segíheti, hanem a neofasiszták nyernek egy emlékhelyet maguknak. Guerrini ötletét két másik grilloista városi tanácsnokkal, Massimo Simonellivel és Andrea Coiával dolgozta ki, és nyújtotta be.

 

GEMMA GUERRINI ANTIKLERIKÁLIS ÉS LAICISTA SZERVEZETEKKEL KÖZÖSEN ÜNNEPLI A PÁPAI ÁLLAM 1870-ES LEGYÖZÉSÉT. FOTÓ: GG / FB

 

A terv ellen azonnal tiltakozott az olasz partizánok érdekvédelmi szervezete, az ANPI, amely azt hangsúlyozta, hogy Guerriniék javaslata azt sejteti, hogy „nem a Németországban megvalósult példák alapján a fasizmus bűneiről, hanem csupán a fasizmusról szólna a múzeum“, ezért felszólította Raggi főpolgármestert: ne engedje megvalósulni a tervet. A római zsidók szervezete is úgy vélte:

 

„egy országban, amelynek a mai napig nem sikerült szembe néznie a múltjával“, semmi garanciát nem lát arra, hogy a múzeum nem inkább majd a neofasiszták emlékhelyévé válik.

 

Virginia Raggi végül engedett a nyomásnak, és bejelentette: főpolgármesteri hatáskörében leveszi a tervezetet a városi tanács napirendjéről. Raggi, aki maga az Öt Csillag jobboldalán áll, ezt azzal indokolta, hogy Róma „örökké antifasiszta város marad“. Az olasz főváros eleve „az Ellenállás Aranyérmét“ viseli. Az országosan az Öt Csillaggal közösen kormányzó balközép Demokrata Párt – amely a fővárosban ellenzékben van – éppen ezen, a város egészének adományozott kitüntetésre hivatkozva állította: az ellenállás emléke nem férne össze semmiféle Fasizmus Múzeumával.

 

Raggi párttársa, Guerrini ugyan tagadja, hogy Raggi maga visszavonhatná az ő javaslatát, bejelentette mégis: mivel nem akar „médiavitát“, maga vonja vissza a javaslatot. Szerinte azonban a múzeumterv éppen a negocianizmus (azaz a fasizmus bűneinek tagadása) ellen jött volna létre. Guerrini szerint a mostani vita és annak egyoldalú megoldása azt mutatja:

 

„Olaszország még mindig fél az igazságtól“.

 

Valóban van olyan értelmezése Raggi tettének is, hogy a grilloista politikus nem is a baloldalnak akarna megfelelni, hanem a mögötte álló neofasiszta köröknek, amelyek ugyan örültek volna egy Fasizmus Múzeumának elvileg, de maguk is attól tarthattak: a végeredmény talán mégis túl kritikus lesz. Ezt a tézist támaszthatja alá, hogy miközben Raggi a grilloista mozgalom jobboldalán áll, Guerrini antiklerikálisnak, laicistának számít.

 

NYITÓKÉP: Benito Mussolini bevonul Rómába (1922) / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás