+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 5. szerda, 18:18
A halloumi – vagy török nevén hellim – nemcsak Ciprus gasztrobüszkesége, de óriási biznisz is a szigetországnak. De hogyan egyesíthet újra két országot egy sajtféle? És ér-e mindez annyit a ciprusiaknak, hogy a EU régóta dédelgetett, kanadai szabadkereskedelmi megállapodását is felrúgják miatta? Betekintés a sajtdiplomáciába.

Nem ratifikálta a múlt héten a ciprusi parlament az EU és Kanada között kötött, és már 2017 óta ideiglenesen hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodást, a CETA-t – ezzel Nicosia alaposan beleköpött Brüsszel levesébe, amely most ismét aggódhat amiatt, hogy a Kanadával kötött egyezmény a kicsiny Földközi-tengeri szigetország miatt ugrik.

 

A ciprusi kommunisták keresztbe tehetnek az EU-kanadai szabadkereskedelemnek

 

De mit is jelent az, hogy a CETA ideiglenesen van hatályban három éve? Leginkább azt, hogy bár a megállapodást már az EU Tanácsa és az Európai Parlament részéről jóváhagyták az unió és Kanada közötti szabadkereskedelemről, az egyezmény

 

végleges hatályba lépéséhez az is kell, hogy az egyezményt mind a huszonhét tagállam nemzeti parlamentje ratifikálja.

 

Általában ezzel nem is szokott lenni semmilyen probléma, hiszen, ha egy tagállam kormánya a Tanácsban már elfogadta a CETA-t, akkor már puszta formalitás emögé a parlamenti többséget is összehozni a tagállami törvényhozásban. (Mondjuk Magyarország is a kormány eredeti tervei szerint tavaly novemberben ratifikálta volna az egyezményt, aztán az bizonytalan időre hirtelen mégis lekerült a napirendről.)

 

Nem úgy Ciprus esetében, ahol a képviselők 37-18 arányban nemet mondtak a megállapodásra. Ugyanis a regnáló jobbközép-kereszténydemokrata kormány mögött nem áll parlamenti többség: a CETA-ra csak a nagyobbik kormánypárt 18 képviselője szavazott le, míg az ellenzék szinte egységesen nyomott nemet.

 

Az igazán érdekes az, hogy miért: természetesen szerepet játszottak a hagyományos zöld-baloldali, szabadkereskedelem-kritikus érvek is, a zöldek szerint a CETA megnyitná az utat a génmódosított élelmiszerek előtt, a kommunista és szocialista ellenzék pedig attól tart, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás tönkretenné a kistermelőket és munkahelyeket sodorna veszélybe. A kommunisták azt is kritizálták, hogy szerintük a szabadkereskedelmi egyezmény csak a multik érdekét szolgálná, és a kormány sem az emberek, hanem a kevesek érdekét nézi.

 

Sajthamisítványok a kanadai piacon?

 

A kommunista AKEL és a szocialista EDEK ellenzéki pártok viszont ezek mellett egészen más okból is a CETA ellen szavaztak:

 

azért, mert féltik a halloumi sajtot.

 

Túlzás nélkül állítható, hogy a ruganyos, félkemény grillsajtfajta – amelyet már Magyarországon is egyre több helyen kapni – Ciprus nemzeti gasztrobüszkesége, így az ellenzék számára magától értetődő kijátszani a sajtkártyát.

 

Úgy gondolják ugyanis, hogy a CETA nem nyújt megfelelő védelmet a halloumi számára. Hogy ez mit is jelent? Mivel a CETA nem biztosít a ciprusi sajt számára különleges, oltalom alatt álló eredetmegjelölési státuszt, a ciprusiak attól tartanak, hogy a kanadai piacot a halloumi más országokból származó másolatai árasztanák el. Így az ellenzék szerint a kanadai piacra nem szabadna eljutnia a törököknél hellim néven ismert sajt amerikai, dán, brit vagy kanadai másolatainak.

 

Ugyanis a Politico tematikus cikke szerint bár kevés dologban értenek egyet a török és görög ciprióták, de egyvalamiben konszenzus van: legyen szó akár halloumiról, akár hellimről, annak

 

ugyanolyan, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott státuszt kellene élveznie, mint Champagne pezsgőjének, a pármai sonkának, a parmezánnak – vagy épp a görög fetának.

 

Ez azt jelentené, hogy halloumi sajtként az uniós piacon csak ciprusi halloumi sajtot lehetne árulni. Ugyanezt csinálták a görögök a fetával: ez az oka annak, hogy a nem görög, feta-jellegű sajtokat Magyarországon többnyire „krémfehér sajtként” hozzák forgalomba.

 

Ilyen garanciákat a CETA nem biztosítana a ciprusiaknak mindaddig, amíg az EU-tól a sajt nem kapja meg az eredetmegjelölési státuszt, azt, amiért az ország már régóta küzd.

 

Boldogok a sajtkészítők

 

Hogy ez mennyire fontos a ciprusiaknak, azt érzi az Európai Unió is, amely nemrég még amolyan geopolitikai fegyverként használta fel Nicosia ellen a halloumit a szigetország újraegyesítése érdekében az európai eredetmegjelölési státuszról szóló tárgyalások idején. Ciprus jelenleg de facto két részre oszlik, a szigetország déli részén a görög többségű, EU-tag Ciprusi Köztársaságra, és a Törökországon kívül a nemzetközi közösség által el nem ismert Észak-Ciprusi Török Köztársaságra.

 

Az EU nagy terve az eredetmegjelölési státuszról szóló tárgyalások folyamán pedig az volt, hogy nem csupán a szigetország EU-tag déli részére, hanem az északi részre kiterjedően is eredetmegjelölési státuszt ad a halloumira vagy a hellimre. Brüsszel akkor úgy sakkozott, hogy ez akár segíthet is a sziget újraegyesítésében, hiszen így a Törökországnak kiszolgáltatott Észak-Ciprus előtt megnyílna az európai piac, a gazdasági hasznok pedig szép lassan az EU felé csalogathatnák Észak-Ciprust is. Ez azért is fontos, mert Észak-Ciprus exportjának 24 százalékát a halloumi teszi ki –

 

évi 30 millió dolláros biznisz ez, a sajtkészítés pedig az északi szigetrész munkaerejének 16,5 százalékát köti le.

 

Azóta a tárgyalások megrekedtek, pedig az oltalom alatt álló eredetmegjelölési státuszért Ciprus már 2015-ben folyamodott. Most úgy számolnak: itt az ideje visszavágni, hiszen a CETA-ratifikációval kapcsolatos zsarolással egy olyan kisállamnak is geopolitikai súlya lehet, mint Ciprusnak. Az ellenzéki szociáldemokraták például a parlamenti szavazás farvizén rögtön elkezdték hangosan követelni, hogy járjon oltalom alatt álló eredetmegjelölési státusz a hallouminak, enélkül nincs megállapodás sem a CETA-ról.

 

Hogy mi jön ezután, azt egyelőre nem tudni. A jobbközép kormánypárt a parlamenti vétó után a „mit fog rólunk gondolni a világ”-érveléssel állt elő. A DISY kormánypárt közleménye szerint a CETA ugyanis támogatná a beruházásokat és a kereskedelmet is fellendítené, de az, hogy a ciprusi parlament vétózott, „csapást jelent az országunk hitelességére mind európai, mind globális szinten”. „Másrészt pedig ez is mutatja, hogy az ellenzéki pártok ideológiai fixációi és gyerekes pártpolitikai érdekei hogyan ássák alá az uniós állampolgárok és az európai család összességének érdekeit” – fogalmaz a kormánypárti közlemény.

 

És most: Ciprus nyert?

 

Persze a közlemény az ellenzék elégedetlenségét önmagában nem fogja megoldani. Mindenesetre ebben a helyzetben a ciprusi kormány értesítheti az EU Tanácsát, hogy a CETA ratifikációjának visszautasítása „tartós és végleges” döntés volt. Brüsszel ellenben megpróbálhatja megbékíteni a ciprusiakat, például nem kéne újranyitni a CETA-ról szóló tárgyalásokat ahhoz, hogy eredetmegjelölési státuszt adjanak a hallouminak/hellimnek. Ha Ciprus viszont ilyen egyszerűen megkapná, amit akar, akkor az könnyen dominóeffektust idézne elő:

 

egyszerűbben szólva a tagállamok ezután sorban kopogtatnának majd a Bizottságnál a saját követeléseikkel a CETA ratifikálásával kapcsolatban.

 

Ha Brüsszel és Nicosia nem állapodik meg ősszel, akkor viszont a Tanács kénytelen lesz kijelenteni, hogy a CETA ideiglenes alkalmazását fel kell függeszteni. És akkor Ciprus nyert? Innentől már nem ilyen egyszerű. A Tanácsban ugyanis a tagállamoknak szavazniuk kell a felfüggesztésről, amihez a tagállamok minősített többségének is vissza kéne dobnia a dealt. Hogy Ciprus maga mellé tudja-e állítani a nagyfiúkat, és meg tudna-e nyerni egy ilyen szavazást, már sokkal nagyobb kérdőjel.

 

A ciprusi sajtdiplomácia persze megmosolyogtató lehet, de egyáltalán nem Nicosia az egyetlen, amely a CETA blokkolásával próbál egy kis nyomást gyakorolni az EU-ra egy politikai ügyben. 2016-ban például Belgium frankofón déli régiója, Vallónia parlamentje mondott nemet a kanadaiakkal való szabadkereskedelemre úgy, hogy

 

a szövetségi belga kormány belement volna az egyezménybe, csakhogy ehhez szüksége volt Flandria és Vallónia hozzájárulására is.

 

Utóbbi tartományban a szocialisták vezette koalíció attól tartott, hogy a CETA-val a multik járnak csak jól, de ott is felmerültek környezetvédelmi aggályok a szerződéssel kapcsolatban: így ismerte meg pár hónapra a fél világ Vallónia parlamentjét.

 

Vallóniát végül a CETA módosításával sikerült megbékíteni, kérdés, hogy mi lesz Ciprussal, és persze a halloumival – amelyet a kormánypárt szerint az ellenzék csak kifogásként használ arra, hogy ne kelljen megszavaznia a megállapodást. Egy biztos: egy kisebbségben kormányzó kormánypárt, amely minél hamarabb túllenne az egész ügyön, és egy karakteresen szabadkereskedelem-ellenes baloldali ellenzék kombinációja nem kínál túl kecsegtető megoldásokat.

 

BORÍTÓKÉP: CTO Zurich / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A figyelemfelkeltés érdekében még egy nemlétező appot is indított egy aktivistacsoport. Na de hogy áll Budapest közvécék tekintetében? Szavazz!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás