+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. augusztus 5. szerda, 09:19
A belarusz elnök szerint a Minszkben letartóztatott 33 orosz zsoldos egyáltalán nem késte le a gépét, nagyon is nyilvánvaló okokból utaztak ők Belaruszba.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerint hazája „hibrid háborúval” néz szembe – erről ír a Deutsche Welle, amely szerint az 1994 óta az ország élén álló politikus hosszú, érzelemdús beszédet intézett a televízióban a belaruszokhoz. Ebben Lukasenka egyszerre szólt dicsérően és kritikusan az oroszokról: egyrészt örömmel szólt a két ország közti szövetségről, ugyanakkor

 

hazugsággal vádolta Moszkvát a 33 állítólagos orosz zsoldossal kapcsolatban, akiket július végén a belarusz fővárosban vettek őrizetbe.

 

Ahogy arról mi is írtunk: a belarusz hatóságok attól tartottak, hogy a 33, orosz magán biztonsági cégnél dolgozó személyt – akik közül többen megfordultak már Donbaszban, Ukrajna részben oroszpárti szeparatisták ellenőrzése allatt álló régiójában – a választások befolyásolására küldték az országba.

 

A Kreml szerint ugyanakkor ők csak átutazóban voltak az országban, és azért kellett megszállniuk egy hotelben, mert lekésték az Isztambulba tartó repülőjáratukat. Később olyan magyarázatok is születtek, miszerint a zsoldosnak hitt személyek végül is Venezuelába vagy Afrikába utaztak volna.

 

„Az oroszok attól tartanak, hogy elveszítenek minket, mert rajtunk kívül nem maradt egy közeli szövetségesük sem” – szúrt oda a keleti szomszédnak tévés beszédében Lukasenka. Majd azt állította: az őrizetbe vett 33 orosz „mindent elmondott” a belarusz hatóságoknak.

 

„Ez a sok hazugság Isztambulról, Venezueláról, Afrikáról! Az őrizetbe vettek elmondták, hogy őket igenis Belaruszba küldték, azzal a paranccsal, hogy várjanak. Az isztambuli repülőjegyek csak legendák”

 

– mondta Lukasenka, de azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire kellett várniuk az oroszoknak.

 

A belarusz-orosz viszonyt nem csak a választásokba állítólag beavatkozni akaró zsoldosok terhelik az utóbbi időben: Moszkva 2019 óta egyre erőteljesebben lobbizik azért, hogy Oroszország által fejlesztett szoftverek terjedjenek el Belaruszban, Lukasenkáék azonban attól tartanak, hogy ezzel Oroszország hozzáférne az adózók adataihoz, mi több, akár az áruforgalmat is nyomon tudná követni, ezzel pedig a keleti szomszéd nagy rálátást kapna akár Belarusz gazdasági ügyeibe és adataiba.

 

Belaruszban a hétvégén tartanak elnökválasztást: Lukasenkával szemben régen látott nagy ez elégedetlenség. Július 30-án példátlanul nagy, 65 ezres tömeg gyűlt össze Minszkben, hogy az elnök ellen tüntessen. Lukasenkát elsősorban az sodorta bajba, hogy nem vette komolyan a koronavírus-járványt – az óvintézkedések bevezetése helyett például traktorozást javasolt az embereknek  –, így az a környező országokhoz képest jobban tudott terjedni Belaruszban, a nyomában pedig ott is megjelennek a gazdasági nehézségek.

 

Persze kérdés, mennyire lesznek egyáltalán tiszták a választások ott, ahol a legnépszerűbb ellenzéki jelöltet rajthoz állni sem engedték, és ő eleve a börtönből kampányol, míg a tényleges ellenzéki jelölt Szvjatlana Tihanovszkaja egy átlagos angoltanár, aki azért indult el, mert az elnökjelöltként szintén induló férjét is letartóztatta a hatalom.

 

A 9,5 milliós országban majdnem 70 ezer koronavírus-fertőzöttről tudnak, ez a szám pedig jóval nagyobb országokét, így Lengyelországét vagy Romániáét is meghaladja.

 

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök egy moszkvai találkozója / Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás