+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. augusztus 4. kedd, 07:05
Magyarország fenntarthatósági állapota összességében rossz, a korai iskolaelhagyók aránya a V4-ekhez képest kétszeres, a civil szervezetek száma csökken, a korrupciós index és az általános bizalom rossz, illetve átlag alatti, nagyon lassan zárkózunk fel az EU-hoz. Mindezt nem egy nemzetközi sorosista összeesküvés állítja, hanem a Kövér László által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács.
„Hazánk fenntarthatósági állapota összességében rossz, egyes trendek európai, s különösen kelet-közép-európai összehasonlításban igen kedvezőtlenek”

 

– ezt állapítja meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFTT) 2017-2018-as évre vonatkozó jelentése, amely 2019 decemberében készült, és amelyet múlt héten nyújtottak be a parlamentnek. De mire is jó az NFTT, mi a baj pontosan a fenntarthatóságunkkal, és miben fejlődött az ország? Elmondjuk!

 

Mi is a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács?

 

Az NFTT az Országgyűlés által létrehozott tanácsadó, egyeztető, véleményező, javaslattevő testület, honlapja szerint „kiemelt célja a fenntarthatósághoz szükséges szemléletváltás elősegítése a társadalom minden szegmensében”.

 

A szervezet elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke, aki jelenleg Kövér László, míg tiszteletbeli elnöke Szili Katalin, aki 2007-ben még házelnökként kezdeményezte a tanács megalakulását.

 

Ezen felül a szervezetnek van négy társelnöke: egy társelnököt a kormány delegál, jelenleg ezt a pozíciót Nagy István agrárminiszter tölti be. További három társelnököt a tanács tagjai választanak a Magyar Tudományos Akadémia, a parlamenti pártfrakciók és a civil szervezetek delegáltjai közül. Jelenleg ezeket a tisztségeket Náray-Szabó Gábor (Magyar Tudományos Akadémia), Schmuck Erzsébet (LMP) és Farkas István (Magyar Természetvédők Szövetsége) tölti be. Rajtuk kívül van további harminc tagja még a tanácsnak, akik többek közt civileket, egyházakat, szakszervezeteket képviselnek, és úgy tudjuk, így a tagok között nincsenek többségben a Fideszhez köthető személyek.

 

Fenntarthatóság alatt egyébként azt értik a 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint, hogy „az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jóétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat”.

 

Kövér László a „jövőért aggódó apuka” is

 

A jelentés kapcsán az LMP-s Schmuck Erzsébet, a tanács alelnöke azt mondta az Azonnali kérdésére: azt nem az Országgyűlés plenáris ülése, hanem az illetékes parlamenti szakbizottság szokta elfogadni, ami a fenntartható fejlődés bizottsága. Kérdésünkre, hogy a korábbi jelentések – amelyek a 2017-2018-as évhez hasonlóan is tartalmaztak több kormánykritikus felvetést – javaslatait volt-e, hogy megfogadta a kormány, azt mondta: a gyakorlatban nem. 

 

Schmuck azért bízik benne, hogy a jövőben komolyabban fogják venni a javaslataikat, hiszen ezeket nem politikusok készítik elő, hanem szakmai műhelyek: többek között közgazdászok, szociológusok, az üzleti szféra, illetve a tudományos élet képviselői. Végül arra, hogy Kövér László házelnök a tanács elnökeként hogyan szokta fogadni a kormánykritikus megállapításokat, úgy válaszolt:

 

ő úgy látja, Kövér László nagyon sok kérdést ért, és érzékeli, hogy problémák vannak a fenntarthatósággal, megvan benne „a jövőért aggódó apuka” is.

 

Így Schmuck Erzsébet bízik benne, hogy a házelnök úgy fog dönteni, kerüljön a jelentés a plenáris ülés elé, ahol szélesebb körben tudnák megvitatni a benne foglaltakat.

 

Átlag alatti állapotban a nemzeti erőforrások nagy része

 

Az NFFT kétévente úgynevezett „előrehaladási jelentésben” számol be a társadalomnak és az Országgyűlésnek a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásáról, amelyet még 2013-ban fogadott el a parlament és 2024-ig kéne végrehajtani. Ennek a célja többek közt monitorozni, milyen állapotban vannak a nemzeti erőforrások. Utóbbiakat úgy nevezett kulcsindikátorok mérik, és azt, hogy ezek az uniós átlaghoz, illetve a többi V4-es országhoz (vagyis Szlovákiához, Lengyelországhoz és Csehországhoz) viszonyítva jobbak-e vagy rosszabbak. A kulcsindikátorokat ötfokú skálán minősítik, van „rossz”, „átlag alatti”, „átlagos”, „átlag feletti” és „jó” érték is.

 

Ám sajnos a 2017-2018-as évre vonatkozó jelentés szerint a 16 kulcsindikátorból tíz átlag alatti vagy rossz szinten van Magyarországon.

 

 

Például „rossz” volt 2018-ban a korai iskolaelhagyók aránya: míg hazánkban 12,5 százalék volt az arányuk, az EU-ban csak 10,6 százalék, míg Magyarország nélkül a V3-ak átlaga pedig 6,5 százalék, vagyis a többi visegrádi országhoz képest csaknem kétszer annyi magyar fiatal hagyja el idő előtt az oktatást. (A korai iskolaelhagyók alatt azon 18 és 24 év közötti fiatalok arányát értik, akik nem szereztek középfokú végzettséget, például érettségit vagy szakképzettséget.) 

 

Hiába fontos a kormánynak a demográfiai számok javítása, 2018-ban a teljes termékenységi arányszám sem volt túl fényes, csak átlag alatti. (Ez azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.) Mindössze 1,49-es volt az arányszám a 2017-es adatok szerint, míg az EU-ban ugyanekkor 1,59, a V3-aknál 1,56 volt ez a mutató.

 

Vagyis a jelentés szerint „az egyre bővülő családtámogatások ellenére a teljes termékenységi arányszám (…) a népesség reprodukcióját messze nem biztosító szinten beragadt”.

 

Érdekesség, hogy 2018-ban, illetve a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2019-ben is az arányszám 1,49 maradt Magyarországon.

 

Romlik a korrupciós helyzet

 

Bár a kormány évek óta azzal intézi el a Transparency International korrupcióellenes szervezet jelentéseit, hogy „a Transparency International egy Soros által  Minél alacsonyabb számot kap egy ország, annál korruptabb, Magyarország például 2018-ban a 46-os számot kapta, míg az EU-átlag 65, a V3-ak átlaga 56 volt, vagyis hazánk eredménye ehhez képest rossznak minősül. Később egyébként a jelentés azt is megjegyzi: 2012 óta szinte folyamatos csökkenés figyelhető meg a mutató értékében (2017-ben kismértékű javulást észleltek);

 

összességében a korrupciós helyzet romlását tapasztalhatjuk.

 

Ugyanakkor mint a jelentés megjegyzi, a jelentések történetében először a 16 kulcsindikátorunk közül kettő áttörte a közepes szintet, azaz európai összevetésben is jó helyzetet mutat: különösen jól teljesítünk a gazdasági tőke növelésében és egyes gazdasági makromutatókat tekintve, de például számottevő javulás látható a súlyos anyagi deprivációban élők arányában is.

 

Átlag alatti eredményt kapunk akkor is, ha a lakosság kitettségét nézzük a légszennyezésnek. Ez a jelentéstevők szerint azt jelenti, alevegőminőséget tekintve Magyarországon a legnagyobb problémát a kisméretű szálló por szennyezettség jelenti, amelynek forrása főként a lakossági szilárd tüzelés, valamint a közlekedés. „Ezen a területen hosszú távon javuló tendencia látható, ugyanakkor rendszeresen és
növekvő számban regisztrálnak napi határértéket meghaladó koncentrációs értékeket az egyes mérőállomásokon.” Ebben egyébként ugyan az uniós átlagnál jelentősen rosszabbul szerepel Magyarország a 2017-es adat alapján, de a V3-as országoknál ha picit is, de jobban (igaz, az uniós és V3-as adatok 2018-asak).

 

Érdekesség, hogy bár a bizottság a 2017-es adatok alapján arra jutott: átlagos mennyiségű pénzt költünk az oktatásra, ehhez képest a tanács által a jelentés megírása (vagyis 2019 decembere idején) ismert legfrisebb PISA-jelentés szerint (ami a 2015-ös volt) a fő készségek terén romló tendencia jellemezte a magyar diákokat, és például a V3-ak közül Lengyelország és Csehország jobban teljesített. Az, hogy csak a V3-ak közül csak a szlovákoknál teljesítenek alapvetően jobban a magyar diákok, a 2018-as PISA-eredményeknél is változatlan maradt, erről itt írtunk korábban részletesen.

 

Le vagyunk maradva

 

Bár a jelentés úgy fogalmaz Magyarország számos gazdasági mérőszám tekintetében jól teljesít saját múltjához képest (például folyamatosan csökken az államadósság, soha nem dolgoztak ilyen sokan), de

 

„az EU átlagos jóléti szintjéhez való tartós felzárkózás tekintetében azonban Magyarország másfél évtizede rosszul teljesít, felzárkózási üteme (…) jelentősen elmarad a volt szocialista, ma EU-tag országok 11 fős mezőnyében”.

 

Sőt, az NFTT azt is megjegyzi: míg 1999 és 2003 között az EU-átlaghoz való leggyorsabb felzárkózást valósítottuk meg, az elmúlt másfél évtizedben összességében a második leglassabban fejlődő, felzárkózó ország voltunk ebben az összehasonlításban. Ugyanakkor szűkebb időtávon, a most vizsgált 2017-2018-as periódusban sikerült tartanunk a lépést a többi kelet-közép-európai országgal.

 

Van következménye annak, hogy rossz az egészségügy

 

Érdekesség, hogy a jelentés szerint 2018 végén odajutott Magyarország, hogy „a munkaerőhiány csökkentésére irányuló bevándorláspolitika és az irreguláris bevándorlást fékező migrációs politika kommunikációs szinten összemosódik; nincs tudatos bevándorlási politika.” Ami az egészségügyet illeti, azt írják: „a magas halandóság az egészségügyi ellátás elégtelenségére utal”,

 

„az egészségügyi közkiadások elégtelen mértéke összefüggésbe hozható a lakosság egészségi állapotát érintő problémákkal, különös tekintettel az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásainak minőségére”.

 

Ugyanakkor bár az egészséges élettartamról szóló mutató átlag alattinak minősül, miután például az uniós átlag alatti mind a férfiak, mind a nők egészségben eltöltött éveik száma, de a V3-akénál jobb: míg a magyar nőknél 2017-ben az átlag 60,8 volt, a férfiaknál 59,6, addig a V3-aknál ez 60,5 volt, illetve 58,9 év volt.

 

A pozitívumok között pedig például szerepel, hogy Magyarországon 2016 és 2018 között 26,3 százalékról 19,6 százalékra csökkent a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők aránya.

 

Kijelentik azt is, hogy ebben az előrehaladási jelentésben értékelt mutatók és a nemzeti erőforrások állapotára vonatkozó minőségi elemzések alapján az vetíthető előre, hogy 2024-re a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában foglalt célokat többségükben és általánosságban nem fogjuk tudni elérni, hazánk fenntarthatósági átmenetében a szükségesnél kisebb előrehaladást láthatunk majd. 

 

Mit javasol a tanács?

 

Fenntarthatósági fordulatot. Utóbbi két kulcsterülete egyrészt a természeti erőforrások túlzott használatának lefékezése, ez például azt jelenti, növelni kéne az ország vízvisszatartó képességét a vizes élőhelyek rehabilitációjával, a városi zöldterületeket fejleszteni kéne, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentenkéne, az energiahatékonyságot javítani. A másik kulcsterület szerintük „a humán erőforrásaink nagyobb arányú, időben tartósabban érvényesülő növelése, melynek első lépése az oktatásban megvalósítandó lényeges változtatások megtétele”. A tanács szerint például

 

a pedagógusbéreknek néhány éven belül el kellene érniük a diplomás átlagbért,

 

illetve növelni kell a tanulók oktatásban eltöltött átlagos idejét a középfokú oktatásban megfigyelhető lemorzsolódás lényeges csökkentésével. Sőt: jelentősen javítani kell az oktatás társadalmi mobilitást szolgáló funkcióját, csökkenteni kell a magyar iskolarendszer szelektivitását. Utóbbit később részletezi is a jelentés, azt vetik fel, a közoktatás jelenlegi finanszírozási rendszere nagymértékben erősíti az iskolák szelektivitását.

 

„Egyre népszerűbbek az egyházi és nemzetiségi iskolák, melyek magasabb normatívával és nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, továbbá saját felvételi rendszert működtetnek, mindez pedig az oktatási rendszer szelektivitásának további erősödéséhez járul hozzá, valamint az elitiskolák kialakulásának irányába hat.” Ugyanakkor dicsérik például azt, hogy a kormány bevezette a 3 évtől kötelező óvodáztatást. 

 

Az NFTT jelentése azt is javasolja: „erősíteni kell a felső szintű politikai vezetők elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítése iránt, s valódi, funkcionális szerepet kell adni a szakpolitikák államtitkári szintű koordinációjának az Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényre juttatásában”.

 

Az Azonnali kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, a Miniszterelnökséget és az Emmit is, hogy megtudjuk, hogyan értékelik a jelentés szakpolitikai javaslatait, és van-e köztük olyan, amit biztosan meg fognak fogadni. Cikkünk megjelenéséig viszont egyikük sem válaszolt.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás