+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2020. augusztus 6. csütörtök, 16:17
Nemhogy megnőtt volna a koronavírus miatt a halálozások száma Magyarországon, hanem az elmúlt öt év átlagához képest még csaknem 5 százalékkal vissza is estek a halálozási mutatók. Grafikonokon mutatjuk a részleteket!
Bár már március eleje óta jelen van a koronavírus Magyarországon, továbbra sincs nyoma annak, hogy emiatt megugrottak volna a halálozási statisztikák itthon

 

– derül ki a Központi Statisztika Hivatal legfrissebb, szerdán közölt adatainak összesítéséből. Az Azonnali korábban még február vége és április közepe között foglalkozott a halálozási számokkal, és már akkor is úgy tűnt, a járvány egyelőre nem érezteti hatását. 

 

 

Az idei adatokból az látszik, hogy az év 1. és 28. hete között – ami idén a december 30. és a július 12-ei közötti időszakra esett – összesen 68 981 ember halt meg. Ezzel szemben tavaly ugyanezen időszakban 72 763-an, míg a 2015 és 2019 közötti évek átlaga szerint 72 320-an hunytak el, vagyis a koronavírus hazai feltűnése ellenére

 

az elmúlt öt év átlagához képest idén még 4,8 százalékkal kevesebben is haltak meg az év első huszonnyolc hetében.

 

 

Csütörtökig egyébként Magyarországon 600-an haltak meg igazoltan koronavírusban, de ha csak az első 28, július 12-ig tartó hetet nézzük, akkor ez idő alatt 595 halottat regisztráltak. Augusztus 6-ig összesen 4 597 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak már Magyarországon, július 12-én ez a szám még 4324 volt. És míg jelenleg az aktív fertőzöttek száma csütörtökön 534 fő, a KSH által az év 28. hetének végéig közölt július 12-ig ez a szám 603 fő volt.

 

 

Az év első huszonnyolc hetében persze voltak olyan hetek is, ahol a 2020-as halálozási mutatók valamivel felülmúlták az elmúlt öt év azonos időszakban rögzített átlagát. Például a 12. (március 16-22.) héten jelentősen többen haltak meg idén, mint 2015 és 2019 között átlagosan. De ugyanez volt a helyzet például a 15. (április 6-12.) és a 16. (április 13-19.) heteken is.

 

Természetesen az csak merő találgatás, hogy ezek a megugrások betudhatók-e a koronavírusnak, mindenesetre a koronavírus miatti hazai halálozások április elején robbantak be igazán, pont akkor, amikor a koronavírus is a leginkább terjedt az országban.

 

Persze a kedvező számok nagyban köszönhetők annak, hogy a koronavírus olyan mértékben sosem terjedt el Magyarországon, mint más, jóval érintettebb országokban, így a világjárványnak esélye sem volt jelentősen megdobni a halálozási mutatókat. De mivel tavasszal az emberek többet maradtak otthon, az is közrejátszhat, hogy 

 

például kevesebb közlekedési baleset is történhetett. Emellett viszont az egészségügyi ellátás is takaréklángon volt, elmaradtak a halasztható műtétek.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás