Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.
„A Legfelsőbb Bíróság megerősíti a választás érvényességét, ami Andrzej Sebastian Dudát juttatta hivatalhoz 2020. július 20-án” – áll a lengyel Legfelsőbb Bíróság határozatában. Mivel a lengyel alkotmány szerint ez az a bírósági szerv, ami legfelsőbb szinten dönthet arról, hogy egy választás érvényes volt-e, így kijelenthető:
Így most már az is biztos, hogy Duda lesz a rendszerváltás utáni lengyel köztársaság történetében a második elnök, akit újraválasztanak: legutóbb újraválasztás 2000-ben történt, amikor Aleksander Kwaśniewskinek szavaztak újból bizalmat.
A döntésre azért volt szükség, mert a Legfelsőbb Bírósághoz összesen 5847 panasz érkezett az elnökválasztás tisztaságát megkérdőjelezve – ezekből 93 esetet talált részben megalapozottnak a Legfelsőbb Bíróság, ám szerintük egyik sem volt olyan horderejű, hogy az a választás végkimenetelét befolyásolhatta volna.
Márpedig a júliusi választás igencsak szoros eredményt hozott: mint az Azonnalin meg is írtuk, nagy meglepetésre a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép PO jelöltje és egyben Varsó 2018 óta regnáló főpolgármestere, Rafał Trzaskowski alig több, mint két százalékponttal kapott ki Andrzej Dudától az elnökválasztás július 20-i, második fordulójában – Trzaskowski 48,97 százalékos eredményt ért el, míg Duda 51,03 százalékkal nyerte a választást.
Trzaskowski és a PO pedig mondhatni, lefutották az ilyen szoros eredménynél kötelező kört – mint mostanra kiderült, eredménytelenül –, és a választást megismétlését kérték a Legfelsőbb Bíróságtól, mondván, a választás egyáltalán nem volt tisztességes: például szerintük a PiS által uralt, lengyel közmédiában aránytalanul nagy előnyhöz jutott Duda az ellenzéki jelölthöz képest –
Ezen felül Trzaskowskiék azt is sérelmezték, hogy szerintük sok külföldön tartózkodó lengyel nem tudta időben leadni a szavazatát, hála egyes lengyel nagykövetségek rossz szervezésének.
Az tény és való, hogy ez az elnökválasztás nem volt mindennapi a lengyel állam történetében: a PiS ragaszkodott volna a választás eredeti, májusi időpontjához – miközben akkor még javában tartott a koronavírus első hulláma a lengyeleknél. Végül a PiS-szel együtt kormányzó neoliberális kispárt, a Porozumienie (Megegyezés) elnöke, Jarosław Gowin nyomására Kaczyński engedett, és elhalasztották a szavazás első fordulóját júniusra – ezt követően rukkolt elő a PO Rafał Trzaskowskival.
A választási részvétel mindkét fordulóban magas volt, a második fordulóban csaknem elérte a 70 százalékot – Duda hívei pont erre hivatkoznak: szerintük egy ilyen magas részvétel egyértelmű felhatalmazást adott a regnáló elnöknek.
A választásról szóló döntéssel debütált egyúttal a Legfelsőbb Bíróság május 25-én megválasztott elnöke, Małgorzata Manowska is, akinek bírói függetlenségét már csak azért is kritizálják ellenzéki oldalról, mert
Nem tett jót a függetlenség szempontjából az sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság közgyűlésében nem Manowska volt a befutó jelölt: a közgyűlés öt főt ajánlott Dudának a posztra, aki – élve alkotmányos jogával – Manowskát nevezte ki, miközben ő csupán 25 támogatót tudhatott a háta mögött a 95 fős közgyűlésben. A többség, 95-ből 50 fő a jogászprofesszor Włodzimierz Wróbel mellett foglalt állást, aki 2011 óta tagja a Legfelsőbb Bíróság büntetőügyekkel foglalkozó tanácsának.
NYITÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.