Egy csomó orosz zsoldost fogtak el Belaruszban, de a Kreml szerint csak átutazóban voltak

Minszk szerint a jövő heti elnökválasztásba akarnak beavatkozni, Moszkva szerint viszont a katonai magáncég 33 alkalmazottja Isztambulba utazott volna, csak lekésték a gépüket.

Még július 29-én tartóztattak le harminckét orosz férfit Belaruszban, akik a Vagner katonai magánvállalatnál dolgoznak és a helyi hatóságok azzal gyanúsítják őket, hogy a választásokba akarnak beavatkozni. A Belarusz Biztonsági Tanács vezetője, Andrej Ravkov úgy fogalmazott, hogy az orosz zsoldosok célja nem egyértelmű,

Ilyen információt azonban nem kaptak, állította.

Ravkov ugyan nem utalt arra, hogy a 33 orosz állampolgár a választásokat kívánta volna befolyásolni, de elmondta, hogy meg kell erősíteni a nyilvános rendezvények biztonságát, mivel az elfogott emberek között voltak orvlövészek, robbantási szakértők és IT szakemberek is. Részben emiatt is voltak fegyveres rendőrök az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja minszki gyűlésén, ami a független Belarusz történetének egyik legnagyobb ellenzéki tüntetését is jelentette egyben az ott megjelent 65 ezer demonstrálóval.

A belarusz hatóságok ezenkívül azt is kiderítették, hogy az elfogott 33 emberből 14 járt Donbaszban – vagyis az oroszbarát szeparatisták által több helyütt is megszállt kelet-ukrajnai területen –, ezért az oroszok mellett az ukrán nagykövettől is tájékoztatást kértek.

A Moscow Times tudósítása viszont kifejti: a belarusz hatóságok szerint destabilizálni akarták a választásokat az ide küldött zsoldosok,

Ravkov szerint azonban az ő megtalálásuk időt vesz igénybe, úgy fogalmazott, ez a folyamat olyan, „mint tűt keresni a szénakazalban.”

Emiatt minden lehetséges eszközt bevetnek: a belarusz hatóságok beszámolója szerint például megerősítették a belarusz-orosz határt, ahol a határátlépőket regisztrálják és követik is. Ugyanakkor az ellenzéki Tut.by közben arról közölt cikket, hogy nem látni semmi nyomát annak, hogy katonákkal vagy határőrökkel megerősítették volna a határvonalat,

aki elmondása szerint naponta közlekedik a két ország között.

Kreml: engedjék szabadon az orosz állampolgárokat

Közben az oroszok is reagáltak a vádakra: Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy reméli, a közeljövőben magyarázatot ad az „incidensre” a belarusz szövetséges, emellett követelte, hogy engedjék szabadon az orosz állampolgárokat.

Peszkov ugyan megerősítette, hogy a 33 férfi egy privát biztonsági cégnél dolgoznak, viszont szerintük

akiknek a szóvivő beszámolója szerint még jegyük is volt Isztambulba. „Az orosz állampolgárok indokolatlan fogvatartása nem igazán felel meg a szövetséges kapcsolatok paramétereinek.” – tette hozzá a szóvivő.

Ellenzéki szabotőrök vagy átutazó zsoldosok?

A belarusz hatóságok szerint a zsoldosok elsősorban az ellenzéknek akartak segíteni, és szerintük ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy külföldi érdekeket szolgál ki a Tihanovszkaja-kampány. Korábban az ex-elnökjelölt Viktar Babarikát (aki az orosz állami tulajdonban álló Gazprom bankszárnyának belarusz leányvállalatát, a Belgazprombankot vezette évekig) vádolták meg azzal, hogy külföldi érdekeket szolgál, mivel kampányát korábbi alkalmazottai is segítették. A külföldi beavatkozás mellett, illetve pénzmosással vádolták meg, és már június óta a KGB-börtönében tartják fogva fiával együtt. 

Azonban miután nem engedték az indulását, kampánycsapata Szvjetlana Tihanovszkaja mellé állt be, és Tihanovszkaja azóta is közösen szerepel Babarika kampányfőnökével, Maria Kolesnikovával, illetve az indulástól szintén eltiltott Valerij Capkala feleségével, Veronika Capkalával.

A trió csütörtökön Minszkben tartott egy gyűlést, ahol Tihanovszkaja tagadta a vádakat, miszerint orosz zsoldosokkal együttműködve akarják destabilizálni az országot, elmondása szerint nekik az egyetlen céljuk az, hogy tiszta és tisztességes választások legyenek. Ezenkívül az ellenzéki elnökjelölt azt is elmondta, hogy

Oroszország és Belarusz között már egy ideje feszült a hangulat: Oroszország ugyanis 2014 óta próbálja minél jobban az érdekeihez csatolni Belaruszt, miközben Lukasenka az ukrajnai válság miatt kezdett hintapolitikába Washington és Moszkva között, ahol ugyan próbál mindkét félnek megfelelni, de a két nagyhatalom válaszút elé állította. Ugyanekkor közben kormánya aláírta a szorosabb gazdasági és politikai együttműködést szorgalmazó integrációstervezetet, aminek célja, hogy 2021-re közös adórendszere legyen a két országnak, de Lukasenka szerint akár háború is lehet, ha Oroszország nem tartja be Belarusz szuverenitását, miközben az oroszok folyamatosan nyomás alá helyezik a belarusz elnököt.

Kíváncsi vagy, hogy milyen a politikai élet Európa utolsó diktatúrájában? Olvasd el, hogy miért tüntetnek Lukasenka ellen a belaruszok, és hogy kik indulnak el a választáson, miután a két legerősebb ellenzéki jelöltet nem engedték elindulni! Ha pedig Belarusz geopolitikai helyzete érdekel, olvasd el a korábbi elemzésünket itt! A többi cikkünket pedig itt éred el.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin és belarusz kollégája, Aljakszandr Lukasenka 2014-ben Minszkben. Forrás: European External Action Service / Flickr