+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. július 31. péntek, 19:45
Minszk szerint a jövő heti elnökválasztásba akarnak beavatkozni, Moszkva szerint viszont a katonai magáncég 33 alkalmazottja Isztambulba utazott volna, csak lekésték a gépüket.

Még július 29-én tartóztattak le harminckét orosz férfit Belaruszban, akik a Vagner katonai magánvállalatnál dolgoznak és a helyi hatóságok azzal gyanúsítják őket, hogy a választásokba akarnak beavatkozni. A Belarusz Biztonsági Tanács vezetője, Andrej Ravkov úgy fogalmazott, hogy az orosz zsoldosok célja nem egyértelmű,

 

de mivel ha csak átutazóban lettek volna, akkor az orosz hatóságok vagy a titkosszolgálatok jelezték volna ezt Belarusz felé.

 

Ilyen információt azonban nem kaptak, állította.

 

Ravkov ugyan nem utalt arra, hogy a 33 orosz állampolgár a választásokat kívánta volna befolyásolni, de elmondta, hogy meg kell erősíteni a nyilvános rendezvények biztonságát, mivel az elfogott emberek között voltak orvlövészek, robbantási szakértők és IT szakemberek is. Részben emiatt is voltak fegyveres rendőrök az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja minszki gyűlésén, ami a független Belarusz történetének egyik legnagyobb ellenzéki tüntetését is jelentette egyben az ott megjelent 65 ezer demonstrálóval.

 

A belarusz hatóságok ezenkívül azt is kiderítették, hogy az elfogott 33 emberből 14 járt Donbaszban – vagyis az oroszbarát szeparatisták által több helyütt is megszállt kelet-ukrajnai területen –, ezért az oroszok mellett az ukrán nagykövettől is tájékoztatást kértek.

 

A Moscow Times tudósítása viszont kifejti: a belarusz hatóságok szerint destabilizálni akarták a választásokat az ide küldött zsoldosok,

 

az elfogott 33 ember mellett még további 170 embert keresnek, mivel a belarusz titkosszolgálat értesülései szerint összesen 200 zsoldost küldtek a Kreml-közeli Vagner magán zsoldoscégtől.

 

Ravkov szerint azonban az ő megtalálásuk időt vesz igénybe, úgy fogalmazott, ez a folyamat olyan, „mint tűt keresni a szénakazalban.”

 

Emiatt minden lehetséges eszközt bevetnek: a belarusz hatóságok beszámolója szerint például megerősítették a belarusz-orosz határt, ahol a határátlépőket regisztrálják és követik is. Ugyanakkor az ellenzéki Tut.by közben arról közölt cikket, hogy nem látni semmi nyomát annak, hogy katonákkal vagy határőrökkel megerősítették volna a határvonalat,

 

több orosz rendszámú autós pedig arról beszélt nekik, hogy semmi változás nincs a határátlépésnél: július 31-én például mindössze két percbe telt egy megszólalónak a határátlépés,

 

aki elmondása szerint naponta közlekedik a két ország között.

 

Kreml: engedjék szabadon az orosz állampolgárokat

 

Közben az oroszok is reagáltak a vádakra: Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy reméli, a közeljövőben magyarázatot ad az „incidensre” a belarusz szövetséges, emellett követelte, hogy engedjék szabadon az orosz állampolgárokat.

 

Peszkov ugyan megerősítette, hogy a 33 férfi egy privát biztonsági cégnél dolgoznak, viszont szerintük

 

az úticéljuk nem Belarusz volt, hanem Isztambul, azonban lekésték az átszállást, ezért szálltak meg egy minszki hotelben,

 

akiknek a szóvivő beszámolója szerint még jegyük is volt Isztambulba. „Az orosz állampolgárok indokolatlan fogvatartása nem igazán felel meg a szövetséges kapcsolatok paramétereinek.” – tette hozzá a szóvivő.

 

Ellenzéki szabotőrök vagy átutazó zsoldosok?

 

A belarusz hatóságok szerint a zsoldosok elsősorban az ellenzéknek akartak segíteni, és szerintük ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy külföldi érdekeket szolgál ki a Tihanovszkaja-kampány. Korábban az ex-elnökjelölt Viktar Babarikát (aki az orosz állami tulajdonban álló Gazprom bankszárnyának belarusz leányvállalatát, a Belgazprombankot vezette évekig) vádolták meg azzal, hogy külföldi érdekeket szolgál, mivel kampányát korábbi alkalmazottai is segítették. A külföldi beavatkozás mellett, illetve pénzmosással vádolták meg, és már június óta a KGB-börtönében tartják fogva fiával együtt. 

 

Azonban miután nem engedték az indulását, kampánycsapata Szvjetlana Tihanovszkaja mellé állt be, és Tihanovszkaja azóta is közösen szerepel Babarika kampányfőnökével, Maria Kolesnikovával, illetve az indulástól szintén eltiltott Valerij Capkala feleségével, Veronika Capkalával.

 

A trió csütörtökön Minszkben tartott egy gyűlést, ahol Tihanovszkaja tagadta a vádakat, miszerint orosz zsoldosokkal együttműködve akarják destabilizálni az országot, elmondása szerint nekik az egyetlen céljuk az, hogy tiszta és tisztességes választások legyenek. Ezenkívül az ellenzéki elnökjelölt azt is elmondta, hogy

 

az orosz magáncégek valószínűleg már hosszú ideje használják Belaruszt átutazás céljából és szerinte elég érdekes időpontban történtek a mostani letartóztatások.

 

Oroszország és Belarusz között már egy ideje feszült a hangulat: Oroszország ugyanis 2014 óta próbálja minél jobban az érdekeihez csatolni Belaruszt, miközben Lukasenka az ukrajnai válság miatt kezdett hintapolitikába Washington és Moszkva között, ahol ugyan próbál mindkét félnek megfelelni, de a két nagyhatalom válaszút elé állította. Ugyanekkor közben kormánya aláírta a szorosabb gazdasági és politikai együttműködést szorgalmazó integrációstervezetet, aminek célja, hogy 2021-re közös adórendszere legyen a két országnak, de Lukasenka szerint akár háború is lehet, ha Oroszország nem tartja be Belarusz szuverenitását, miközben az oroszok folyamatosan nyomás alá helyezik a belarusz elnököt.

 

Kíváncsi vagy, hogy milyen a politikai élet Európa utolsó diktatúrájában? Olvasd el, hogy miért tüntetnek Lukasenka ellen a belaruszok, és hogy kik indulnak el a választáson, miután a két legerősebb ellenzéki jelöltet nem engedték elindulni! Ha pedig Belarusz geopolitikai helyzete érdekel, olvasd el a korábbi elemzésünket itt! A többi cikkünket pedig itt éred el.

 

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin és belarusz kollégája, Aljakszandr Lukasenka 2014-ben Minszkben. Forrás: European External Action Service / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás