+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. július 31. péntek, 19:45
Minszk szerint a jövő heti elnökválasztásba akarnak beavatkozni, Moszkva szerint viszont a katonai magáncég 33 alkalmazottja Isztambulba utazott volna, csak lekésték a gépüket.

Még július 29-én tartóztattak le harminckét orosz férfit Belaruszban, akik a Vagner katonai magánvállalatnál dolgoznak és a helyi hatóságok azzal gyanúsítják őket, hogy a választásokba akarnak beavatkozni. A Belarusz Biztonsági Tanács vezetője, Andrej Ravkov úgy fogalmazott, hogy az orosz zsoldosok célja nem egyértelmű,

 

de mivel ha csak átutazóban lettek volna, akkor az orosz hatóságok vagy a titkosszolgálatok jelezték volna ezt Belarusz felé.

 

Ilyen információt azonban nem kaptak, állította.

 

Ravkov ugyan nem utalt arra, hogy a 33 orosz állampolgár a választásokat kívánta volna befolyásolni, de elmondta, hogy meg kell erősíteni a nyilvános rendezvények biztonságát, mivel az elfogott emberek között voltak orvlövészek, robbantási szakértők és IT szakemberek is. Részben emiatt is voltak fegyveres rendőrök az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja minszki gyűlésén, ami a független Belarusz történetének egyik legnagyobb ellenzéki tüntetését is jelentette egyben az ott megjelent 65 ezer demonstrálóval.

 

A belarusz hatóságok ezenkívül azt is kiderítették, hogy az elfogott 33 emberből 14 járt Donbaszban – vagyis az oroszbarát szeparatisták által több helyütt is megszállt kelet-ukrajnai területen –, ezért az oroszok mellett az ukrán nagykövettől is tájékoztatást kértek.

 

A Moscow Times tudósítása viszont kifejti: a belarusz hatóságok szerint destabilizálni akarták a választásokat az ide küldött zsoldosok,

 

az elfogott 33 ember mellett még további 170 embert keresnek, mivel a belarusz titkosszolgálat értesülései szerint összesen 200 zsoldost küldtek a Kreml-közeli Vagner magán zsoldoscégtől.

 

Ravkov szerint azonban az ő megtalálásuk időt vesz igénybe, úgy fogalmazott, ez a folyamat olyan, „mint tűt keresni a szénakazalban.”

 

Emiatt minden lehetséges eszközt bevetnek: a belarusz hatóságok beszámolója szerint például megerősítették a belarusz-orosz határt, ahol a határátlépőket regisztrálják és követik is. Ugyanakkor az ellenzéki Tut.by közben arról közölt cikket, hogy nem látni semmi nyomát annak, hogy katonákkal vagy határőrökkel megerősítették volna a határvonalat,

 

több orosz rendszámú autós pedig arról beszélt nekik, hogy semmi változás nincs a határátlépésnél: július 31-én például mindössze két percbe telt egy megszólalónak a határátlépés,

 

aki elmondása szerint naponta közlekedik a két ország között.

 

Kreml: engedjék szabadon az orosz állampolgárokat

 

Közben az oroszok is reagáltak a vádakra: Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy reméli, a közeljövőben magyarázatot ad az „incidensre” a belarusz szövetséges, emellett követelte, hogy engedjék szabadon az orosz állampolgárokat.

 

Peszkov ugyan megerősítette, hogy a 33 férfi egy privát biztonsági cégnél dolgoznak, viszont szerintük

 

az úticéljuk nem Belarusz volt, hanem Isztambul, azonban lekésték az átszállást, ezért szálltak meg egy minszki hotelben,

 

akiknek a szóvivő beszámolója szerint még jegyük is volt Isztambulba. „Az orosz állampolgárok indokolatlan fogvatartása nem igazán felel meg a szövetséges kapcsolatok paramétereinek.” – tette hozzá a szóvivő.

 

Ellenzéki szabotőrök vagy átutazó zsoldosok?

 

A belarusz hatóságok szerint a zsoldosok elsősorban az ellenzéknek akartak segíteni, és szerintük ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy külföldi érdekeket szolgál ki a Tihanovszkaja-kampány. Korábban az ex-elnökjelölt Viktar Babarikát (aki az orosz állami tulajdonban álló Gazprom bankszárnyának belarusz leányvállalatát, a Belgazprombankot vezette évekig) vádolták meg azzal, hogy külföldi érdekeket szolgál, mivel kampányát korábbi alkalmazottai is segítették. A külföldi beavatkozás mellett, illetve pénzmosással vádolták meg, és már június óta a KGB-börtönében tartják fogva fiával együtt. 

 

Azonban miután nem engedték az indulását, kampánycsapata Szvjetlana Tihanovszkaja mellé állt be, és Tihanovszkaja azóta is közösen szerepel Babarika kampányfőnökével, Maria Kolesnikovával, illetve az indulástól szintén eltiltott Valerij Capkala feleségével, Veronika Capkalával.

 

A trió csütörtökön Minszkben tartott egy gyűlést, ahol Tihanovszkaja tagadta a vádakat, miszerint orosz zsoldosokkal együttműködve akarják destabilizálni az országot, elmondása szerint nekik az egyetlen céljuk az, hogy tiszta és tisztességes választások legyenek. Ezenkívül az ellenzéki elnökjelölt azt is elmondta, hogy

 

az orosz magáncégek valószínűleg már hosszú ideje használják Belaruszt átutazás céljából és szerinte elég érdekes időpontban történtek a mostani letartóztatások.

 

Oroszország és Belarusz között már egy ideje feszült a hangulat: Oroszország ugyanis 2014 óta próbálja minél jobban az érdekeihez csatolni Belaruszt, miközben Lukasenka az ukrajnai válság miatt kezdett hintapolitikába Washington és Moszkva között, ahol ugyan próbál mindkét félnek megfelelni, de a két nagyhatalom válaszút elé állította. Ugyanekkor közben kormánya aláírta a szorosabb gazdasági és politikai együttműködést szorgalmazó integrációstervezetet, aminek célja, hogy 2021-re közös adórendszere legyen a két országnak, de Lukasenka szerint akár háború is lehet, ha Oroszország nem tartja be Belarusz szuverenitását, miközben az oroszok folyamatosan nyomás alá helyezik a belarusz elnököt.

 

Kíváncsi vagy, hogy milyen a politikai élet Európa utolsó diktatúrájában? Olvasd el, hogy miért tüntetnek Lukasenka ellen a belaruszok, és hogy kik indulnak el a választáson, miután a két legerősebb ellenzéki jelöltet nem engedték elindulni! Ha pedig Belarusz geopolitikai helyzete érdekel, olvasd el a korábbi elemzésünket itt! A többi cikkünket pedig itt éred el.

 

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin és belarusz kollégája, Aljakszandr Lukasenka 2014-ben Minszkben. Forrás: European External Action Service / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás