+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. július 30. csütörtök, 16:32
Sokkal szorosabb a verseny a fehérorosz autoriter elnök és ellenzéki kihívója között, mint a hivatalos adatok mutatják. Lehet-e elnökváltás augusztusban?

Augusztus 9-én tartanak elnökválasztást az Európa utolsó diktatúrájának tartott Belaruszban. Korábban szinte borítékolható volt, hogy a már 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka behúzza a választást, azonban egy most kiszivárgott közvélemény-kutatás szerint hibahatáron belül mérik őt, valamint azt az ellenzéki Szvjatlana Tihanovszkaját, aki mögé beállt az eddig két legesélyesebb ellenzéki jelöltnek tartott korábbi bankár, Viktar Babarika és korábbi amerikai nagykövet Valerij Capkala csapata is, miután az ő jelöltségüket különböző mondvacsinált okokkal nem fogadta be a belarusz választási bizottság.

 

Most belarusz Belamova Twitter oldal közölt egy kiszivárgott, bizonytalan hátterű orosz közvélemény-kutatást, ami eltérő eredményekről számol be a hivatalos, belarusz adatokkal szemben: ugyanis míg a hivatalos adatok szerint a regnáló Lukasenkát 87,8 százalékan támogatják és Tihanovszkajának csak 9,1 százaléknyi támogatottsága van, az orosz kutatás szerint ennél jóval szorosabb a két jelölt között a különbség mivel Lukasenkát 55,2, míg Tihanovszkaját 36,9 százalékra mérik.

 

Ha pedig sor kerülne egy második fordulóra, akkor a két jelölt közötti különbség jelenleg a hibahatáron belül mozog: Lukasenka 50,2 százalékponton áll, míg Tihanovszkaja 49,5 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.

 

Azonban egyik közvélemény-kutatás sem számít túl megbízhatónak, ugyanis Belaruszban az államhatalom ellehetetlenítette a független közvélemény-kutatókat. 2016 óta csak a Belarusz Tudományos Akadémia szociológiai intézetének hozzájárulásával lehet közvéleményt kutatni, az intézet pedig masszívan kormánypárti befolyás alatt áll.

 

Ezzel teljesen ellehetetlenült a közvélemény-kutatás az országban, hiszen az államilag jóváhagyott felmérések Lukasenkának irreálisan magas támogatottságot mutatnak, a független intézetek pedig csak a fű alatt dolgozhatnak, így nem tudni, hogy például a most kiszivárgott kutatás milyen módszertannal, milyen és mikori mintavétellel dolgozott – ezáltal azt sem, hogy mennyire megbízható, és reprezentatív-e.

 

 

Ha viszont hihetünk az orosz kutatásnak, akkor jelenleg Lukasenka már az első fordulóban győzne, ugyanis ahhoz, hogy második fordulóra is sor kerüljön, az kell, hogy egyik jelölt se szerezze meg a szavazatok abszolút többségét. Csak ebben az esetben  tartanak egy újabb fordulót, ahol aztán a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt közül választanak a választók. Azonban mióta Lukasenka 1994-ben megszerezte az elnöki széket, azóta sosem került sor második fordulóra, igaz, ez a választási csalások mellett annak is köszönhető, hogy ennyire még sosem ingott meg a belé, illetve rezsimébe vetett bizalom, mint korábban.

 

Az utóbbi fél évben többször is tüntettek Lukasenkával szemben, mivel szerintük az elnök nem vette komolyan a koronavírus elleni védekezést – többek közt azt pszichózisnak nevezte és gyógyírként a traktorozást ajánlotta –, emellett pedig túlzottan közeledik a putyini Oroszországhoz, annak ellenére, hogy 2014 óta folyamatosan hintapolitikát folytat Moszkva és a nyugat között. Így a járvány félre- (vagy inkább nem-) kezelése ellen óriási rendszerellenes tömegtüntetések indultak főként az ellenzéki jelölt Tihanovszkaja férje, a népszerű ellenzéki videoblogger Szjarhej Tihanovszkij vezetésével. Ezeken a rendezvényeken az emberek házipapucsokkal vonulnak fel, amivel szerintük le kellene csapni csótányként ábrázolt Lukasenkát. De akkor is ezrek vonultak utcára Minszkben, amikor letartóztatták a korábban legesélyesebb kihívójának tartott Viktar Babarikát. Akkor egy közel öt kilométer hosszú élőlánccal reagáltak az emberek.

 

Nők a XX. századi Lukasenka ellen

 

A választások azért váltak izgalmassá, mert a tüntetések folyamán megingott Lukasenka hatalma, mivel azokon olyan méretű tömeg jelent meg, ami nem volt jellemző 26 éves elnöksége alatt.

 

Ezenkívül a Lukasenka-rendszer megingásának jeleként is lehet értelmezni, hogy a politikai elit két arca is el akart indulni az elnöki pozícióért.

 

Ilyen volt Viktar Babarika, aki korábban az orosz állami tulajdonban álló Gazprom bankszárnyának belarusz leányvállalatát, a Belgazprombankot vezette. Illetve ilyen Valerij Capkala is, aki pedig a belarusz Szilícium-völgynek tekintett high tech park vezetése mellett korábban diplomataként is dolgozott: 1991-ben még Finnországban teljesített konzuli szolgálatot, viszont 1994-ben, Lukasenka hatalomra kerülésekor a külügyminisztérium miniszterhelyettese lett, 1997 és 2002 között pedig Washingtonban volt nagykövet, amit azért szakított meg, hogy 2005-ben létrehozza a Belaruszban a már korábban említett high-tech parkot.

 

Azonban nekik az indulásukat mondvacsinált okokkal a belarusz választási bizottság nem engedte őket elindulni – Babarikát pénzmosással vádolták, azóta is börtönben tartják fogva, míg Capkala hiába adott le az induláshoz szükséges 100 ezernél 60 ezerrel több aláírást, csak 75 ezer szignót találtak érvényesnek.

 

Ezután Babarika és Capkala kampánycsapatai is kiálltak Szvjatlana Tihanovszkaja jelöltsége mellett, aki egyébként azért indult el, mert férjét, a híres ellenzéki vloggert Szjarhej Tihanovszkijt a hatóságok még május végén letartóztatták egy tavalyi tüntetésen való részvételért (politikai gyűléseket, így tüntetést csak is választás alatt lehet tartani), miután a vlogger bejelentette az indulását az elnökválasztáson.

 

Tihanovszkaja kampányán pedig azóta két másik nő is előtérbe került:

 

a bebörtönzött Babarika kampányfőnöke, Maria Kolesnikova és az indulástól szintén eltiltott Capkala felesége, Veronika Capkala.

 

AZ ELNÖKJELÖLT TIHANOVSZKAJA (KÖZÉPEN) SÉTÁL CAPKALA FELESÉGÉVEL, VERONIKA CAPKALÁVAL (BALRA) ÉS BABARIKA KAMPÁNYFŐNÖKÉVEL, MARIA KOLESNIKOVÁVAL (JOBBRA) . FORRÁS: VIKTAR BABARIKA / FACEBOOK.

 

Tihanovszkaja kampányában ezért elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy ideje lenne átlépnie Belarusznak a XXI. századba és demokratizálódni, ezért bejelentette, hogy

 

ha elnökké választják, akkor egy új, immáron tiszta és szabad parlamenti választást is tartanak, hiszen a 2019-es parlamenti választásokon egyetlen ellenzéki képviselő sem szerzett mandátumot.

 

Itt is téma az oroszkérdés

 

Tihanovszkaja, többször is elmondta, hogy magát nem tartja politikusnak, és célja leginkább az, hogy egyesítse Belaruszt és elindítsa azt a demokratizálódás útján. Ezen kívül szerinte

 

Lukasenka képes bármit eladni azért, hogy hatalmon maradjon, még akár az országa függetlenségét is.

 

Mint arról beszámoltunk, még 2019-ben került napvilágra egy Oroszország és Belarusz közötti integrációtervezet, ami alapján a közeljövőben Minszk szuverenitásának egy jelentős részét lenne kénytelen feladni Oroszország részére. Ez nem előzmények nélküli terv: Belarusz és Oroszország még 1996-ban hozta létre az úgynevezett  Unióállamot (Szojuznoje Goszudarsztva, tehát szó szerinti fordításban Szövetségi Államot). Ez elméletben csak egy szorosabb gazdasági együttműködésként indult, azonban az 1996-os megállapodás további lépcsőfokokat határoz meg a gazdasági mellett a politikai integrációra is. A napokban pedig az oroszok szintén erőteljes nyomást helyeztek Lukasenkáékra azzal, hogy próbálják elérni, hogy a belarusz adóhatóság kezdjen el orosz szoftvereket használni.

Eközben Lukasenka is elővette az oroszkártyát: még július 29-én tartóztattak le harminckét orosz férfit, akik állítólag a Vagner katonai magánvállalatnál dolgoznak. Lukasenkáék szerint a céljuk nem egyértelmű, de miattuk nagyobb biztonsági előírásokat vezettek be például a nyilvános gyűléseken, így a politikai kampányok során is.

 

Lukasenka már korábban is többször beszélt arról, hogy szerinte külföldi hatalmak próbálnak beavatkozni a választásokba és a tüntetéseket is szerinte külföldről finanszírozzák

 

– részben Babarika kampányát is ezzel vádolják, mivel korábban az orosz tulajdonú Belgazprombanknak volt a vezérigazgatója, kampányát pedig több korábbi alkalmazottja is segítette.

 

Bukni fog-e a Lukasenka-rezsim?

 

Az teljesen hihetőnek tűnik, hogy Tihanovszkaját többen támogatnák, mint a hivatalosan mért 9,1 százalék, és nem véletlen, hogy ilyen sokan mennek el tüntetni – annak ellenére, hogy többnyire a előállítják a hatóságok a tüntető embereket, a nőket pedig akár a gyerekeik elvételével próbálják rávenni, hogy ne foglalkozzanak aktívan a politikával. Tihanovszkaja ezért már külföldre is menekítette gyerekeit, mert állítólag többször is megfenyegették telefonon, hogy őt letartóztatják, gyerekeit pedig elveszik, ha elindul a választáson.

 

A választásra augusztus 9-én kerül sor, aminek a kimenetelét jelenleg nehéz megjósolni. Ugyan biztos, hogy a legtöbb szavazatot Lukasenka fogja megszerezni, azonban kérdéses, hogy lesz-e második forduló, illetve, hogy Lukasenka a hatalom megtartása érdekében fog-e csalni a választáson: ugyanis,

 

ha továbbra is csal, akkor Lukasenka azzal elvesztheti a nyugatnak a jóindulatát, ha pedig nem csal, akkor veszélybe kerülhet a hatalma.

 

Kulcsfontosságú lesz ebben a választási megfigyelők kérdése: a belarusz külügy ugyanis az EBESZ-t olyan későn invitálta csak, hogy jöjjenek megfigyelni a választások tisztaságát, hogy az EBESZ közölte, nem tudtak volna időben egy missziót összeállítani. Ezért a megfigyelői szerepkör az állampolgárokra hárul, akik így tömegével jelentkeztek megfigyelőnek az augusztus 9-én esedékes választásokra.

 

A hatalomnak azonban erre is volt egy válasza: a választási bizottság gyorsan lecsökkentette a szavazókönként delegálható megfigyelők maximális számát: így ha egy választókerületi bizottság kicsi, például csak hét főből áll, akkor a megfigyelők nem lehetnek többen, mint a bizottság létszámának 50 százaléka. Egy ilyen esetben csak három megfigyelő jutna egy bizottságra, és egyáltalán nem lenne mind ellenzéki. Sőt: a július 29-ig regisztrált, valamivel több, mint 45 ezer megfigyelőből 32 ezren túlnyomóan kormánypárti civil szervezetek és szakszervezetek képviselői, így pedig komoly kétségek merülnek fel a választás tisztaságával kapcsolatban.

 

NYITÓKÉP: BPT / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás