Belgrád minden utcanevet eltörölne, ami Jugoszláviára utal

A szerb főváros vezetése hadat üzent azon utcáknak, köztereknek, amelyek az egykori Jugoszlávia nem szerbiai városainak nevét viselik. Hogyan lesz szerb kisvárossá egy egykori többnemzetiségű ország fővárosa?

Belgrádban ma is számos utcanév őrzi a jugoszláv múltat – talán már csak utolsó jegyeként annak, hogy Belgrád egykoron egy nemzetközileg fontos, többnemzetiségű országnak, Jugoszláviának volt a fővárosa. Az, hogy

(csak Zágrábban pár év alatt 500 utcát, teret neveztek át), nem csupán azzal magyarázható, hogy az országot akkor még Slobodan Milošević irányával is Jugoszláviának hívták – noha Montenegró kivételével minden tagköztársaság kiszállt. Hiába vált a kommunista politikusból szerb nacionalista, annak látszatát, hogy ő képviselné a jugoszlavizmus eszméjét, már csak taktikai okokból is fenn akarta tartani.

Amikor arról beszélünk, hogy Belgrádban Jugoszláviára utaló közterek vannak a mai napig, nem elsősorban egykori partizánokról vagy kommunista politikusokról elnevezettekre gondolunk. Elvégre Tito marsall neve már Milošević alatt eltűnt a belgrádi térképekről:

Ma egész Szerbiában a nagyobb városok közül TIto csak Nišben maradt meg.

Azonban Belgrádban a mai napig több utcát is egykori jugoszláv városok után neveztek el. Az, hogy külföldi városokról neveznek el egy-egy városban utcákat, tereket, másutt is megfigyelhető. Goran Vesić, Belgrád Vučić-párti alpolgármestere azonban

Egyik indoka az volt, hogy ma az ex-jugoszláv fővárosokban csak a montenegrói Podgoricában és az észak-macedón Szkopjében van Belgrádról elnevezve utca – ami talán a kölcsönösség jegyében ezen városokról elnevezett belgrádi utcákat megvédheti az átnevezésről.

A Vučić-rendszerhez közel álló Novosti napilap felháborodottan emelte ki, hogy miközben Zágrábban egy utca se viseli Belgrád nevét (1990-ben először Kovač, majd Višeslav fejedelem utca lett ugyanis az egykori Belgrád utca), a szerb fővárosban a mai napig az újság szerint 120 horvát vonatkozású elnevezés van (főleg horvátországi városokról van szó).

De Vesićet az is zavarja, hogy például az oszmánok elleni macedón ellenállást összefogó VMRO-párt alapítójáról, Goce Delčevről is van még utca elnevezve Belgrád Zemun városnegyedében. Noha a VMRO a két világháború között az akkori királyi Jugoszlávia ellen volt, Delčevet nem vezethették még szerb- vagy jugoszlávellenes érzelmek, ő ugyanis még az oszmán hódoltság idején élt, 1903-ban halt meg.

Vesićnek levelet írt a szlovéniai Mariborból (Marburgból) egy ott élő szerb: noha nem fővárosról van szó, de a második legnagyobb szlovén városban a mai napig van Belgrád utca, ahogy több tucat más utca van szerb városokról és történelmi szereplőkről elnevezve.

Vesić azonban „történelmi igazságtételről“ beszélt, aki csütörtökön be is jelentette, hogy a városneveket mely szerb történelmi személyek nevei fogják felváltani.

A Vučić-féle Haladó Párthoz (SNS) tartozó Vesić azt mondta az új nevekről: „Ezek azok az emberek, akik a maguk módján áldozatot hoztak Szerbiáért”, és a névváltozások kapcsán hozzátette: „ez a mi politikánk”.

Ezzel arra is utalhatott, hogy a jelenlegi rezsim két pártja közül a nagyobb, a több mint 700 ezer taggal gyakorlatilag állampártként működő SNS azon csetnikmozgalomból nőtt ki, amely valóban mindig is szerb nacionalista volt. A Vučić-rezsimet támogató egykori Milošević-párt, a Szocialista Párt (SPS) hivatalosan azonban ma is jugoszlavistának és titóistának tartja magát – azaz kérdéses, hogy ők miként reagálnak az átnevezésre. Igaz, abban, hogy a szomszédos országokhoz kapcsolódó földrajzi neveket törlik, inkább szerb nacionalizmus, mint antijugoszlavizmus nyilvánul meg.

Dušan Stojanović, Bécsben élő szerb matematikus az átnevezéseket úgy kommentálta, hogy

BORÍTÓKÉP: Belgrádi utcakép. Bakó Bea / Azonnali