Nálunk Budapest közigazgatásilag eleve nem része Pest megyének, de nincs ez mindenhol így. Lengyelországban Varsó a környező Mazóvia vajdaság része, az Orbán-barát PiS-kormány viszont most leválasztaná a fővárost a régióról. Azt mondják, csak az EU-s pénzek miatt, de könnyen lehet, hogy igazából a vajdasági parlament vezetését akarja megszerezni a PiS a riválisaitól.
A lengyel elnökválasztást követő elemzésünkben írtuk, hogy a lengyel kormánypárt következő konfliktusos intézkedése az önkormányzatiságot érintheti majd. Nem sokat kellett várni, ugyanis múlt héten a lengyel gazdasági-üzleti napilap, a Gazeta Prawna névtelenül nyilatkozó, de kormánypárti forrásai alapján hozta le a Jog és Igazságosság (PiS) legújabb tervét a közigazgatási átalakításról. Eszerint a kormány újrarendezné a főváros és a körülötte fekvő Mazóvia vajdaság viszonyát.
Más szóval a fővárost valamilyen módon leválasztanák a régióról. Arról, hogy hogyan, még nincs pontos döntés, de a párt szeretné, hogy minél előbb, lehetőleg még az augusztusi parlamenti szünet előtt szavazzon erről a Szejm.
Mi is az vajdaság?
Lengyelországban az állami szint alatt még három nagyobb közigazgatási egység van, ezek közül a lefelsőbb a vajdaság, alatta a powiat (nagyjából a járásnak felel meg) és a gmina (ez pedig a községnek) helyezkedik el. A vajdaságok intézménye történelmi gyökerű, de számuk és kiterjedésük folyamatosan változott. A két világháború között például öt, majd tíz vajdaság volt, a Lengyel Népköztársaságban pedig idővel 49-re emelkedett a számuk. Jelenleg tizenhat vajdaság van, amelyeket az 1999-ben hatályba lépett közigazgatási reform hozott létre.
Egy vajdaságnak két vezetője van. Az egyik a központilag, a miniszterelnök által kinevezett vajda, aki az állami adminisztrációt képviseli és irányítja a vajdaságban, a másik a marsall, amelyet a vajdasági közgyűlés választ és önkormányzati funkciót tölt be.
Egy-egy vajdaság egy-egy egységet képez az EU-s pénzek regionális elosztásánál: Lengyelországban Magyarországgal ellentétben nem a központi kormány osztja el ezeket a forrásokat, hanem ez jórészt decentralizáltan, vajdasági szinten történik. A PiS érvelése szerint az EU-s támogatások a reformötlet mögött álló megfontolások.
De mit is akar a PiS?
Mazóvia vajdaság központja jelenleg Varsó, tehát a főváros nem képez különálló közigazgatási egységet (ellentétben mondjuk Magyarországgal, ahol Budapest közigazgatásilag nem része Pest megyének, ahogy a megyei jogú városok sem annak a megyének, ahol találhatók). A PiS ezen változtatna. A Gazeta Prawna forrásai szerint a kormánypárt két ötlet között hezitál.
Előbbinek 2,6 millió lakosa lenne, utóbbinak pedig 2,4 millió.
A varsói régió része lenne amúgy az a nyolc járás, ami körbeveszi a fővárost és warszawski obwarzaneknek, azaz varsói perecnek hívnak (bár az obwarzanek inkább Krakkóra jellemző, ahol a köralakú pékárut szinte mindenhol kapni az utcán). Ezek amolyan lengyel billegő körzetekként is működnek, most az elnökválasztáson éppen az ellenzéki jelölt (aki egyben a varsói főpolgármester) szerezte meg ezen járásokban a többséget.
Ebben a puha esetben párhuzamosan működne tovább a fővárosi közgyűlés és az új egység parlamentje. Ez utóbbi a vajdaságokkal lenne egy szinten. A főváros főpolgármestere egyszerre maradna Varsó és a fővárosi tanács vezetője, illetve a nagyvárosi régió marsallja, azaz önkormányzati vezetője. Varsó főpolgármestere jelenleg Rafał Trzaskowski, az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) politikusa, aki meglepetéseredményt elérve szorongatta meg Andrzej Dudát, a PiS-jelöltjét az elnökválasztás második fordulójában, bár végül alulmaradt.
Trzaskowski népszerűsége miatt a kormánypárt azon gondolkozik, hogy jelöljenek-e egy vajdát a nagyvárosi régió élére, ami a főpolgármester felett illeszkedne a hierarchiába. Ezzel természetesen a PiS befolyást szerezhetne a főváros felett is. Eddig azonban a főpolgármester és a régió jogköreiről konkrét információ még nem került napvilágra, így a terv meglehetősen zavarosan hangzik.
Ebben az esetben már ősszel mindkét vajdasági közgyűlésbe új választásokat írnának ki. Ezután új vajdákat jelölnének, és az új vajdasági közintézményeket is létrehoznák. A legradikálisabb elképzelés szerint Varsóban is új önkormányzati választásokat írnának ki.
Az ötlettől nem mindenki lelkes a PiS-ben, de vannak olyanok, akik már az új vajdasági központon gondolkoznak, ami lehet Płock, Radom, Siedlce vagy Ciechanów is.
Legfőképpen a belügyminisztérium nincs elragadtatva, ugyanis ők még emlékeznek Jacek Sasin jelenlegi miniszerelnök-helyettes 2017-es, kudarcba fulladt közigazgatásireform-ötletére, ami szintén a varsói nagyvárosi régiót érintette volna. Akkor 33 gminát, községet akartak hozzácsapni a fővároshoz.
Nem mellesleg a mostani ötlet sem új. A PiS 2014-es programjában már szerepelt és a 2019-es parlamenti választások előtt is beszélt erről Jarosław Kaczyński pártelnök.
Mi lehet a cél?
A Gazeta Prawna forrásai és a megszólaló kormányzati személyek is az EU-s pénzekre hivatkoznak. Ugyanis, ha a gazdag Varsót leválasztanák a szegényebb vajdaságról, akkor az utóbbi bőven több pénzre számíthatna. A sietséget is ez okozza, ugyanis az új többéves pénzügyi keret fő számait már elfogadták az EU-tagállamok állam- és kormányfői, és a reformnak az új pénzügyi ciklus kezdete előtt végbe kell mennie.
Az Oko.press portálnak nyilatkozó szakértő szerint ez az érvelés azonban hamis, mivel
Ugyanebben a cikkben megszólal egy másik szakértő is, aki szerint még rosszul is járhat Varsó elvesztésével Mazóvia vajdaság, ugyanis ezzel a társasági adóból bejövő pénzek akár 89 százalékától eleshet a régió.
A Gazeta Prawna cikke is inkább politikai megfontolásokat sejt az ötlet mögött. Konkrétan az agrárpárt PSL-t zsarolhatja ezzel a PiS. Az elnökválasztási elemzésünkben is írtunk a PiS régi tervéről, hogy valamilyen módon koalícióra kényszerítené a Parasztpártot.
A mazóviai vajdasági parlamentben az ellenzéki Polgári Koalíció a PSL-lel karöltve kormányoz évek óta. A vajdaság marsallja, Adam Struzik pedig a PSL politikusa. A Polgári Koalíció inkább a fővárosban és környékén népszerű, így
Ebben a helyzetben már csak a közigazgatási reform ötlete is kiváló zsarolási fegyver a PiS kezében a Parasztpárt vezetésével szemben.
Varsó polgármestere természetesen nem ért egyet
Rafał Trzaskowski, Varsó ellenzéki főpolgármestere sincs elragadtatva a tervektől. Az ötletre hosszabban reagált Facebook-oldalán és a Lengyel Népköztársaság idejével vont párhuzamot: „Egyrészről már semmi sem lep meg a kormány részéről. Másrészről viszont az megdöbbentő, hogy a PiS, amely egyértelműen kommunistaellenesnek deklarálja magát, a modern Lengyelországot egy rég letűnt rendszer rekonstrukciójává teszi. Pont azokon a területeken, amiktől el kellene határolódni.”
A lengyel ellenzék ugyan az elmúlt két év választásain nem tudott győzni, de a hátországát mindvégig megőrizte. Ebben kulcsfontosságúak a közepes és nagyvárosi önkormányzatok és a vajdasági parlamentek. Utóbbiak felében, azaz nyolcban jelenleg ellenzéki többség van. Ezek fényében nem véletlen, hogy a PiS, amely hiába nyert, de többségét nem tudta bővíteni, ezeket az ellenzéki hátországokat gyöngíti adminisztratív eszközökkel.
NYITÓKÉP: A varsói kultúrpalota, a város egyik jelképe. Fotó: Pál Benedek / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.