+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2020. július 29. szerda, 17:16
Nálunk Budapest közigazgatásilag eleve nem része Pest megyének, de nincs ez mindenhol így. Lengyelországban Varsó a környező Mazóvia vajdaság része, az Orbán-barát PiS-kormány viszont most leválasztaná a fővárost a régióról. Azt mondják, csak az EU-s pénzek miatt, de könnyen lehet, hogy igazából a vajdasági parlament vezetését akarja megszerezni a PiS a riválisaitól.

A lengyel elnökválasztást követő elemzésünkben írtuk, hogy a lengyel kormánypárt következő konfliktusos intézkedése az önkormányzatiságot érintheti majd. Nem sokat kellett várni, ugyanis múlt héten a lengyel gazdasági-üzleti napilap, a Gazeta Prawna névtelenül nyilatkozó, de kormánypárti forrásai alapján hozta le a Jog és Igazságosság (PiS) legújabb tervét a közigazgatási átalakításról. Eszerint a kormány újrarendezné a főváros és a körülötte fekvő Mazóvia vajdaság viszonyát.

 

Más szóval a fővárost valamilyen módon leválasztanák a régióról. Arról, hogy hogyan, még nincs pontos döntés, de a párt szeretné, hogy minél előbb, lehetőleg még az augusztusi parlamenti szünet előtt szavazzon erről a Szejm.

 

 

Mi is az vajdaság?

 

Lengyelországban az állami szint alatt még három nagyobb közigazgatási egység van, ezek közül a lefelsőbb a vajdaság, alatta a powiat (nagyjából a járásnak felel meg) és a gmina (ez pedig a községnek) helyezkedik el. A vajdaságok intézménye történelmi gyökerű, de számuk és kiterjedésük folyamatosan változott. A két világháború között például öt, majd tíz vajdaság volt, a Lengyel Népköztársaságban pedig idővel 49-re emelkedett a számuk. Jelenleg tizenhat vajdaság van, amelyeket az 1999-ben hatályba lépett közigazgatási reform hozott létre.

 

A vajdaságok saját, közvetlenül választott parlamenttel rendelkeznek, viszonylag széles jogkörük van és már csak méretükből adódóan is komoly forrásokkal bírnak.

 

Egy vajdaságnak két vezetője van. Az egyik a központilag, a miniszterelnök által kinevezett vajda, aki az állami adminisztrációt képviseli és irányítja a vajdaságban, a másik a marsall, amelyet a vajdasági közgyűlés választ és önkormányzati funkciót tölt be.

 

Egy-egy vajdaság egy-egy egységet képez az EU-s pénzek regionális elosztásánál: Lengyelországban Magyarországgal ellentétben nem a központi kormány osztja el ezeket a forrásokat, hanem ez jórészt decentralizáltan, vajdasági szinten történik. A PiS érvelése szerint az EU-s támogatások a reformötlet mögött álló megfontolások.

 

De mit is akar a PiS?

 

Mazóvia vajdaság központja jelenleg Varsó, tehát a főváros nem képez különálló közigazgatási egységet (ellentétben mondjuk Magyarországgal, ahol Budapest közigazgatásilag nem része Pest megyének, ahogy a megyei jogú városok sem annak a megyének, ahol találhatók). A PiS ezen változtatna. A Gazeta Prawna forrásai szerint a kormánypárt két ötlet között hezitál.

 

Az egyik, „puha” verzió szerint Varsóból és a környező 9 járásból hoznának létre egy nagyvárosi régiót és a vajdaság többi része maradna a régiben.

 

Előbbinek 2,6 millió lakosa lenne, utóbbinak pedig 2,4 millió.

 

A varsói régió része lenne amúgy az a nyolc járás, ami körbeveszi a fővárost és warszawski obwarzaneknek, azaz varsói perecnek hívnak (bár az obwarzanek inkább Krakkóra jellemző, ahol a köralakú pékárut szinte mindenhol kapni az utcán). Ezek amolyan lengyel billegő körzetekként is működnek, most az elnökválasztáson éppen az ellenzéki jelölt (aki egyben a varsói főpolgármester) szerezte meg ezen járásokban a többséget.

 

KÖZÉPEN VASTAGON KÖRBERAJZOLVA A VARSÓI PEREC. FORRÁS: LENGYEL STATISZTIKAI HIVATAL

 

Ebben a puha esetben párhuzamosan működne tovább a fővárosi közgyűlés és az új egység parlamentje. Ez utóbbi a vajdaságokkal lenne egy szinten. A főváros főpolgármestere egyszerre maradna Varsó és a fővárosi tanács vezetője, illetve a nagyvárosi régió marsallja, azaz önkormányzati vezetője. Varsó főpolgármestere jelenleg Rafał Trzaskowski, az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) politikusa, aki meglepetéseredményt elérve szorongatta meg Andrzej Dudát, a PiS-jelöltjét az elnökválasztás második fordulójában, bár végül alulmaradt.

 

Trzaskowski népszerűsége miatt a kormánypárt azon gondolkozik, hogy jelöljenek-e egy vajdát a nagyvárosi régió élére, ami a főpolgármester felett illeszkedne a hierarchiába. Ezzel természetesen a PiS befolyást szerezhetne a főváros felett is. Eddig azonban a főpolgármester és a régió jogköreiről konkrét információ még nem került napvilágra, így a terv meglehetősen zavarosan hangzik.

 

Van azonban egy másik, kemény terv is. Eszerint létrehoznának egy tizenhetedik vajdaságot Varsóból és az említett járásokból.

 

Ebben az esetben már ősszel mindkét vajdasági közgyűlésbe új választásokat írnának ki. Ezután új vajdákat jelölnének, és az új vajdasági közintézményeket is létrehoznák. A legradikálisabb elképzelés szerint Varsóban is új önkormányzati választásokat írnának ki.

 

Az ötlettől nem mindenki lelkes a PiS-ben, de vannak olyanok, akik már az új vajdasági központon gondolkoznak, ami lehet Płock, Radom, Siedlce vagy Ciechanów is.

 

Legfőképpen a belügyminisztérium nincs elragadtatva, ugyanis ők még emlékeznek Jacek Sasin jelenlegi miniszerelnök-helyettes 2017-es, kudarcba fulladt közigazgatásireform-ötletére, ami szintén a varsói nagyvárosi régiót érintette volna. Akkor 33 gminát, községet akartak hozzácsapni a fővároshoz.

 

Nem mellesleg a mostani ötlet sem új. A PiS 2014-es programjában már szerepelt és a 2019-es parlamenti választások előtt is beszélt erről Jarosław Kaczyński pártelnök.

 

Mi lehet a cél?

 

A Gazeta Prawna forrásai és a megszólaló kormányzati személyek is az EU-s pénzekre hivatkoznak. Ugyanis, ha a gazdag Varsót leválasztanák a szegényebb vajdaságról, akkor az utóbbi bőven több pénzre számíthatna. A sietséget is ez okozza, ugyanis az új többéves pénzügyi keret fő számait már elfogadták az EU-tagállamok állam- és kormányfői, és a reformnak az új pénzügyi ciklus kezdete előtt végbe kell mennie.

 

Az Oko.press portálnak nyilatkozó szakértő szerint ez az érvelés azonban hamis, mivel

 

már 2018 óta statisztikailag két egységre tagolódik Mazóvia vajdaság, egy varsói fővárosi egységre és egy varsói régiós egységre. Ezeket az EU-s alapok szempontjából már most is külön kezelik.

 

Ugyanebben a cikkben megszólal egy másik szakértő is, aki szerint még rosszul is járhat Varsó elvesztésével Mazóvia vajdaság, ugyanis ezzel a társasági adóból bejövő pénzek akár 89 százalékától eleshet a régió.

 

A Gazeta Prawna cikke is inkább politikai megfontolásokat sejt az ötlet mögött. Konkrétan az agrárpárt PSL-t zsarolhatja ezzel a PiS. Az elnökválasztási elemzésünkben is írtunk a PiS régi tervéről, hogy valamilyen módon koalícióra kényszerítené a Parasztpártot.

 

A mazóviai vajdasági parlamentben az ellenzéki Polgári Koalíció a PSL-lel karöltve kormányoz évek óta. A vajdaság marsallja, Adam Struzik pedig a PSL politikusa. A Polgári Koalíció inkább a fővárosban és környékén népszerű, így

 

az egész vajdaságot nézve fontos a vidéki agrárpárt támogatása, amely viszonylag népszerű a régióban. Az új vajdaságban azonban nagy valószínűség szerint a PiS tudna többséget szerezni.

 

Ebben a helyzetben már csak a közigazgatási reform ötlete is kiváló zsarolási fegyver a PiS kezében a Parasztpárt vezetésével szemben.

 

Varsó polgármestere természetesen nem ért egyet

 

Rafał Trzaskowski, Varsó ellenzéki főpolgármestere sincs elragadtatva a tervektől. Az ötletre hosszabban reagált Facebook-oldalán és a Lengyel Népköztársaság idejével vont párhuzamot: „Egyrészről már semmi sem lep meg a kormány részéről. Másrészről viszont az megdöbbentő, hogy a PiS, amely egyértelműen kommunistaellenesnek deklarálja magát, a modern Lengyelországot egy rég letűnt rendszer rekonstrukciójává teszi. Pont azokon a területeken, amiktől el kellene határolódni.”

 

A lengyel ellenzék ugyan az elmúlt két év választásain nem tudott győzni, de a hátországát mindvégig megőrizte. Ebben kulcsfontosságúak a közepes és nagyvárosi önkormányzatok és a vajdasági parlamentek. Utóbbiak felében, azaz nyolcban jelenleg ellenzéki többség van. Ezek fényében nem véletlen, hogy a PiS, amely hiába nyert, de többségét nem tudta bővíteni, ezeket az ellenzéki hátországokat gyöngíti adminisztratív eszközökkel.

 

NYITÓKÉP: A varsói kultúrpalota, a város egyik jelképe. Fotó: Pál Benedek / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás