A Sanders-delegáltak azt kritizálják a saját pártjukban, hogy a választásiprogram-tervezetből kikerült több, számukra fontos ügy, ami miatt szerintük szembemennek a választói akarattal.
Eddig 360 demokrata delegált jelezte, hogy nem fog támogatni semmilyen pártprogramot, ha abban nem lesz benne az ún. Medicare for all, azaz a mindenkinek elérhető ingyenes egészségügyi ellátás, tudósít róla a The Hill.
Emiatt egy petíciót is indítottak a delegáltak, amiben felhívják a figyelmet, hogy a koronavírus miatt milliók kerülhetnek adósságba, mivel sokaknak a biztosítója vagy nem állja a kórházi kezeléseket vagy pedig nincs is biztosítójuk. Amerikában ugyanis nincs mindenki számára elérhető ingyenes egészségügyi ellátás, hanem magánbiztosítókon keresztül látják el a beteg embereket, ami fedezi az egészségügyi ellátás jó részét, azonban közel 28 millió amerikainak egyáltalán nincs semmilyen biztosítása, ami a lakosság körülbelül kilenc százaléka.
A petíciót a nevadai Bernie Sanders-delegáltak indították el. Kezdeményezésük célja, hogy ne fogadjanak el semmilyen olyan programot, ami nem tartalmazza a Sandershez és a szocialista demokratákhoz köthető egészségügyi programot, a Medicare for all-t, amivel mindenkire kiterjedő állami egészségbiztosítást nyújtanának és idővel eltörölnék a magánpénztárakat.
A petíció elindítója, Judith Whitmer a Politiconak úgy nyilatkozott, hogy ha a követelésük neadjisten nem teljesül és nem fogják megszavazni a programot, ők azért továbbra is teljes erőbedobással fognak kampányolni Joe Biden mellett. Ugyanakkor amiatt indították el a petíciót, mert szerintük a Demokrata Párt vezetői figyelmen kívül hagyják a szavazóikat, mivel a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a demokrata előválasztáson részt vevő szavazók többsége támogatja a Medicare for all-t, véli Whitmer.
Ilyen például a szövetségi minimálbér – jelenleg ez államonként eltér, Sanders óránkénti 15 dollárra növelte volna ennek összegét –, de ugyanígy kimaradt a marihuána teljeskörű legalizációja, illetve az ún. Green New Deal klímavédelmi csomag, amit még a Sanders-szövetséges Alexandria Ocasio-Cortez képviselőnő és Edward Markey szenátor dolgozott ki 2019 februárjában, és olyan célokat fektettek le benne, amely felgyorsítaná az Egyesült Államok tisztább, megújuló energiára való átállását.
Mi lesz így Joe Biden jelöltségével?
Bernie Sanders április 8-án kiszállt a demokrata elnökjelölti versenyből: a vermonti szenátor azóta nyíltan kiállt Joe Biden jelöltsége mellett. Ám ezzel hivatalosan még nem lett a Demokrata Párt elnökjelöltje Biden, de jelöltsége így sem forog veszélyben: a párt jelölőgyűlésén ugyanis 1 991 delegált szavazatát kell megszerezni, és Bidennek ez bőven megvan a maga 2 627 delegáltjával, viszont így is okozhatnak problémát a renitens Sanders-delegáltak.
Ugyanis a delegáltak összessége hiába fogja elfogadni Biden jelöltségét és vele együtt a programtervezetet, a novemberi elnökválasztáson már hátráltathatja Biden elnöki vágyait, ha ez a Sanders-delegáltak szavazatai nélkül fog sikerülni, ugyanis
Emellett ezzel Biden elnökjelölti kampányát is gyengítik, ugyanis a korábbi alelnöknek már az előválasztás során is az volt a fő üzenete, hogy nemcsak a Demokrata Pártot, hanem egész Amerikát kellene egyesíteni, és erre ő a legalkalmasabb jelölt. Ha pedig még a párton belül sem sikerül egységesen kiállni, az gyengíti ezt az üzenetet és akár demobilizáló hatással is lehet a Sanders-szimpatizánsokra.
Ugyanakkor jelenleg nem áll rosszul országos szinten Obama korábbi alelnöke:
Az Egyesült Államokban már több mint négy millióan kapták el a vírust, több mint százötvenezer ember életét is veszítette. Ezenkívül a Trump-kampány eddig nem talált Bidenen semmiféle hatalmas fogást. Trump hiába próbálja „összekommunistázni” a korábbi alelnököt, ezzel eddig nem igazán sikerült megállítania a saját népszerűségvesztését, és megtörnie Biden támogatottságát.
A Demokrata Párt jelölőgyűlését augusztusban 17-20. között tartják meg, noha eredetileg július közepén tartottak volna, azonban a koronavírus-járvány miatt egy hónappal későbbre halasztották. Az elnökválasztásra, a nagy Trump vs. Biden küzdelemre november 3-án kerül sor: aznap az elnök mellett még a teljes Képviselőház és a Szenátus tagjainak harmadáról is döntenek majd az amerikai választók.
Érdekel, hogy milyen esélyei vannak Bidennek Trumppal szemben? Olvasd el korábbi elemzésünket itt, ha pedig ennél bővebben akarsz tájékozódni az amerikai politikáról, akkor olvasd el egy amerikai jogászprofesszorral készített interjúnkat itt!
NYITÓKÉP: Gage Skidmore / Flickr
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.