Így hálózná be Moszkva a belarusz gazdaságot

Oroszország nagyon erélyesen próbálja Minszkre tukmálni az orosz szoftvereket. A gond azonban, hogy a belaruszok szerint ezzel az oroszok rálátnának az egész gazdaságra.

Még 2019-ben szivárgott ki egy az orosz és a belarusz állam által készített titkos akciótervezet, aminek a célja, hogy a két ország szorosabban működjön együtt különböző gazdasági ügyekben, amivel 2021-re kvázi teljes gazdaságpolitikai integrációt valósítana meg a két posztszovjet állam. Mint akkor írtuk, a tervezet szerint

Most a független belarusz hírportál Tut.by közölt újabb információkat ezen integrációs törekvések kapcsán, ugyanis a lap szerint az oroszok nyomást helyeztek a belarusz adóhatóságokra, hogy azok a jelenleg használt szoftvereiket cseréljék le, és helyettük az orosz adóhatóság által is használt szoftverekre térjenek át.

Rálátnának az oroszok a teljes belarusz gazdaságra

Ez nem újdonság, hiszen Oroszország már 2019 óta aktívan támogatja és lobbizik is azért, hogy Belaruszban térjenek át különböző, oroszok által fejlesztett digitális platformokra. Azonban a lap szerint ezek a rendszerek az adózók adataik és elektronikus számlák készítése mellett már arra is képesek lennének, az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek lévén az árukat azonosítójelekkel is ellássák, amivel az áruforgalmat is nyomon tudnák követni.

A belarusz adóhatóság viszont erősen szkeptikus az orosz szoftverekkel kapcsolatban: szerintük

de emellett a teljes beszállítói láncok, az import és export aránya és a hozzáadott értékek mennyisége is kiderülne az orosz fél számára.

Így a belarusz gazdaság még jobban függene az amúgy is jelentős orosz befolyástól, ugyanis az orosz állam így akadálytalan hozzáférést szerezne a teljes belarusz adóhatósági, illetve szabályozó intézmények információs rendszereihez. Ez óriási függőséget jelentene, hiszen az oroszok az informatikai rendszerek karbantartását bármikor egyoldalúan megszüntethetik. 

A belarusz Adóügyi és Vámügyi Minisztérium ezért levélben jelezte a kormány felé, hogy szerintük az orosz nyomás megnövekedett, ezért ismét átfogóan kellene értékelni a helyzetet, hogy mi a jó Belarusznak és Oroszországnak.

Putyin miniszterelnökét mintha erre találták volna ki

A TUT szerint Putyin részben ezért is nevezhette ki januárban miniszterelnöknek azt a Mihail Misusztyint, aki korábban közel tíz évig vezette az orosz adóhatóságot. Misusztyin amellett, hogy ért az adó- és gazdaságpolitikához, tízéves vezetése alatt az egyik legmodernebb adóhatósággá alakította az oroszt, miután azt teljesen megreformálta és digitalizálta. Misusztyinról korábban itt írtunk egy portrécikket.

Emellett fontos információ, hogy a már korábban említett orosz-belarusz akciótervben az akkori miniszterelnökök azt vállalták, hogy

A belarusz és az orosz állam közötti közeledés azonban nem újkeletű: már 1996-ban úgynevezett Unióállamot (Szojuznoje Goszudarsztva, tehát szó szerinti fordításban Szövetségi Államot) hozott létre a két ország. Ez elméletben csak egy szorosabb gazdasági együttműködésként indult, azonban az 1996-os megállapodás további lépcsőfokokat határoz meg a gazdasági mellett a politikai integrációra is.

Belarusz kötéltánc

Aljakszandr Lukasenka elnök azóta hol közeledik, hol távolodik Oroszországtól, most például már hatodik éve tart Minszk elhidegülése Moszkvától, illetve a belarusz vezetés kötéltánca kelet és nyugat között. Ennek oka a 2014-ben kirobbant ukrán válság, melyet követően Lukasenka attól tartott, hogyha túl közel kerül Moszkvához, országát könnyen bekebelezhetik. Lukasenka ezért az ukrajnai konfliktus óta folyamatosan próbálja szuverenitását növelni, részben ezért is közeledett az Egyesült Államok felé. 

A gond az, hogy a nehézipar-fókuszú, és óriási mértékben az olcsó orosz nyersolaj importjától függő Belarusz nehezen tud távolodni Oroszországtól. A Lukasenka-rendszer alapját ugyanis az oroszok által a piaci árnál jóval alacsonyabb nyersolajexportja képezi, enélkül a gazdaság könnyen beszakadna:

Korábban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője úgy fogalmazott nekünk, hogy a megállapodás egyértelműen az orosz célokat szolgál, ami lényegében „a belarusz gazdaság az oroszok általi bekebelezését” jelenti. Bendarzsevszkij akkor úgy értékelte a megállapodást, hogy az egész belarusz politikai elit mellett a társadalmat is felháborította, mivel nem szeretnének az Unióállam első lépcsőfokánál mélyebb integrációt.

Belaruszban egyébként augusztus 9-én tartanak elnökválasztásokat, ezek kimenetele azonban a korábbinál jóval kiszámíthatatlanabb. Hiába akadályozta meg ugyanis a hatalom, hogy a két legesélyesebb ellenzéki, az elitből Lukasenka ellen forduló Valerij Capkala és a bankár Viktar Babarika ne tudjon rajthoz állni, a népszerű (bebörtönzött) belarusz vlogger Szjarhej Tihanovszkij felesége, Szvjatlana Tihanovszkaja indulhat. Őmögötte zárt össze az ellenzék nagy része, miközben Lukasenka rendszere és a koronavírus belarusz félrekezelése miatt a regnáló elnök ellen egymást érik a tüntetések.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljekszandr Lukasenka belarusz elnök készülődnek a tárgyalásra 2015-ben. Forrás:Kreml