+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 27. hétfő, 08:38
Hétfőtől fegyverszünet van érvényben Kelet-Ukrajnában, de rengeteg a kérdőjel: mi legyen a választásokkal, a szeparatista csoportokkal, vagy a határral?

Hétfőtől életbe lépett a fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között a hivatalosan Ukrajna részét képező, de 2014 óta több helyütt oroszbarát szeparatisták által megszállt Kelet-Ukrajnában, ezt megelőzően Vologyimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin ukrán és orosz államfők csaknem fél év után először telefonon tárgyaltak egymással, írja a Novoje Vremja ukrán lap.

 

A fegyverszünetet még júliusban tárgyalta ki egymással a két fél, miután a Donbasz-régióban

 

a 2014-es ukrán válság óta változatos intenzitással folyó harcokban már több, mint 13 ezer ember vesztette életét.

 

Mindezt annak ellenére, hogy Ukrajna és Oroszország között papíron már érvényben van az úgynevezett minszki megállapodás, melyben a harcoló felek között (igaz, Oroszország hivatalosan máig nem ismeri el, hogy csapatai lennének Kelet-Ukrajnában) Németország és Franciaország is közvetít.

 

Tartós békét viszont az egyezmény ellenére nem sikerült elérni, és egyelőre még kérdéses, mit hozhat a most életbe lépő fegyverszünet. Ezzel kapcsolatban mindenesetre mind az orosz, mind az ukrán félnek magasak az elvárásai. Az ukrán elnöki hivatal például Zelenszkij Putyinnal való telefonbeszélgetésére hivatkozva közölte, hogy további lépéseket kéne tenni annak érdekében, hogy a Kelet-Ukrajnában, a Krímben és Oroszországban fogságba került ukrán állampolgárokat szabadon engedjék.

 

Moszkva pedig amiatt elégedetlenkedett, hogy

 

a 2020-as ukrán önkormányzati választások megtartása is ellentmond a konfliktus megoldására hivatott minszki békének.

 

Zelenszkij sajtóhivatala szerint az ukrán államfő a – szeparatista megszállás alatt álló – donyecki és luhanszki régiók különleges közigazgatási és önkormányzati státuszáról is tárgyalt Putyinnal. Ennek a célja lenne az úgynevezett decentralizációs törvény, melynek keretében az erősen vízfejű ukrán állam több befolyást adna az önkormányzatoknak, de többek között az ország közigazgatási és területi egységeit is megváltoztatnák.

 

FOTÓ: UKRÁN VÉDELMI MINISZTÉRIUM, FLICKR

 

Az ukrán elnök szerint továbbá, ha a mostani fegyverszünetet sikerül betartani, az a minszki megállapodás más passzusai előtt is megnyithatja az utat.

 

A sikeres és tartós béke pedig Zelenszkij számára kulcsfontosságú lenne, hiszen az elnököt részben pont ezen ígéretével választották meg tavaly Ukrajna élére.

 

Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői (ők az úgynevezett normandiai négyek) legutóbb 2019 decemberében találkoztak egymással, akkor az ukránok és oroszok közti fogolycsere volt a fő téma. A most életbe lépett fegyverszünet után viszont vannak még súlyos kérdőjelek: nem tudni például, hogy a szeparatisták ellenőrzése alatt álló területen mikor tarthatnak mindkét fél által elismert választásokat, hogyan alakul majd a határőrizet ezekben a régiókban, mikor vonják ki Donbaszból az orosz katonai egységeket (amelyek, ugyebár, az oroszok szerint ott sincsenek), valamint mikor fegyverzik le a szeparatista csoportokat.

 

BORÍTÓKÉP: Balra Vologyimir Zelenszkij ukrán, jobbra Vlagyimir Putyin orosz elnökök, a háttérben Emmanuel Macron. Fotó: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás