Újra van fegyverszünet Kelet-Ukrajnában, kérdés, hogy kitart-e

Szerző: Illés Gergő
2020.07.27. 08:38

Hétfőtől fegyverszünet van érvényben Kelet-Ukrajnában, de rengeteg a kérdőjel: mi legyen a választásokkal, a szeparatista csoportokkal, vagy a határral?

Újra van fegyverszünet Kelet-Ukrajnában, kérdés, hogy kitart-e

Hétfőtől életbe lépett a fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között a hivatalosan Ukrajna részét képező, de 2014 óta több helyütt oroszbarát szeparatisták által megszállt Kelet-Ukrajnában, ezt megelőzően Vologyimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin ukrán és orosz államfők csaknem fél év után először telefonon tárgyaltak egymással, írja a Novoje Vremja ukrán lap.

A fegyverszünetet még júliusban tárgyalta ki egymással a két fél, miután a Donbasz-régióban

a 2014-es ukrán válság óta változatos intenzitással folyó harcokban már több, mint 13 ezer ember vesztette életét.

Mindezt annak ellenére, hogy Ukrajna és Oroszország között papíron már érvényben van az úgynevezett minszki megállapodás, melyben a harcoló felek között (igaz, Oroszország hivatalosan máig nem ismeri el, hogy csapatai lennének Kelet-Ukrajnában) Németország és Franciaország is közvetít.

Tartós békét viszont az egyezmény ellenére nem sikerült elérni, és egyelőre még kérdéses, mit hozhat a most életbe lépő fegyverszünet. Ezzel kapcsolatban mindenesetre mind az orosz, mind az ukrán félnek magasak az elvárásai. Az ukrán elnöki hivatal például Zelenszkij Putyinnal való telefonbeszélgetésére hivatkozva közölte, hogy további lépéseket kéne tenni annak érdekében, hogy a Kelet-Ukrajnában, a Krímben és Oroszországban fogságba került ukrán állampolgárokat szabadon engedjék.

Moszkva pedig amiatt elégedetlenkedett, hogy

a 2020-as ukrán önkormányzati választások megtartása is ellentmond a konfliktus megoldására hivatott minszki békének.

Zelenszkij sajtóhivatala szerint az ukrán államfő a – szeparatista megszállás alatt álló – donyecki és luhanszki régiók különleges közigazgatási és önkormányzati státuszáról is tárgyalt Putyinnal. Ennek a célja lenne az úgynevezett decentralizációs törvény, melynek keretében az erősen vízfejű ukrán állam több befolyást adna az önkormányzatoknak, de többek között az ország közigazgatási és területi egységeit is megváltoztatnák.

FOTÓ: UKRÁN VÉDELMI MINISZTÉRIUM, FLICKR

Az ukrán elnök szerint továbbá, ha a mostani fegyverszünetet sikerül betartani, az a minszki megállapodás más passzusai előtt is megnyithatja az utat.

A sikeres és tartós béke pedig Zelenszkij számára kulcsfontosságú lenne, hiszen az elnököt részben pont ezen ígéretével választották meg tavaly Ukrajna élére.

Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői (ők az úgynevezett normandiai négyek) legutóbb 2019 decemberében találkoztak egymással, akkor az ukránok és oroszok közti fogolycsere volt a fő téma. A most életbe lépett fegyverszünet után viszont vannak még súlyos kérdőjelek: nem tudni például, hogy a szeparatisták ellenőrzése alatt álló területen mikor tarthatnak mindkét fél által elismert választásokat, hogyan alakul majd a határőrizet ezekben a régiókban, mikor vonják ki Donbaszból az orosz katonai egységeket (amelyek, ugyebár, az oroszok szerint ott sincsenek), valamint mikor fegyverzik le a szeparatista csoportokat.

BORÍTÓKÉP: Balra Vologyimir Zelenszkij ukrán, jobbra Vlagyimir Putyin orosz elnökök, a háttérben Emmanuel Macron. Fotó: Kreml

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek