+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. július 27. hétfő, 20:53
Hiába lépett érvénybe hétfőn egy új fegyverszüneti megállapodás Kelet-Ukrajnában, úgy tűnik, nem sikerül annak a tartalmát betartani. Az ukrán hadsereg azzal vádolja az oroszajkú szeparatistákat, hogy többször is tüzet nyitottak hétfő hajnal óta.

Azok után, hogy július 27-én éjféltől egy újabb fegyverszünet lépett életbe Kelet-Ukrajnában, az ukrán hadsereg szerint már meg is szegték azt az oroszajkú szeparatisták – tudósít róla többek között a Moscow Times.

 

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, hiába van 2014 óta érvényben az úgynevezett minszki megállapodás, a kelet-ukrajnai hadszíntéren azóta is változatos intenzitással folytak a harcok, ami következtében már több, mint 13 ezer ember vesztette életét. Emiatt az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin egy újabb fegyverszüneti egyezményben állapodott meg, ami július 27-én hétfőn lépett érvénybe.

 

Az ukrán hadsereg most azzal vádolja az oroszajkú szeparatistákat, hogy pár órával ennek az új fegyverszüneti megállapodásnak az életbe lépése után többször is tüzet nyitottak a szeparatisták ukrán állásokra

 

hordozható páncéltörő fegyverekkel, illetve nehéz kaliberű gépfegyverekkel a kelet-ukrajnai Mariupoltól északra.

 

 

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint éjfél után 20 perccel kezdődtek a lövöldözések, amelyek 25 percig tartottak, majd pedig délben ismételten tüzet nyitottak. Az ukrán hadsereg szóvivője elmondása szerint személyi sérülés nem történt, illetve az ukrán katonák nem viszonozták a tüzet. Ugyanakkor azt is közölték, hogy amennyiben szükséges, a későbbiekben visszalőnek majd, ha a szeperatisták ismét megszegik az egyezményt.

 

Szeparatisták szerint nem történt ilyen incidens

 

A szeparatisták, akik az általuk ellenőrzés alatt tartott területet Donyecki Népköztársaságnak hívják, közleményt adtak ki, amiben 

 

tagadták, hogy bármilyen incidens történt volna, a vádakat „ukrán provokációnak” nevezték, amivel szerintük az ukránok célja a helyzet destabilizálása.

 

Emellett elmondták, hogy ők szigorúan követik a tűzszünetben foglalt kötelezettségeket, azokat nem szegnék meg.

 

Az ukrajnai konfliktus 2014 óta tart, miután a Krím-félsziget orosz annektálása után harcok robbantak ki Kelet-Ukrajnában az oroszajkú szeparatisták és az ukrán hadsereg tagjai között. Ugyan Oroszország tagadja a konfliktusban való részvételét, ahogy azt is, hogy támogatná az Ukrajnából kivált Donyecki Népköztársaságot, de volt már rá alkalom, hogy orosz katonák támadták meg az ukrán hadsereget a Fekete-tengeren. 

 

Ugyan az oroszok és az ukránok német és francia közvetítéssel 2014-ben fegyverszünetet kötöttek Minszkben és Zelenszkij egyik legnagyobb választási ígérete is az volt, hogy sikeresen megegyezik majd a tartós békében, viszont megválasztása óta sem maradtak abba a szórványos összecsapások a felek között, és továbbra is folyamatosan megsértik a fegyverszüneti megállapodást mindkét oldalról. 

 

FOTÓ: Ukrán katona Kelet-Ukrajnában. Forrás: Dmitrij Muravszki / Ukrán Védelmiminisztérium

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás