+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 23. csütörtök, 11:38
A részletekben történő adófizetésre és a kurzarbeit meghosszabbítására elkülönített összeg lehetővé teszi, hogy túléljék az olaszok, amíg megkapják az EU-s pénzeket.

Olaszország mint akit a koronavírus-járvány Európában először és komoly mértékben sújtott, igencsak örülhetett, amikor hétfőre virradóan megszületett a megállapodás az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésén, nem csupán az EU következő költségvetéséről, hanem arról az összesen 750 milliárd eurós mentőcsomagról is, ami a tagállami gazdaságokat hivatott kihúzni a bajból a koronavírus-válság miatt.

 

Ennek a keretnek több, mint negyedét, egész pontosan 27,86 százalékát egyetlen tagállam kapja: Olaszország 209 milliárd eurót hívhat le az EU által közösen felvett hitelcsomagból.

 

(Hogy mi a jelentősége annak, hogy az EU történetében először közösen vesz fel hitelt, és így a tagállamok közösen is adósodnak el, arról itt írtunk, arról pedig, hogy Orbán Viktornak mit sikerült valójában kiharcolni Brüsszelben, itt.)

 

Erre akar rásegíteni a Conte-kormány a szerda esti bejelentése alapján egy további, 25 milliárd eurós mentőcsomaggal. (A járványügyi válság márciusi kitörése óta Olaszország eddig 75 milliárd eurót fordított a nehéz helyzetbe került vállalatok és emberek megsegítésére, összesen pedig 180 milliárd eurós összeget különített el a negatív gazdasági hatások kezelésére.) A mostani csomag lehetővé teszi, hogy ideiglenesen megsegítse a gazdasági szereplőket addig, amíg Olaszország megkapja az EU-s pénzeket.

 

Hogy pontosan mire költheti az állam az újabb direkt pénzügyi injekciót, pontosan még nem tudni, azt azonban a balközép demokrata gazdasági és pénzügyminiszter, Roberto Gualtieri elmondta: ebből az összegből tervezik lehetővé tenni a lakosság részletekben történő adófizetését.

 

Továbbá egy kormányzati forrás a Reutersnek azt is elmondta, hogy ebből a pénzből finanszíroznák újabb 18 hétre a kurzarbeitot (azaz hogy a nehéz helyzetbe került munkáltató helyett az állam fizeti ki a munkavállalók bejelentett bérének meghatározott százalékát, cserébe azért, hogy a munkáltató nem bocsátja el a válság miatt a munkavállalóit). A pénzügyi mentőcsomagot augusztus elején vezetheti be a kormány rendelet formájában, miután július 29-én az olasz parlament elfogadja az új költségvetési deficit célkitűzését.

 

Márpedig ez utóbbira szükség lesz, a költekezésnek ugyanis ez az árnyoldala: az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságában az 1990-es évek eleje óta nem volt arra példa, hogy kétszámjegyű államháztartási deficittel kelljen szembenézni –

 

idén már a deficit 11,9 százalékos lesz a várakozások szerint. Azaz a kormány 11,9 százalékkal többet fog költeni, mint amennyi bevétele keletkezik.

 

Mindezt úgy, hogy év elején a kormány még csak 2,2 százalékos deficittel számolt, sőt, tavaly az elmúlt 12 év legalacsonyabb deficitjét regisztrálták az olaszok 1,6 százalékkal. Mindemellett az államadósság jelentős növekedésével is számol az olasz kormány: míg 2019-ben ez az olasz GDP 134,8 százalékát tette ki, addig

 

az idei várakozások már a GDP 157,6 százalékára becsülik az államadósság mértékét.

 

Az elszálló deficit a magánszemélyek nehezebb hitelfelvételét és magasabb adókat eredményezhet, míg a magas államadósság csökkenő jövedelmekkel, adónövelésekkel és a gazdasági kihívásokra való rugalmatlanabb válaszképességgel járhat.

 

NYITÓKÉP: Giuseppe Conte olasz kormányfő öklét rázva örül az EU állam- és kormányfői között született megállapodásnak. Giuseppe Conte / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás