+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 23. csütörtök, 17:25
1870 júliusában fogadta el az első vatikáni zsinat, hogy a pápa hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. A teológiai tézis nemcsak egyházszervezeti, de politikai jelentőséggel is bírt, a pápa számára még inkább biztosította az európai katolikusok feletti, az adott országaik felett átnyúló kontrollt. De sokaknak az egyházban se tetszett a dogma, a dogmát ellenzők táborát egy szlavóniai püspök vezette.

1870. július 18-án hatalmas vihar tombolt Rómában, ami már csak kulisszaként is jól illett az addigra már több, mint fél éve ülésező első vatikáni zsinathoz.

 

IX. Piusz pápa 1869-ben egy olyan történelmi időszakban hívta össze a zsinatot, amikor a katolikus egyház politkai hatalma – többek között az olasz egység megszületése (1861) miatt – jelentősen csökkent, számos új jelenségre (nacionalizmus, szocializmus) nem tudott megfelelő választ adni.

 

A politikai hatalma csökkenését a pápa ezért hitbéli hatalmának megerősítésével akarta ellensúlyozni

 

– nem utolsósorban persze azzal a politikai céllal, hogy ennek révén a pápa, hiába veszti el politikai értelemben alattvalóit a Pápai Állam Rómára csökkenésével (1870. szeptember 20-án pedig aztán Rómába is bevonultak az olasz csapatok), az európai államok feje felett (egyszerre a nacionalizmus és a szocializmus vonzásával szemben is) biztosítani tudja a hívek hűségét. Ezt a célt kellett, hogy szolgálja az ekkor kihirdetett pápai tévedhetetlenség dogmája.

 

IX. PIUSZ PÁPA IMÁDKOZÓ SZOBRA A RÓMAI SANTA MARIA MAGGIORE TEMPLOMBAN. FOTÓ: FLORIAN DECKER / WIKIPEDIA

 

A dogma keletkezési körülménye azonban leginkább az egyházon belüli ellentétekre mutatott rá. Már a zsinat elejétől kezdve a püspökök legalább ötöde a dogma ellen volt: ők a pápai túlhatalommal szemben a sajátjukat védték.

 

A dogmát ellenzők táborát a Magyarországhoz tartozó szlavóniai Diakovár/Đakovo püpöske, Josip Juraj Strossmayer vezette.

 

A Habsburg Monarchián belüli – főleg a magyarok ellen irányuló – jugoszlavizmust (mint egyfajta horvát nacionalizmust) képviselő Strossmayer főleg azért ellenezte a pápai tévedhetetlenség kimondását, mert ez szembement azzal a céljával, hogy – mintegy a délszláv politikai egység előszobájaként – a katolicizmus és az ortodoxia közeledését készítse elő.

 

Értelemszerűen az ortodoxok legfeljebb csak egyfajta egyenlők közötti elsőséget lettek volna hajlandóak elismerni Róma püspöke – azaz a pápa – kapcsán, a pápai tévedhetetlenség tehát Strossmayer szerint végleg aláásta az egyesülés lehetőségét. A szlavóniai püspök csak 1881-ben adta fel a dogmával szembeni ellenállását, amikor XIII. Leó pápa kapcsán – aki megelőzően az ortodoxoknak fontos Cirillt és Metódot szentté avatta – elhitte: esetleg Róma egyértelmű elsősége mellett is azonos egyházba terelhetőek horvát katolikusok és szerb ortodoxok.

 

JOSIP JURAJ STROSSMAYER DJAKOVOI PÜSPÖK A HORVÁT NACIONALIZMUSNAK IS EGYIK FONTOS ALAKJA, A ZSINATON A DOGMAELLENES PÜSPÖKÖK FRAKCIÓJÁT VEZETTE. FOTÓ: NOVA AKROPOLA / WIKI

 

Amint Strossmayer politikai okból volt a dogma ellen, úgy IX. Piusz pápa is politikai okból szorgalmazta azt. A Pápai Állam nagyrészét, amely a mai Közép-Olaszországot jelentette, 1861-ben sikeresen szerezte meg az egységes Olaszország. A pápa római hatalmát ott állomásozó francia csapatok biztosították, amely egyértelműen mutatta: a pápa politikai hatalma teljességgel ki van szolgálatva az európai nagyhatalmaknak.

 

Az első vatikáni zsinat még zajlott, amikor a francia csapatok kivonultak 1870 nyarán, majd szeptember 20-án az egységes Olaszország el is foglalta Rómát

 

– IX. Piusz pedig arról beszélt: az új olasz állam fogva tartja őt, egyben felszólított minden katolikust: ne vegyen részt az új olasz állam politikai életében; éppen ezért 1919-ig nem is volt katolikus párt az olasz közéletben. (A pápa politikai hatalma csak az 1929-es lateráni egyezménnyel lett szabályozva, amit XI. Piusz és Benito Mussolini kötött, ez teremtette meg a mai vatikáni államot, amely pedig cserébe kész volt elfogadni az olasz államot.)

 

A tévedhetetlenség dogmája persze, ha magát a szöveget nézzük, semmiféle politikai hatalmat nem biztosít a pápának,

 

sőt, hit és erkölcs dolgában se ad teljes hatalmat, ugyanis – a dogma szövege szerint a pápának csak az „ex cathedra” megszólalásai tévedhetetlenek, „azaz [ha] az összes keresztény legfőbb pásztoraként és tanítójaként legfőbb apostoli hatalmával hit és erkölcs területén egy tanítást úgy határoz meg, hogy azt az egyetemes Egyháznak el kell fogadnia, a Péternek ígért isteni segítség által azzal a tévedhetetlenséggel bír, mellyel az isteni Megváltó Egyházát a hit és erkölcs dolgában ellátni akarta”.

 

A pápai tévedhetetlenség dogmája már a 16. századi trentói zsinaton felmerült, de elvetették. IX. Piusz azonban ennek révén akarta az egyházon belüli – mind a püspökök, mind a hívek által tanúsítandó – fegyelmet megerősíteni, amire egy politikai hatalmát vesztő, a liberalizmussal, szocializmussal és nacionalizmussal egyaránt szembenálló egyházban felettébb szüksége lehetett.

 

Az ellenállás azonban az egyházon belül is olyan erős volt, hogy

 

a dogma elsődleges következménye egy egyházszakadás lett:

 

ókatolikusok néven kiléptek azok, akik az 1870 előtti állapotokat akarták. Egyrészük a 18. században kiszakadt utrechti egyházhoz csatlakozott. Az ókatolicizmus föleg holland, svéd, német, cseh-morva, osztrák, horvát területeken tudott elterjedni, de a tengerentúlon is lettek követői. Ma több nemzeti egyházra szakadva létezik, az egész világban nem éri el a híveik száma a 70 ezret. A Strossmayer-féle ellenállás, amely a dogma kihirdetése utáni 10 évig is megmaradhatott, alapvetően a római katolicizmusnak a délszláv nacionalizmus felé közeledését segítette a későbbiekben. A vita azonban nem ült az egyházon belül sem, főleg, hogy

 

eleve értelmezési kérdést vet fel: a tévedhetetlenség egyben abszolút igazságot is kölcsönöz a pápa ex cathedra kijelentéseinek,

 

vagy ezeket – mivel a pápa a dogma értelmében mindenképpen tévedhetetlen – igazságtartalmuktól függetlenül is el kéne fogadni.

 

Hans Küng, egykori katolikus papnak, tübingeni teológusnak még 1980-ban is majdnem az állásába került, hogy a teológia egyetemi tanáraként már egy 1970-es könyvében kétségbe vonta a pápai tévedhetetlenséget. Az egyház erre megvonta tőle a tanítási engedélyt, Küng szerencséje csak az volt, hogy állami professzorként maradni tudott a fakultáson, ahol folytatta támadásait a tévedhetetlenség dogmája ellen. Küng abban bízott, hogy Ferenc pápa esetleg ejti a dogmát, ezért még 2016-ban is felszólította erre – igaz,

 

a tübingeni vicc szerint Küng azért támadja a pápai tévedhetetlenséget, mert csak saját tévedhetetlenségét fogadja el.

 

HANS KÜNG 1973-BAN MÁR KÉTSÉGBE VONTA A PÁPAI TÉVEDHETETLENSÉGET, DE MÉG NEM ZÁRTÁK KI AZ EGYHÁZBÓL. KÜNG A PÁPAI TÉVEDHETETLENSÉG MELLETT TÖBB MÁS DOGMÁT, KÖZTÜK MÁRIA SZÜZESSÉGÉT; SE FOGADJA EL. FOTÓ: ROB CROES / WIKI

 

Ferenc pápa kapcsán amúgy valóban felmerült annak lehetősége, hogy nem fogja magát már tévedhetetlennek tartani, ugyanis 2013-as Evangelii gaudium írásában azt állította: „Azt se hiszem, hogy a pápai tanítóhivataltól a világot és egyházat érintő minden kérdésben végleges és teljes választ kell elvárni“. Persze 2014-ben a családok szinódusát már úgy zárta, hogy „a pápa (…) az engedelmesség garanciája”, azaz nem látszott nagyon engedni az engedelmességből.

 

2016-ban mégis levelet küldött a pápa az egyházból amúgy kizárt Küngnek, amiben „kedves testvéreként” szólitja meg a tübingeni teológust, és

 

Ferenc pápa üdvözli, hogy „szabad vita” legyen akár a pápai tévedhetetlenségről is,

 

elvégre a keresztények közötti ökumenének ez az egyik – még ha messze nem egyetlen és legfontosabb – akadálya.

 

FOTÓK: Vatican News / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás