+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik & Karóczkai Balázs
2020. július 22. szerda, 17:14
Példátlan, hogy az Európai Bizottságon keresztül adósodhatnak el a tagállamok a következő EU-s költségvetési ciklusban, miközben az EU elvileg a kiegyensúlyozott költségvetést írja elő. Kik járnak jól a megállapodással? Miért emlékeztet ez egy IMF-hitelre? Nem járunk-e úgy a közös hitellel, mint a görög válsággal? Szakértőkkel jártunk utána.

Az EU-s tagállamok vezetőinek péntek óta tartó tanácskozására kedd hajnalban Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke egy tweettel tett pontot. Deal! – posztolta ki.

 

A megállapodással az állam- és kormányfők elfogadták az Európai Unió következő hét évre szóló költségvetését, illetve a koronavírus-járvány utáni gazdasági mentőcsomagot, amit hitelből finanszíroz majd az EU.

 

A „fukar négyek”, köztül elsősorban Hollandia és Ausztria ellenkezése miatt a mentőcsomag 750 milliárd eurót kitevő összegéből 500 helyett csak 390 milliárd lesz vissza nem térítendő támogatás, a maradék 360 milliárd eurót pedig kölcsönként vehetik fel a tagállamok az Európai Központi Banktól (EKB).

 

A jogállamisági feltételekhez kötött kifizetések – amely ellen pedig elsősorban a hetes cikkely szerinti eljárás alatt álló lengyel és magyar kormány ágált – bent maradtak ugyan az állam- és kormányfők által végül elfogadott politikai dokumentumban, de nem határozták meg, milyen konkrét feltételek teljesüléséhez kötik a jogállamiságot, bár ez szokatlan is lenne egy politikai dokumentumban. Az alkalmazhatósággal kapcsolatban az Európai Parlament által már elfogadott rendeletjavaslatból lehet részleteket megtudni (erről itt írtunk részletesen), de véglegeset tudni csak a jogszabály elfogadása után lehet, amely a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament feladata lesz.

 

Mérföldkő lenne az EU történelmében, ha valóban sikerülne a konkrét jogállamisági feltételek teljesüléséhez kötni a kifizetéseket, azonban más miatt is figyelemre méltó előrelépést jelent az új költségvetés és a gazdasági mentőcsomag. Ebben a cikkben a konkrét pénzügyi kérdésekől lesz szó.

 

Történelmi hitelfelvétel

 

Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök az Azonnalinak elmondta, hogy a maratoninak tűnő tárgyalás egyáltalán nem rendkívüli, hiszen a hétéves költségvetés tárgyalása mindig sok időt vesz igénybe, így egyáltalán nem példa nélküli az ilyen hosszú „civakodás”.

 

Bod elmondta, hogy külön kell kezelni a költségvetési megállapodást és az Európai Bizottság által az asztalra rakott ún. koronavírus miatti helyreállító csomagot: előbbi ugyanis többé-kevésbé a korábbi nyomvonalon halad tovább, ami a status quot őrző országoknak kedvez, mint például Magyarországnak, mivel a struktúraarányok nem nagyon változnak. Így a költségvetéssel azon országok lehetnek elégedetlenek, akik meg kívánták reformálni az EU-költségvetését, például a francia elnök, Emannuel Macron.

 

Ami azonban történelmi újdonság, az a helyreállítási alap: ugyanis

 

„először fordul majd elő, hogy az Európai Bizottság hitelt vesz fel az Európai Központi Bankon keresztül, pedig az alapszerződés szerint az EU költségvetésének kiegyensúlyozottnak kell lennie”

 

– ezt már Inotai András, az MTA közgazdász kutatóprofesszora mondta az Azonnali kérdésére.

 

A helyreállítási alapot Bod is történelminek látja, azonban erre a közös hitelfelvétel mellett más okot is lát. Bod szerint ez „egy korrekciója a történelemnek, mert márciusban az Európai Unió és annak a szolidaritása megbukott egy-két hétre, amikor lezárták a határokat és kiviteli tilalmakat vetettek ki. Mindezek után pedig sikerült közös fellépésben előrelépni, ami márciushoz képest csoda”.

 

Bod szerint még az is fontos fejlemény, hogy

 

ez a döntés lényegében túllökte az EU-t a brexit körüli elakadásokon, és emellett sikerült elérniük, hogy a nettó befizetők még jobban a zsebükbe nyúljanak,

 

pedig ez fél éve még elképzelhetetlen lett volna.

 

A két közgazdász abban egyetért, hogy a megállapodással a tagállamok az adósságot és a kötelezettségeket kölcsönössé teszik, viszont abban már nem, hogy ez milyen irányba tereli az Uniót. Inotai úgy látja, hogy ezzel szorosabbá válik az együttműködés a tagállamok között és egy föderatív irányba mozdul az EU, azonban Bod Péter Ákos emlékeztet: már így is volt a gazdaság terén egy közös politika a tagállamok között az országspecifikus ajánlásokon keresztül.

 

Mindkét közgazdász úgy látja, hogy

 

a megállapodás alapvetően kedvező a tagállamok többsége számára, ugyanis az EU-n keresztül jóval kedvezőbb feltételekkel juthatnak majd hitelhez a tagállamok,

 

mivel az Európai Unió sokkal jobb adósságkockázati besorolással bír, mint a legtöbb tagállam. Így pedig például Olaszország akár két-három százalékkal is olcsóbban juthat majd hitelhez, ami ekkora pénzösszegeknél sokat számít.

 

Hogyan jutnak gyakorlatban pénzhez az államok?

 

A koronavírus miatt hozott helyreállítási alap szerint az EU 750 milliárd euró összegben vesz fel hitelt, amit utána a tagállamok között oszt szét. A hitelt 390 milliárd euró erejéig vissza nem térítendő támogatásként osztja majd szét a tagállamok között, míg a fennmaradó 360 milliárdot kedvezőbb besorolású hitelként nyújtja a tagállamoknak az EU az Európai Központi Bankon keresztül. Ez az ún. „fukar négyek” sikere, köztük elsősorban Hollandia és Ausztria szerette volna azt elérni, hogy minél alacsonyabbak legyenek a vissza nem térítendő támogatások, ami az eredeti javaslat szerint 500 milliárd eurót tett volna ki.

 

Bod az Azonnali kérdésére elmondta, hogy a mostani helyreállítási csomag tulajdonképpen egy áramvonalasított, kompromisszumos megoldása a márciusban felmerült, ám végül kútba esett koronakötvények tervének (erről itt írtunk bővebben), viszont az Európai Bizottságnak így nagyobb ráhatása lesz a döntésekre, ugyanis a támogatásokat vagy a kedvezményes hiteleket nem alanyi jogon adják, hanem egy bizonyos mechanizmus alapján: ugyanis a tagállamoknak kétéves terveket kell majd benyújtaniuk, a pénzek lehívása pedig rászorultsági alapon fog működni, amiről a Bizottság szakbizottsága fog majd dönteni.

 

Bod Péter Ákost ez az IMF-es hitelfelvételekre emlékezteti: „a szuverenitás ott se csorbul, azonban a következő tétel lehívása előtt majd megvizsgálják, hogy teljesítették-e a vállalásokat”.

 

Emellett szerinte fontos fejlemény, hogy a megállapodás megszövegezése szerint az államok egymást nem menthetik ki, ezért szerinte a közeljövőben erről több vita is lehet a tagállamok delegáltjai között.

 

Bod szerint a szakemberekre egy nagyon mozgalmas ősz vár, hiszen a most elfogadott nagy döntés után ki kell dolgozni a tervezési és szankcionális eljárásokat, „hiszen a pénz és a felelősség közös, akkor nem lehet engedni, hogy valaki csak úgy nyúlkálgat a kasszába”.

 

Kik jártak jól ezzel a megállapodással?

 

Mint ahogy korábban már említettük, a hétéves költségvetéssel alapvetően a korábbi éveket konzerválták, a pénzkifizetések arányai nagyjából megmaradtak. Így Magyarország például kifejezetten jól járt, bár Bod Péter Ákos szerint ez nem Orbán Viktor sikere:

 

„Úgy állítja be a miniszterelnök, mintha személyesen ő érte volna el, hogy a szegénységünkre való tekintettel ne faragják le a pénzeinket.

 

Sajnálatosan azt kell mondanom, hogy emögött az van, hogy a magyar térségek jelentős része rémesen le van maradva az átlagtól, de ugyanúgy igaz ez a román vagy a bolgár térségekre is.”

 

A 750 milliárdos közös hitellel azonban már nem ez a helyzet: Bod szerint ugyan ennek most valóban a déli államok örülhetnek, hiszen őket sokkal rosszabbul érintette a koronavírus-járvány, de a közgazdász szerint „a dolgok fordulhatnak, hiszen a jövőt nem látjuk”, és ha a koronavírus-járvány más országokban is olyan állapotokat okoz majd, mint ami Spanyolországban vagy Olaszországban volt, akkor nekik is majd igénybe kell venniük a kedvezményes hitelfelvételt.

 

Inotai András a hitel kapcsán úgy látja, hogy ha az EU-s vezetők számításai beválnak, azzal pénzügyileg az egész kontinens nyerhet. Az MTA közgazdásza szerint az eladósodástól nem kell tartani, ugyanis

 

ha a 390 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást a tagállamok jól fektetik be, és sikerül azzal beindítani a gazdaságot, „akkor könnyen kitermeli azt a többletértéket, amelyekkel lehet fedezni a mostani költségeket.

 

Gyakorlatilag beépül egy erősödő, nagyobb növekedést produkáló uniós gazdaságba.”

 

Azonban emellett Inotai szerint fontos kérdés, hogy az így kapott „gyakorlatilag segélyként kiosztott” 390 milliárd euróval mit kezdenek a tagállamok, mire tudják majd ezt felhasználni. Mint mondta, ezzel kapcsolatosan jó fogódzkodót nyújtanak a már most is meghatározott prioritások a környezetvédelemre és a digitalizációra vonatkozóan, ugyanakkor ez jelenleg még csak spekuláció. Szerinte a környezetvédelem és a digitalizáció mellett az oktatásba is fontos lesz pénzt fektetniük a tagállamoknak, és nem tartaná ördögtől való ötletnek azt sem, ha a 390 milliárd eurónak legalább egy kis részét kampányokra, az EU-val kapcsolatos ismeretterjesztésre szánnák.

 

Viszont Inotai szerint az a kérdés, hogy mire költik el majd a pénzt, nem az EU-s pénzek körüli korrupciógyanúk miatt fontos, hanem mert vannak olyan országok, ahol jelentős strukturális reformokra lenne szükség, ilyen például Olaszország és Spanyolország.

 

Milyen veszélyeket jelent egy közös hitelfelvétel?

 

A közgazdászoktól azt is megkérdeztük, hogy mi történne akkor, ha egyszerre több tagállam is úgy döntene, hogy nem törleszti a rájuk eső hitelrészleteket, okozhatna-e olyan állapotokat, mint a görög válság.

 

Bod szerint erre nincs sok esély, „hiszen ezzel rövid úton kikerülne a klubból az adott ország”, de azt hozzátette, hogy a szakértők kockázatot vállalnak, ha a jövőbeni előrejelzéseknél „minimális ésszerűséget feltételezünk.” Emiatt úgy véli a korábbi jegybankelnök, hogy a populista pártok térnyerése csak egy rétegprobléma lesz, mivel szerinte senkinek sem érdeke, hogy megszegje a megállapodást. Ugyanakkor azt hozzátette, hogy szerinte

 

a nagyobb probléma nem a szegény és megszorult államoknál van, hanem a gazdag országoknál, mivel az ottani közvéleménynek el kell fogadnia, hogy többet fizetnek be a közösbe,

 

és a holland miniszterelnök példája is azt mutatja, hogy ez még okozhat konfliktust. „El kell nekik fogadtatniuk, hogy a kőházban élő polgárok és a nádtetős házban élő polgárok is befizetnek, viszont nem egyforma a valószínűsége, hogy leég a házuk” – érzékeltette a különbséget a gazdagabb, jómódú országok és a gazdaságilag nem annyira fejlett országok között Bod.

 

Ugyanakkor Bod nem tart attól, hogy a 2010-ben kirobbant görög válsághoz hasonló események történhetnének, mivel szerinte már a görög társadalom is visszafogta a kormányzatot attól, hogy ismét bevezessék a drachmát és drachmában vállalják át az adósságot, „mert éles emlékeik vannak arról, hogy milyen is volt nekik, amikor drachmájuk volt.”

 

Inotai András viszont egy kicsit jobban tart a populista pártoktól. Szerinte az előző évtizedekben tapasztalt uniós gazdasági válságok ellenszere leginkább az integrációban és hasonló megoldásokban keresendő. Ugyanakkor kérdés, hogy egy komolyabb recesszió esetén mennyire lennének továbbra is hívei az egyes tagállamok az erősödő integrációnak, és nem lovagolnák-e meg a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó politikusok az emberek elégedetlenségét.

 

Ugyanakkor Inotai bizakodó, szerinte ugyanis ha jól fektetik be a tagállamok a helyreállító alapból kapott összegeket, akkor azzal elejét lehet venni a populista hullámnak is.

 

És mi a helyzet Magyarországgal?

 

Bod Péter Ákos szerint ha Magyarország alatt „kis, nyitott, az átlagnál fejletlenebb tagállamot” értünk, akkor annak az az érdeke, hogy az Unió is sikeres legyen. Ha a hétéves költségvetést nézzük, akkor a kifizetések arányai maradnak, bár – mint ahogy korábban már említettük – ez annak köszönhető, hogy Magyarország legtöbb térségének gazdasági fejlettsége az uniós átlag alatt van.

 

Viszont ha Magyarország alatt a „kormányt és a kormányhoz közelálló pénzügyi köröket” értjük, az már némileg más ügy Bod szerint: 

 

„Például a jelenlegi mezőgazdasági támogatások mostani mechanizmusa és azok továbbvitele egyáltalán nem szolgálja a mezőgazdaság fejlődését, de azoknak, akik tízezer holdnyi földeken ülnek és zsebre vágják az onnan jövő támogatást, továbbra is nagyon jól fog menni.”

 

A 750 milliárdos helyreállítási alapról a korábbi jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy ez a megállapodási keret mindenki számára – így Magyarország számára is – jó, „viszont a legjobb az lenne, ha nem kellene ezeket igénybe vennünk, mert ez azt jelentené, hogy maguktól is erősödik a gazdaság és nem keletkezne járványügyi ok miatti visszaesés, amit ne tudnának nemzeti keretek között önállóan kezelni”.

 

NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke július 20-i, brüsszeli sajtótájékoztatójukon üdvözlik egymást / Európai Tanács

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás