+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. július 21. kedd, 08:00
Megállapodtak az Európai Unió tagállamainak vezetői a következő hétéves költségvetési ciklus és a koronavírus-járvány utáni segélyalap kereteiről. A jogállamisági kérdésben engednie kellett Orbán Viktornak, de nem lehet elégedetlen.
Deal!

 

– írta ki Twitterén Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke kedden hajnalban, utalva ezzel arra, hogy az EU állam- és kormányfői pontot tettek a péntek óta tartó tanácskozásuk végére, és megegyeztek az Unió következő hétéves költségvetési ciklusának és a koronavírus-járvány gazdasági mentőcsomag részleteiről.

 

 

A megegyezést több vitás kérdés is hátráltatta: a „fukar” országok közé tartozó Ausztria és Hollandia például sokallták a válságkezelő csomag vissza nem térítendő támogatásként nyújtandó részét.

 

A teljes, 750 milliárd eurót kitevő összeg így végül megmaradt, de a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárdra csökkent a visszakozó országok nyomására.

 

További 360 milliárd euró hitelként áll rendelkezésre a tagállamoknak.

 

A következő hét év, 2021-27 közötti költségvetéséről is megállapodtak a tagállami vezetők: e szerint 1074 milliárd  euró finanszírozási alap áll majd rendelkezésre gazdáknak, az egyes régióknak, vállalkozásoknak vagy éppen kutatóknak.

 

Mi lesz a jogállamisági feltétellel?

 

„Ha nem lesz megállapodás, nem az én hibám, hanem a holland fickóé!” – mondta újságíróknak hétvégén Orbán Viktor, miután az egyeztetéseken Mark Rutte holland miniszterelnök kardoskodott leginkább amellett, hogy a támogatások kifizetését kössék szigorú jogállamisági feltételekhez.

 

A kérdésben végül mindenki engedett a követeléseiből. A Frankfurter Allgemeine Zeitung EU-s diplomatákra hivatkozva azt írja, hétfőn több tagállam, köztük Németország és Franciaország egyes kelet-európaiakkal dolgozott ki egy koncepciót, amelyet este aztán Krisjanis Karins lett miniszterelnök mutatott be a többi 27 ország vezetőjének, akik ezt elfogadhatónak is találták.

 

A végső megállapodásba bekerült ugyan a jogállamisági feltétel, de hogy mennyire lesz alkalmazható, az majd a konkrét EU-s jogszabály elfogadásakor fog kiderülni, ami a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament dolga.

 

Arról ugyanis nem határoztak a tagállamok, hogy pontosan mi alapján döntenének a jogállamisági kritériumokról. Az Európai Tanács által kedd hajnalban közzétett konklúziókban a jogállamiság kapcsán csak annyi szerepel: az Európai Tanács hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Az ugyanakkor eldőlt, hogy jogállamiságsérelem esetén a pénzek felfüggesztéséről szóló konkrét döntést az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács minősített többséggel hozhat meg – ehhez a tagállamok 55 százalékának és az uniós állampolgárok legalább 65 százalékát kitevő országoknak a szavazatára lenne szükség.

 

Ebben a magyar miniszterelnöknek kellett engednie: ő egyhangú döntéshez kötötte volna a jogállamisági kérdésekhez kötött kifizetéseket, ami egyébként az uniós jog működésének fényében teljesen irreális felvetés.

 

Orbán Viktor szerint nem fogják vizsgálni a jogállamisági kérdéseket

 

A megállapodás megszületése után kedden reggel Orbán Viktor a Facebookon üzente követőinek, hogy „kiharcoltuk”. A megállapodás bejelentése után pedig közös sajtótájékoztatót is tartott a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel, ahol a Politico tudósítása szerint a magyar miniszterelnök elmondta, hogy

 

a siker, hogy Magyarország mellett Lengyelország is több pénzt kap a következő költségvetési ciklusból, az lengyel kollégájának köszönhető,

 

aki Orbán elmondása szerint a V4-ek vezetője volt a tárgyalások során. Orbán szerint a megállapodás bizonyítja, hogy ha határozottan lép fel a lengyel és a magyar vezetés, akkor nincs ellenség, aki sikeres lehet ellenük – tette hozzá a magyar miniszterelnök. Ugyanakkor újságírói kérdésre, hogyan sikerült Orbánnak több pénzt kiharcolnia, arra már azt válaszolta, hogy ez maradjon az ő titka. „Van néhány előnyöm, ami abból fakad, hogy én öreg vagyok és nem ez volt az első csúcstalálkozóm. Hét éve is ugyanígy tettem.”

 

Orbán emellett győzelmet hirdetett: szerinte ugyanis a lengyelekkel közösen sikerült elérni azt, hogy a jogállamisági kérdéseket ne vegyék figyelembe a kifizetések kapcsán, bár ez így önmagában nem teljesen igaz. „A tárgyalások alatt, ugyan azt nem mondanám, hogy megaláztak, de mindenesetre megpróbáltak kioktatni minket jogállamisági kérdésekből” – véli Orbán, majd hozzátette, hogy szerinte „nem elfogadható, hogy olyanok, akik örökölték a jogállamiságot, kritizálnak minket, szabadságharcosokat, akik a nehéz kommunista időkből származnak. Senki sem oktathatja ki a Szolidaritás Mozgalom nemzetét vagy az '56-os szabadságharcosok nemzetét” – fejezte be gondolatait Orbán Viktor.

 

NYITÓKÉP: Európai Tanács

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás