+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. július 18. szombat, 19:25
Utoljára 2007-ben, Bugár Béla kiválását megelőzően nyertek ilyen kevéssel pártelnöki tisztséget a szlovákiai Magyar Közösség Pártjában. De mit jelent ez az újdonsült elnök, Forró Krisztián számára? Ki ő, mik lesznek a legfontosabb feladatai, és van-e elég tapasztalata ahhoz, hogy elérhesse a céljait?

Bár a szlovákiai parlamenti választásokat már majdnem fél éve tartották, a Magyar Közösség Pártja (MKP) – a koronavírus miatt – csak július 18-án tartotta meg tisztújító kongresszusát. Tisztújításra pedig szükség volt, tekintve, hogy a február 29-i választáson történelmi vereséget szenvedett el mind a külön induló Híd/Most, mind a több magyar politikai szervezetet magába tömörítő Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) választási párt, aminek kötelékében az MKP is indult: az MKÖ 3,9, a Híd pedig csupán 2 százalékos eredménnyel maradt el a parlamenti székhez szükséges, 5 százalékos küszöbtől.

 

A koronavírus európai robbanásának küszöbén a Hídnak még sikerült levezényelnie egy tisztújítást, így a párt alapítója és ikonikus alakja, Bugár Béla távozott a pártelnöki tisztségből, helyét Sólymos László, az előző, Smer-vezette kormány környezetvédelmi minisztere vette át, aki maga is bevallotta az Azonnalinak, hogy nehéz lesz elődje örökébe lépni.

 

Az MKP azonban nem volt elég gyors, így a koronavírus alatt a párt Országos Tanácsa és annak elnöke, Őry Péter vette át a párt irányítását ügyvezetőként, miután a párt addigi elnöke, Menyhárt József, valamint a teljes pártvezetés lemondott a csúfos választási eredmény miatt.

 

 

A fajsúlyos jelöltek visszaléptek

 

A Dél-Szlovákiában, a lévai járásban található Farnadon tartott tisztújításra eredetileg hét embert jelöltek az illetékes járási küldöttek a pártelnöki tisztségre, ám ez végül redukálódott két esélyes jelöltre: Csallóközcsütörtök – eddig négyszer megválasztott – polgármesterére, a párt Országos Tanácsának eddigi elnökére, Őry Péterre, valamint a pártvezetési tapasztalatokkal különösebben nem rendelkező Forró Krisztiánra, az MKP Nagyszombat megyei képviselőjére.

 

 

Nagy esélyes lehetett volna a párt 2010-2016 közötti elnöke, Nagyszombat megye jelenlegi alelnöke, Berényi József is, aki mostanában azzal került be a magyarországi híradásokba, hogy a február végi választáson győztes OĽaNO-s miniszterelnök, Igor Matovič kisebbségi tanácsadói testületének tagjaként ő volt az egyik szervezője annak a pozsonyi rendezvények, ahol Matovič a szlovák-magyar együttműködés fontosságáról beszélve szimbolikus gesztust tett a magyarok felé. (Hogy ez a magyar sajtóban békejobbként értékelt beszéd valójában jelent-e bármit is a szép szavakon túl, arról itt írtunk.)

 

Berényi azonban a kongresszust megelőzően kijelentette: kizárt, hogy ő újra a párt élére álljon, és a kongresszuson el is állt attól, hogy megmérettesse magát. Hasonlóképpen tett a felvidéki politikában régi motorosnak számító Bárdos Gyula is,

 

aki volt már a pártnak parlamenti képviselője, frakcióvezetője, sőt, 2014-ben még köztársaságielnök-jelöltje is. Az ő visszalépésével az MKP 200 küldöttje közül így végül – az Új Szó értesülései szerint – 114-en szavazták meg Forró Krisztiánt a párt következő elnökének, igaz, csak 2022 végéig kapott mandátumot.

 

De kicsoda Forró Krisztián?

 

A 44 éves, nagymácsédi Forró Krisztián tényleg nem egy ismert név a felvidéki politikában, annak ellenére sem, hogy 2004 óta tagja az MKP-nak. Mint azt a Felvidék.ma összeszedte, Forró 8 évig vezette a párt galántai járási elnökségét, 2012-ben és 2016-ban beválasztották az országos elnökségbe, a pártvezetéshez mérhető, vezetői pozícióba azonban csak 2016-ban került: az akkori parlamenti választáson ő volt az MKP kampányfőnöke. Forró jelenleg Nagyszombat megyei képviselője. Ezen felül annyit tudni róla, hogy 2013-ban többedmagával megalapította a szépkorúak érdekeit képviselő Megbecsültek Társaságát.

 

FORRÓ KRISZTIÁN ALÁÍR. FOTÓ: A FB-OLDALA

 

Az ismertség viszonylagos hiánya ellenére mégis széles koalíció alakult ki mögötte a tisztújítást megelőzően: a galántai, a vágsellyei, a pozsonyi, a kassai és a losonci járás küldöttei is őt támogatták pártelnöknek.

 

Ha nincs ló, jó a szamár is

 

Kovács Balázs felvidéki magyar publicista szerint ha nagyon vitriolosan akarunk fogalmazni, ez történt az MKP tisztújításán. Mint az Azonnalinak elmondta, Forró megválasztása nagyban kötődhet ahhoz, hogy a fent említett nagy nevek kiestek, így

 

Forró maradt az egyedüli alternatíva sokak számára annak az Őry Péternek az ellenében, aki az Országos Tanács elnökeként a másodvonalban felelőssé tehető a párt elmúlt négy évi kudarcaiért.

 

Hátszelet jelenthetett továbbá Kovács szerint Forrónak az is, hogy tudható volt a küldöttek előtt, Forró Krisztián közeli kapcsolatban áll Berényi Józseffel, és informálisan Berényi is Forrót javasolta a küldötteknek támogatásra.

 

Ezzel egyetértő véleményt fogalmazott meg Tokár Géza felvidéki politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa is, aki nem hiszi, hogy egy hónappal ezelőtt bárki is Forró Krisztiánt tartotta volna ideális választásnak a pártelnök tisztségre. Szerinte is inkább arról van szó, hogy a nagy esélyesek kitáncolásával Forró lett a küldöttek szemében a B-terv, aki mögött kialakulhatott a szükséges konszenzus.

 

Lenyomja-e a dörzsölt Sólymos László a kezdő Forrót?

 

Kovács Balázs szerint igencsak fura tisztújítást tudhat maga mögött az MKP, tekintve, hogy az egyes jelöltek között nem igazán látszódtak érdemi ideológiai különbségek: a februári választáson kapott pofon mindenkit szinte kényszeresen arra terelt, hogy a felvidéki magyar pártok összefogásának fontosságáról beszéljen, így jelentős eltérések nem mutatkoztak a jelöltek mondandói között.

 

Ez logikusan ahhoz kéne vezessen, hogy a tartalom helyett a tartalmat közlő személye, karizmája essen nagyobb súllyal latba, azonban a talpon maradt jelöltek közül nem igazán találni karizmatikus személyt. Kovács szerint karakteres arcéle mindössze az alulról építkező Papp Sándornak volt, akinek viszont a pártszervezet magasabb szintjein nem volt beágyazottsága (nem is indult parlamenti választáson sem 2016-ban, sem 2020-ban).

 

Forró legfontosabb feladata így egyértelműen az lesz, hogy az elkövetkező bő két évben – mint a legnagyobb szlovákiai magyar párt elnöke – elindítsa útján a fragmentált felvidéki magyar politikai szereplők egységesítését. Forró a tisztújítást megelőzően erről azt nyilatkozta, hogy a legközelebb a Mózes Szabolcs-féle Összefogáshoz állnak (velük is közösen indultak az MKÖ égisze alatt februárban), így először velük kezdené meg a tárgyalásokat. Azonban azt is hozzátette: „Az MKP-nak meg kell maradnia az önálló magyar politizálás útján, mely lételeme. Szembemennénk az elveinkkel, ha másként tennénk, de

 

úgy gondolom, a Híd magyar ágával kell folytatni a tárgyalásokat. Kompromisszumokra szükség van, de az MKP nem adhatja fel az elveit.”

 

(Itt érdemes megjegyezni, hogy a Focus kutatóintézetnek a tisztújítás előtt két nappal kijött – és a Híd megrendelésére készített – közvélemény-kutatása alapján, amit Szlovákia magyarlakta vidékén 710 válaszadó bevonásával végeztek, a felvidéki magyarságnak csupán 12 százaléka akarja kifejezetten azt, hogy a magyar pártok ne egyesüljenek, de szorosabban együttműködjenek, a válaszadók döntő többsége, 61 százaléka viszont azt szeretné látni, hogy a meglévő pártok egyetlen szubjektumban egyesüljenek.)

 

Kérdés ugyanakkor mind Tokár, mind Kovács szerint, hogy a politikai karaktere mennyire teszi alkalmassá Forrót arra, hogy ezt a folyamatot levezényelje. Az Azonnalinak

 

Forró Krisztiánt mindketten egy menedzser szemléletű, karizmatikusnak viszont nem nevezhető, és a körmönfont praktikákat igénylő, országos politikai játszmákban tapasztalatlan politikusnak nevezték,

 

akit egy olyasfajta dörzsölt politikus, mint a Híd-elnök Sólymos László képes lehet maga alá gyűrni a tárgyalások alatt annak ellenére is, hogy a Híd támogatottsága kisebb az MKP támogatottságánál. Főleg úgy, hogy Forró súlyát más pártelnökökkel szemben az is gyengíti, hogy idén nem is indult a parlamenti választásokon, az ott kapott preferenciaszavazatok viszont hagyományosan sokat nyomnak a latba a különböző stratégiai tárgyalásokon. A releváns politikai tapasztalaton túl segítheti Sólymost abban, hogy magának és pártjának vindikálja a vezető szerepet a leendő összefogásban az is, hogy korábbi magas kormányzati pozíciója miatt van autoritása.

 

Ha nem megy a Híddal, jöhet az OĽaNO?

 

Ám mégha a Híddal nem is lesz egyszerű tárgyalni, Tokár Géza szerint az nem várható, hogy Forró Krisztián a szlovák pártok, akár Matovič OĽaNO-ja felé terelné az MKP-t. „A februári választás után az lett a magyar társadalmi elvárás, hogy valamilyen magyar egység szülessen a felvidéki pártok között.

 

Ha Forró Krisztián a szlovákokkal kezdene egyezkedni, akkor nagyon sokat kéne magyarázkodnia az MKP törzsszavazóinak, akik inkább az önálló magyar politizálás hívei”.

 

Ugyanakkor Tokár elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben az elkövetkező egy-két évben nem hoz érdemi eredményt a magyar egység kialakításának kísérlete, úgy Forróék a szlovák pártokkal keressék az együttműködés lehetőségét.

 

Ezen felül Tokár szerint komoly kihívás lesz még az új elnök számára, hogy az MKP-n belüli, régióalapon szerveződő és sokszor eltérő érdekekkel rendelkező csoportokat egy irányba tudja terelni. Mint azt Forró Krisztián a tisztújítás előtt el is mondta, egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy – megtartva az MKP demokratikus szellemét és meghallva az alulról jövő hangokat – olyan pártot faragjon az MKP-ból, ami gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni. Forró azt is hozzátette: szerinte tudatosítani kell, hogy a komáromi és a dunaszerdahelyi járás szavazói nélkül nem kerül be az MKP a parlamentbe, így ezekkel a járásokkal kiemelten kell foglalkozni, nem elfeledkezve a kelet-szlovákiai járásokról sem.

 

Fog-e megint szakadni az MKP?

 

A mostani tisztújítás – ahogy arra Tokár Géza felhívta az Azonnali figyelmét – már csak azért is kivételes, mert ilyen kevés küldötti szavazattal legutóbb 2007-ben nyertek elnökséget az MKP-ban:

 

akkor mindössze 14 szavazattal verte Csáky Pál Bugár Bélát (most Forró 31 szavazattal verte Őry Pétert), aki erre rá nem sokkal ki is lépett az MKP-ból, hogy megalakítsa a Hidat.

 

Így 2007 óta ez az első tisztújítás, ahol nem volt egyértelmű, hogy ki lesz a következő elnök, és ahol nem sorolt be előzetesen a küldöttek meggyőző többsége a várományos mögé.

 

Szakadni azonban nem fog újra az MKP Kovács Balázs szerint: azok a személyi ellentétek, amik most tapasztalhatóak a pártban, nem mérhetőek ahhoz, amiknek 2007 környékén tanúi lehettünk. Ráadásul most nincsenek olyan nézetbeli különbségek sem arról, hogy kivel kell együttműködnie az MKP-nak, mint anno: míg Bugár Béla pont azzal osztotta meg az MKP-t, hogy a szlovák társadalom felé való nyitást propagálta, addig most mindenki egyetért abban, hogy a magyar pártok valamiféle együttműködésére van szükség.

 

De praktikus okokból sem fog szakadni az MKP Tokár Géza szerint: a mostani helyzetben ugyanis

 

egyértelmű, hogy nem lehet perspektivikus pártot építeni az MKP-n kívül, így Őry támogatói is tudatosítani fogják, hogy el kell fogadniuk Forró Krisztián elnökségét.

 

NYITÓKÉP: Forró Krisztián sajtótájékoztató tart a tisztújítás után. Magyar Közösség Pártja / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás