Az EP elnöke Orbán zsarolásáról az Azonnalinak: Az EU több egy bankautomatánál!

Szerző: Illés Gergő
2020.07.17. 12:51

Az európai értékeknek is tükröződniük kell az EU most tárgyalás alatt álló, 750 milliárdos koronavírus utáni hitelcsomagjában: mondta az Azonnalinak David Sassoli pénteki sajtótájékoztatóján. De mik a kilátások az Európai Tanács pénteki ülésén? Miért fontos, hogy mit mond az EP? És milyen feltételekkel zsarolja Orbán a jogállamiságot követelő tagállamokat?

Az EP elnöke Orbán zsarolásáról az Azonnalinak: Az EU több egy bankautomatánál!

„Többre tartjuk magunkat egy bankautomatánál” – ezzel a kijelentéssel válaszolt David Sassoli, az Európai Parlament baloldali olasz elnöke az Azonnali azzal kapcsolatos kérdésére, hogy mit gondol a magyar parlament által kedden elfogadott határozatról, ami feltételekhez kötötte az EU helyreállítási csomagjának és a következő hétéves költségvetésének Orbán Viktor általi elfogadását.

Meg kell védeni az európai értékeket

Sassoli – aki az Európai Tanács pénteki ülése előtt maga is találkozott az uniós állam- és kormányfőkkel – kijelentette, hogy már előttük is egyértelmű volt a témával kapcsolatban: fontos, hogy demokratikusan válaszoljunk az előttünk álló kihívásokra. „Egy olyan korszakot kell nyitnunk, amikor az értékeink is tükröződnek abban, ahogyan a helyreállításon dolgozunk” – mondta pénteken, Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette:

„az Európai Unió nem egy ATM. Többet jelentünk ennél, nemcsak európaiakként, tagállamokként is

(…) többre tartjuk magunkat egy bankautomatánál”. Azt is elmondta, ahhoz, hogy helyreállítsuk a gazdaságunkat, garantáljuk az állampolgárok jólétét és a közvélemény szabadságát, „egy olyan tervrajzra van szükségünk, ami lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy megvédje a saját értékeit”. „Nagyon egyértelműen fogalmaztam a tagállami állam- és kormányfőknek: remélem, hogy az általuk előkészített megállapodásban világos utalás szerepel arra vonatkozóan, hogy európaiakként mi tart minket össze” – összegzett az Azonnali kérdésére Sassoli.

Szigorú feltételekkel „engedi” Brüsszelbe Orbánt a parlament 

A magyar Országgyűlés által kedden elfogadott törvény egyébként „kötelezi” Orbánt arra, hogy csak öt feltétel teljesülése esetén bólintson rá a következő büdzsére:

+ a kifizetéseket nem köthetik „politikai és ideológiai feltételekhez”, úgy, mint a jogállamiság;

a büdzsé elfogadása előtt az összes folyamatban lévő hetes cikkelyes (tehát a jogállamisági keretek megsértése miatt indított) eljárást le kell állítani, tehát nem csak a Magyarország ellenit, hanem a Lengyelország ellenit is;

politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogathassanak uniós pénzből;

az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban;

a „gazdagok” ne kapjanak „több pénzt”, mint a „szegények”.

A tagállamok állam- vagy kormányfőiből álló Európai Tanács egyébként most pénteken és szombaton tart rendkívüli ülést, ennek apropója, hogy nagyon időszerű, hogy a tagállamok megállapodjanak az EU következő hétéves költségvetéséről (mivel a meglévő 2020 végén lejár), valamint az Európai Bizottság által májusban előterjesztett 750 milliárd eurós közös hitelcsomagról is.

Előbbi egy 1,1 billió (tehát 1100 milliárd) eurós csomag, ebben nincs semmi újdonság: a hétéves költségvetés határozza meg ugyanis az EU büdzséjét, azt, hogy egyes politikaterületekre – például kohézióra, határvédelemre stb. – mennyit költsön a 27 tagú blokk. Az újdonság a 750 milliárdos koronavírus utáni helyreállítási csomag: ezt az EU hitelből fedezné,

úgy kalkulálnak, hogy ha a blokk közösen vesz fel hitelt a pénzpiacokról, akkor kedvezőbb feltételekkel juthat pénzhez Európa,

mintha minden tagállam ezt külön-külön tenné meg.

A tagállamoknak ebből az összegből 500 milliárd jutna vissza nem térítendő támogatások formájában, 250 milliárd pedig hitelekben. Ebből előzetes kalkulációk szerint Magyarországnak 8,1 milliárd euró támogatás és további 7 milliárd euró hitel jutna, de a legnagyobb kedvezményezett például Olaszország lenne, nekik 81,8 milliárd támogatás jutna, és további 90,9 milliárd hitel.

Még nincs konszenzus

Azonban a csomaggal kapcsolatban még rengeteg a kérdőjel a tagállamok között: vannak ugyanis, akik jogállamisági feltételek teljesüléséhez kötnék a kifizetéseket, mert attól tartanak, hogy az e téren nem remekelő Magyarország és Lengyelország esetében nem a legjobb helyre mennének a pénzek. Orbánék erre válaszul fogadtatták el a parlamenttel a saját kritériumrendszerüket,

de Andrej Babiš cseh miniszterelnök is hangosan kritizálta, „tisztességtelennek és nem hatékonynak” minősítette a terveket.

Megint mások, például Portugália még abba is belemenne, hogy ne legyen jogállamisági feltétel, csak kapja meg mindenki mihamarabb a pénzt.

Sassoli viszont sajtótájékoztatóján mielőbbi megegyezést sürgetett: szerinte a tagállamoknak „ideje dönteniük”, ugyanakkor arra is felszólította az állam- és kormányfőket, hogy vegyék figyelembe az Európai Parlament álláspontját is.

Az EP ugyanis bár hivatalosan nem vesz részt a büdzséről szóló tárgyalásokban, jelentős zsarolási potenciállal bír: ha az Európai Tanács ugyanis elfogad egy költségvetési tervezetet, az az EP plenáris ülése elé kerül, ahol a képviselők egy egész csomagként szavaznak arról. Tehát ha nem tetszik nekik, akár az egész tervet elutasíthatják, és akkor a tagállamok közti tárgyalások kezdődnek elölről – igaz, nem igazán akadt még arra precedens, hogy a Parlament ennyire kiszúrjon a Tanáccsal.

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2020)

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek