+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. július 17. péntek, 12:51
Az európai értékeknek is tükröződniük kell az EU most tárgyalás alatt álló, 750 milliárdos koronavírus utáni hitelcsomagjában: mondta az Azonnalinak David Sassoli pénteki sajtótájékoztatóján. De mik a kilátások az Európai Tanács pénteki ülésén? Miért fontos, hogy mit mond az EP? És milyen feltételekkel zsarolja Orbán a jogállamiságot követelő tagállamokat?

„Többre tartjuk magunkat egy bankautomatánál” – ezzel a kijelentéssel válaszolt David Sassoli, az Európai Parlament baloldali olasz elnöke az Azonnali azzal kapcsolatos kérdésére, hogy mit gondol a magyar parlament által kedden elfogadott határozatról, ami feltételekhez kötötte az EU helyreállítási csomagjának és a következő hétéves költségvetésének Orbán Viktor általi elfogadását.

 

Meg kell védeni az európai értékeket

 

Sassoli – aki az Európai Tanács pénteki ülése előtt maga is találkozott az uniós állam- és kormányfőkkel – kijelentette, hogy már előttük is egyértelmű volt a témával kapcsolatban: fontos, hogy demokratikusan válaszoljunk az előttünk álló kihívásokra. „Egy olyan korszakot kell nyitnunk, amikor az értékeink is tükröződnek abban, ahogyan a helyreállításon dolgozunk” – mondta pénteken, Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette:

 

„az Európai Unió nem egy ATM. Többet jelentünk ennél, nemcsak európaiakként, tagállamokként is

 

(…) többre tartjuk magunkat egy bankautomatánál”. Azt is elmondta, ahhoz, hogy helyreállítsuk a gazdaságunkat, garantáljuk az állampolgárok jólétét és a közvélemény szabadságát, „egy olyan tervrajzra van szükségünk, ami lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy megvédje a saját értékeit”. „Nagyon egyértelműen fogalmaztam a tagállami állam- és kormányfőknek: remélem, hogy az általuk előkészített megállapodásban világos utalás szerepel arra vonatkozóan, hogy európaiakként mi tart minket össze” – összegzett az Azonnali kérdésére Sassoli.

 

Szigorú feltételekkel „engedi” Brüsszelbe Orbánt a parlament 

 

A magyar Országgyűlés által kedden elfogadott törvény egyébként „kötelezi” Orbánt arra, hogy csak öt feltétel teljesülése esetén bólintson rá a következő büdzsére:

 

+ a kifizetéseket nem köthetik „politikai és ideológiai feltételekhez”, úgy, mint a jogállamiság;

 

a büdzsé elfogadása előtt az összes folyamatban lévő hetes cikkelyes (tehát a jogállamisági keretek megsértése miatt indított) eljárást le kell állítani, tehát nem csak a Magyarország ellenit, hanem a Lengyelország ellenit is;

 

politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogathassanak uniós pénzből;

 

az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban;

 

a „gazdagok” ne kapjanak „több pénzt”, mint a „szegények”.

 

A tagállamok állam- vagy kormányfőiből álló Európai Tanács egyébként most pénteken és szombaton tart rendkívüli ülést, ennek apropója, hogy nagyon időszerű, hogy a tagállamok megállapodjanak az EU következő hétéves költségvetéséről (mivel a meglévő 2020 végén lejár), valamint az Európai Bizottság által májusban előterjesztett 750 milliárd eurós közös hitelcsomagról is.

 

Előbbi egy 1,1 billió (tehát 1100 milliárd) eurós csomag, ebben nincs semmi újdonság: a hétéves költségvetés határozza meg ugyanis az EU büdzséjét, azt, hogy egyes politikaterületekre – például kohézióra, határvédelemre stb. – mennyit költsön a 27 tagú blokk. Az újdonság a 750 milliárdos koronavírus utáni helyreállítási csomag: ezt az EU hitelből fedezné,

 

úgy kalkulálnak, hogy ha a blokk közösen vesz fel hitelt a pénzpiacokról, akkor kedvezőbb feltételekkel juthat pénzhez Európa,

 

mintha minden tagállam ezt külön-külön tenné meg.

 

A tagállamoknak ebből az összegből 500 milliárd jutna vissza nem térítendő támogatások formájában, 250 milliárd pedig hitelekben. Ebből előzetes kalkulációk szerint Magyarországnak 8,1 milliárd euró támogatás és további 7 milliárd euró hitel jutna, de a legnagyobb kedvezményezett például Olaszország lenne, nekik 81,8 milliárd támogatás jutna, és további 90,9 milliárd hitel.

 

Még nincs konszenzus

 

Azonban a csomaggal kapcsolatban még rengeteg a kérdőjel a tagállamok között: vannak ugyanis, akik jogállamisági feltételek teljesüléséhez kötnék a kifizetéseket, mert attól tartanak, hogy az e téren nem remekelő Magyarország és Lengyelország esetében nem a legjobb helyre mennének a pénzek. Orbánék erre válaszul fogadtatták el a parlamenttel a saját kritériumrendszerüket,

 

de Andrej Babiš cseh miniszterelnök is hangosan kritizálta, „tisztességtelennek és nem hatékonynak” minősítette a terveket.

 

Megint mások, például Portugália még abba is belemenne, hogy ne legyen jogállamisági feltétel, csak kapja meg mindenki mihamarabb a pénzt.

 

Sassoli viszont sajtótájékoztatóján mielőbbi megegyezést sürgetett: szerinte a tagállamoknak „ideje dönteniük”, ugyanakkor arra is felszólította az állam- és kormányfőket, hogy vegyék figyelembe az Európai Parlament álláspontját is.

 

Az EP ugyanis bár hivatalosan nem vesz részt a büdzséről szóló tárgyalásokban, jelentős zsarolási potenciállal bír: ha az Európai Tanács ugyanis elfogad egy költségvetési tervezetet, az az EP plenáris ülése elé kerül, ahol a képviselők egy egész csomagként szavaznak arról. Tehát ha nem tetszik nekik, akár az egész tervet elutasíthatják, és akkor a tagállamok közti tárgyalások kezdődnek elölről – igaz, nem igazán akadt még arra precedens, hogy a Parlament ennyire kiszúrjon a Tanáccsal.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás