+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 16. csütörtök, 20:05
A Paradigma Intézet hatvan magyar politikus Facebook-használatát elemezte a járvány alatt. Nézzük, kinek mennyibe került egy új lájkoló?

Érdekes kutatást tesz közzé majd hamarosan a Paradigma Intézet – a szervezet ugyanis azt vizsgálta meg, hogy a koronavírus ideje alatt, vagyis a március 23-a és a május 31-e közötti tíz hétben melyik politikus mire, hogyan és mennyiből használta a Facebookot, illetve hogyan építgette saját oldalát.

 

A Paradigma már most elkezdett részleteket szivárogtatni a hamarosan publikálásra kerülő elemzésből, de a legérdekesebb talán az a csütörtökön publikált infografika, ami azt mutatja, hogy átlagosan mennyibe került egy új Facebook-lájkoló a jelentősebb pártok pártelnökeinek a járvány alatt.

 

 

Brutálisan sokba kerül egy LMP-lájkoló

 

Orbán Viktor például ingyen tudta jelentősen bővíteni a lájkolói körét: a miniszterelnök ugyanis egyáltalán nem költ fizetős Facebook-hirdetésekre, viszont a miniszterelnöki Facebook-oldal fontos tájékozódási pont lett a koronavírus alatt az olyan blamáktól eltekintve, mint Orbán elnémulós videója például.

 

Így van jelenleg a miniszterelnöknek már több, mint 853 ezer lájkolója, és egymilliónál is több követője.

 

Az összes többi pártvezető viszont már költött a járvány alatt Facebook-hirdetésekre, a leggazdaságosabb a momentumos Fekete-Győr András volt, neki ugyanis átlagosan csak 58,6 forintjába került egy lájkoló - igaz, Fekete-Győrnek most is csak 31 ezer kedvelője és 33 ezer követője van. Egész jól teljesített Jakab Péter Jobbik-elnök is lájkolónként 62,5 forinttal (összesen: 131 ezer lájkoló, 156 ezer követő).

 

A jelenleg 31 ezer lájkolót és 32 ezer követőt maga mögött tudó MSZP-elnök Tóth Bertalan már 110 forintot költött lájkolónként a vizsgált tíz hétben, míg a DK-elnök Gyurcsány Ferencnek 159-be. Igaz, neki nehezebb is volt növekednie, hiszen már most 257 ezer lájkolóval és 273 ezer követővel bír.

 

A legdurvább viszont az, hogy Schmuck Erzsébet LMP-társelnök mennyit is „fizetett” egy új lájkolóért a Facebook-oldalán: a Paradigma kutatása azt mutatta ki, hogy

 

az LMP-s politikusnak átlagosan 1141 forintjába került egy új lájk, vagyis közel húszszor annyiba, mint az etéren leghatékonyabb ellenzéki Fekete-Győrnek.

 

Schmucknak még így is csupán 17 ezer kedvelője van az oldalán, valamivel több, mint 14 ezer követővel.

 

Novák Katalin több, mint egymillióból kampányolt

 

A Paradigma kutatásának másik látványos eleme, hogy egy-egy politikus hány százalékkal tudta növelni a vizsgált tíz hétben a lájkolói számát, és eközben mennyit költött hirdetésekre. Szijjártó Péternek például tavaly decemberig egyáltalán nem volt Facebook-oldala, míg mostanra már 101 ezren lájkolják és 150 ezren követik a külügyminisztert. Így a járvány tíz hete alatt 280 százalékkal növelte lájkolói számát úgy, hogy hirdetésre egyáltalán nem költött.

 

 

Varga Judit igazságügyi miniszter is egészen hatékony volt, az ő lájkolóinak száma 62 százalékkal ugrott meg (jelenleg: 76 ezer lájkoló, 89 ezer követő), miközben kampányra csak 120-142 ezer forintot költött.

 

Novák Katalin viszont 1-1,2 millió forintot költött saját Facebook-oldalának promózására a járvány alatt,

 

de az ő lájkolói tábora csak 32 százalékkal bővült. A családügyi államtitkárt így lájkolják jelenleg 65 ezren, és követik 67 ezren.

 

Kiemelkedően sokat költött és keveset kapott viszont az MSZP-s Tóth Bertalan is, az ő tábora 31 százalékkal bővült csupán úgy, hogy a szocialisták elnöke 736-919 ezer forintot is költhetett az oldalára.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás