+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. július 16. csütörtök, 18:06
A bécsi magyar nagykövet szerint nem igaz, hogy a magyar kormány iszlámellenes lenne, arról van szó, hogy a keresztények érdekében lépnek fel.

Nagy Andor régi, kipróbált embere a Fidesznek. Noha Orbán Viktor Bibó-kollégiumi szobatársát nem gyakran emlegetik a magyar sajtóban, ő mindig ott volt, amikor bizalmi ember kellett egy aktuálisan fontossá vált feladatra. 1995-től Nagy Andor volt Orbán Fidesz-elnöki, majd miniszterelnöki kabinetfőnöke 2002-ig, és noha a Fidesz 2002-es vereségét követően kiszállt a politikából, hogy üzleti tanácsadó céget indítson, csak elindult a 2004-es szécsényi időközi választáson az EP-képviselővé avanzsált Surján László megüresedett mandátumáért. A parlamentből 2013 nyarán távozott, ezt követően ő volt az izraeli nagykövet 2013-2018 között, azaz Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Orbán közeledése idején, 2018 óta pedig Bécsben Magyarország ausztriai nagyköveteként szolgál.

 

Nagy nemrég a Kirche Innek, egy osztrák liberális katolikus havilapnak adott interjút, hogy elmagyarázza az Orbán-kormány politikáját.

 

Az interjú főleg a keresztényüldözésre adott magyar válaszról, azaz a Hungary Helps-programról és az üldözött keresztények megsegítéséért 2016-ban létrehozott államtitkárságról szól. Erre – mint azt a nagykövet kifejtette – azért van szükség, mert a Közel-Keleten és az afrikai Száhel-övezetben kifejezetten diszkriminálják és üldözik a keresztényeket: a 245 millió, ezekben a régiókban a vallása miatt üldözött embernek több, mint fele keresztény, vagyis „ez a 21. század leginkább elhallgatott tragédiája”. A világ nyilvánosságának határozott és sürgős intézkedéseket kell tennie ezen népirtás ellen, Magyarország pedig ehhez szállít példákat, magyarázta.

 

Nagy Andor elkezdte sorolni ezeket: Irakban az Iszlám Állam által 2014-ben lerombolt keresztény települések és templomok, kórházak, iskolák újjáépítésének finanszírozását vállalta magára a magyar állam, helyenként nemzetközi szervezetekkel közösen. A Kongói Demokratikus Köztársaságban egészségügyi, szociális és oktatási kezdeményezéseket is támogattak. Hogy mindez miért éri meg?

 

Mert cserébe Magyarország „azt kapja, amire Európának a leginkább szüksége van: ezek a keresztény hit, szeretet és türelem”.

 

A bécsi magyar nagykövet szerint Orbán abból indul ki, hogy a nyugati világ a maga keresztény gyökerei miatt morális felelősséggel tartozik ezen vallási és etnikai kisebbségekért, így a magyar kormány kemény migrációs politikája akkor érthető meg a maga teljességében, ha ahhoz hozzáteszik azt is, hogy segítséget nyújt azon országokban a stabilitás helyreállításában, ahonnan a kivándorlók elindulnak Európa felé. Ez az elköteleződés az egyik jele „az Orbán által újradefiniált keresztény demokrácia fogalmának” gyakorlati megvalósításának: „a problémákat helyben kell megoldani ahelyett, hogy Európába importálnánk őket”, vagyis az lenne fontos, hogy az emberek ne induljanak útnak.

 

Nagy Andor elmondta:

 

visszautasítja a vádat, miszerint a magyar kormány iszlámellenes lenne,

 

ez nem igaz, az viszont tény, hogy hangsúlyosan a keresztények érdekében lépnek fel. Szerinte ezt azért teszik, mert „Magyarország hagyományai és társadalma, vagyis komplett nemzeti identitása azon keresztény és szociális értékeken és etikán alapul, amelyek a római joggal és a görög filozófiával is összhangban vannak”. A magyar kormányt érő szekuláris kritikákra a nagykövet azt mondta, Magyarországon az állam és az egyház „noha szét van választva, de nem ellenfele egymásnak”: főleg szociális téren működnek együtt. Az interjú végén Nagy Andor az Orbán-kormány családpolitikáját ismertette, mondván a bevándorlás helyett Budapesten ezekben az „innovatív és okos” megoldásokban hisznek, ezért költi a kormány a magyar GDP 4 százalékát erre.

 

Apró érdekesség, hogy az interjút közlő Kirche In honlapján a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotelsnek van a főoldalon egy, a hévízi fürdőt reklámozó bannerje, de rákattintani sajnos nem lehet.

 

NYITÓKÉP: Nagy Andor előadást tart. Fotó: Bécsi magyar nagykövetség

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás