+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 16. csütörtök, 15:17
Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

Döntött a weimari székhelyű türingiai alkotmánybíróság: alkotmányellenes a keletnémet tartomány választási törvénye, amely előírja, hogy a pártok választási listáin ugyanannyi nőnek kell szerepelnie, mint férfinak – írja a Tagesschau

 

Ne kényszerből szavazzunk nőkre

 

Stefan Kaufmann, a tartományi alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott, hogy

 

a választás szabadsága megköveteli, hogy a választás ne az állam kényszerére vagy nyomására történjen.

 

A most felülírt szabályozást a türingiai Landtag (tartományi parlament) a tartományi miniszterelnök Bodo Ramelow-t is adó szélsőbalos Die Linke, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek szavazataival fogadta el. A hivatalos cél az volt, hogy növekedjen a nők aránya a parlamentben, és hasonló okokból ilyen szabályozást fogadtak el egy másik keletnémet tartományban, Brandenburgban is.

 

A szabályozást még a tartományban különösen erős, szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) párt támadta meg, ők most ünnepelnek. Alice Weidel, a párt berlini Bundestag-frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy az establishment pártjai „ismét megsértették az alapvető jogokat”.

 

„Ahelyett, hogy a népet szolgálnák – ahogyan azt az Alaptörvény is előírja – az ideológiát és a saját fennmaradásukat helyezik előtérbe”

 

– kritizálta Weidel a baloldali ellenfeleit.

 

 

A kereszténydemokrata CDU tartományi elnökhelyettese, Christian Hirte szerint pedig a döntés „egy szomorú eredménye egy pusztán ideológiai projektnek, amelyet kényszerrel és szemellenzős módon léptettek hatályba”.

 

A baloldal kitart az ötlete mellett

 

A rendelkezést tavaly még megszavazó baloldali pártok viszont kiálltak a nemi kvóták mellett, ők a saját választási listájukon szeretnék azokat megtartani a döntéstől függetlenül. Erre egyébként a döntés ellenére is megvan minden jogi lehetőségük, hiszen egy párt szabadon rendelkezhet arról, hogy kiket és milyen neműeket indít a listáján, a tartományi alkotmánybíróság problémája viszont itt az volt, hogy ezt a tartományi választási törvényben minden párt számára kötelezővé tették.

 

Az SPD-s Katja Mast szerint a végcél viszont az lenne, hogy szövetségi – tehát össznémet – szinten is legyen szabályozás a nemi kvótákról, az erről szóló vitát pedig folytatni kell. A tartományi Zöldek pedig úgy vélték, hogy a most visszadobott törvény helyett kell egy új, ami megfelel az alkotmánynak, de a hatása ugyanaz.

 

„Az ítélet nem változtat a tényen, hogy a parlamentek nem a társadalmi realitásokat tükrözik, és alulreprezentáltak a nők”

 

– mondta a Zöldek berlini Bundestag-frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckhardt.

 

Mindenesetre az ítélet semmiképp sem jó hír Brandenburg számára, ahol egy hasonló szabály már 2019 januárja óta hatályban van. Erről, miután a döntést Brandenburgban is megtámadták, már ott is folyik az alkotmányos vita.

 

Jelenleg egyébként a Bundestagban – vagyis a szövetségi parlamentben, ahová a bekerülést szövetségi szinten nem szabályozza hasonló kvóta – csupán 31 százalék a női képviselők aránya. A legközelebb az egyenlőséghez Németországon belül tartományi jogokkal rendelkező hanzaváros, Hamburg van, ott 43,9 százalék a női képviselők aránya, a legtávolabb pedig Sachsen-Anhalt, ahol ugyanez az arány 21,8 százalék.

 

BORÍTÓKÉP: Türingia legismertebb terméke, a Bratwurst. Fotó: Bernd Gross / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás