Szerbia korábbi háborús bűncselekmények kivizsgálásért felelős ügyésze újabb bizonyítékokat adott át a hágai nyomozóknak az 1998-1999-es koszovói konfliktus kapcsán Hashim Thaçi koszovói elnök állítólagos szerepéről. Közben Szerbia lassan már hajlandó lenne elismerni Koszovót, de mennyiben hátráltatja ez az ügy a tárgyalásokat?
Vladimir Vukčević korábbi szerbiai ügyész a Balkaninsight-nak elmondta, hogy irodája bizonyítékokat talált a jelenlegi koszovói elnök, Hashim Thaçi szerepére az 1998-as koszovói konfliktusban.
Vukčević, aki 2003 és 2015 között a háborús bűncselekmények felkutatásáért felelős ügyész volt, azt állítja: a jelenlegi koszovói elnöknek köze lehetett szervkereskedelemhez is, amit a Koszovói Felszabadítás Hadsereg (UÇK) tagjai folytathattak. Thaçi politikai karrierje előtt az UÇK vezetője is volt, az elnöki pozícióját megelőzően 2008 és 2014 között pedig az ország miniszterelnöki posztját töltötte be.
A szervkerskedelem nem újkeletű vád az UÇK korábbi tagjai ellen: 2008-as memoárjában Carla Del Ponte – aki 2000 és 2008 között a korábbi Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló különleges nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) ügyésze volt – azzal vádolta meg könyvében az UÇK korábbi katonáit (és köztük Thaçit), hogy
Akkor többen is kritizálták Del Pontét, aki a könyvének megjelenése idején már Argentínában dolgozott svájci nagykövetként, hogy miért csak könyvében írt erről közvetett vallomások alapján, és miért nem hivatalos úton járt el ezekkel kapcsolatban. Del Ponte a könyvében azt írta, hogy Koszovó folyamatosan blokkolta a nyomozásait, ahogy az albán hatóságok sem voltak segítőkészek vele.
A délszláv háborúban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűnök kivizsgálására az ENSZ 1993-ban egy speciális bíróságot állított fel Hágában (ez az ICTY), amely 2017-ben fejezte be működését, ma már csak az iratok kezelésére tartanak fenn egy utódszervezetet.
Mivel Koszovó eleve nem vett részt az ICTY munkájában – az ország 2008-ban lett csak független, Szerbia nem is ismeri el, azaz nehéz lett volna bevonni –, az 1998-ban kezdődött szerb-koszovói konfliktus ügyeit nem tárgyalták ezen a bíróságon. Erre egy másik hágai különleges kamara és ügyészség jött létre 2017-ben (ez a KSC&SPO), amely viszont kizárólag a koszovói ügyekkel foglalkozik. Ettől teljesen független az a szerb ügyészség, amelyet Vukčević vezetett 2015-ig: ők a szerb jog alapján – Szerbiát persze a nemzetközi jog az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények kapcsán szintén köti – jár el, ennek a tevékenységét azonban meg nyilván Koszovó nem ismeri el magára nézve.
A szervkereskedelem mellett más vádak is vannak
A június 24-én nyilvánosságra került, de hivatalosan meg nem megerősített beadványban Vukčević tíz különböző bűncselekménnyel vádolja Thaçit és rajta kívül még többeket, köztük a szintén a liberális-nacionalista Koszovói Demokratikus Pártban (PDK) politizáló, korábbi koszovói házelnököt, Kadri Veselit.
A KSC&SPO irodája azzal indokolta a beadvány részleges nyilvánosságra hozását, hogy így vegyék elejét annak, hogy Thaçi és Veseli akadályozza vagy alássa a munkájukat. A szervkereskedelem mellett több emberiesség elleni bűncselekménnyel is vádolják őket:
Szervkereskedelemmel egyébként már másokat is megvádoltak: köztük a 2017 és 2019 között miniszterelnöki pozíciót betöltött, a liberális-nacionalista AAK-s Ramush Haradinajt is, de őt 2008-ban és 2012-ben is felmentették a vádak alól, azonban 2019-ben ismét gyanúsítottként idézték Hágába, emiatt le is mondott posztjáról.
Vukčević szerint korábban azért nem tudtak eddig szervkereskedelem kapcsán vádat emelni, mert a 2017-ig működő, a délszláv háborúval összefüggő bűncselekményeket kivizsgáló különleges bíróság, az ICTY mandátuma csak a korábbi jugoszláv tagállamokra terjedt ki, így Albániában hivatalosan nem nyomozhattak, azonban együttműködve a szerb hatóságokkal felvételeket juttattak el hozzájuk, köztük az ún. sárga épületről is, ahol az állítólagos szervkereskedelem lényegi része történt, ugyanis itt távolították el a fogvatartottak belső szerveit.
Vukčevićék a hozzájuk eljuttatott felvételek alapján ezután ellátogattak Albániába, ahol albán hatóságokkal együttműködve 12 olyan területet vizsgáltak meg, ahol az emberkereskedelem folyhatott.
El fogja-e így ismerni Szerbia Koszovót?
A 2017-től működő új hágai bíróság még hivatalosan nem emelt vádat, jelenleg még csak azt vizsgálják, hogy a vádirat alapján egyáltalán vádat emeljenek-e; hétfőn emiatt is hallgatták meg a koszovói elnököt. Thaçi tagadta a vádakat, ugyanakkor utalt arra, hogy a háború nem egy kifinomult diplomáciai eszköz, és hozzátette,
Miközben hétfőn Hágában a koszovói elnök azt ígérte: ha megvádolják és tárgyalásra kerül sor, akkor lemond tisztségéről, Koszovóban már nem fogadták ilyen jól a meghallgatását: még pénteken több száz korábbi UÇK katona tüntetett a vádak ellen: albán és amerikai zászlókat lengettek, ugyanis a koszovói albánok mai napig üdvözlik az 1999-es NATO-beavatkozást, amikor amerikai bombázók indítottak támadást több szerb célpont ellen. A tüntetést szervező UÇK-veteránok szervezetének vezetője, Hynsi Gucatia a tüntetésen arról beszélt, hogy a vádemeléssel a hágai ügyészség Szerbiának tesz szívességet, hozzátéve, hogy szerinte a vádak igazságtalanok, mivel a hágai ügyészség a szerb katonák túlkapásait és háborús bűncselekményeit egyáltalán nem vizsgálná a koszovói konfliktus kapcsán.
Szerbia és Koszovó között régóta ellentét húzódik meg: a háború után 1999-ben az ENSZ a saját igazgatása alá helyezte Koszovót, de ugyanakkor elismerte, hogy Koszovó autonóm tartományként a Szerb Köztársaság része. Azonban 2008-ban Koszovó függetlenné kiáltotta ki magát, amit a mai napig nem ismert el Szerbia, ahogyan jelenleg a világ is megosztott Koszovót illetően: az ENSZ-tagállamok közül 97 ország tartja számon független államként Koszovót, míg 96 nem. Azonban Aleksandar Vučić – akinek pártja nemrég ismét megnyerte a szerb parlamenti választásokat az ellenzék bojkottja mellett, és rendszere ellen jelenleg tüntetnek is Szerbiában – hatalomra kerülése óta közeledett egymáshoz a két ország.
Pressburger Csaba vajdasági újságíró a szerb választások kapcsán úgy fogalmazott az Azonnalinak, hogy
Szerbia még hivatalosan nem kommentálta az újabb fejleményeket Thaçi-ügyében, azonban Vučić még a vádiratok nyilvánosságra hozása után azt nyilatkozta: mindezek ellenére tovább kell folytatni a tárgyalásokat, mert ugyan ő mondhat bármit,
– utalva arra, hogy Koszovó lakossága 88 százaléka albán etnikumú és mindössze 7 százalék szerb él a Szerbia által még mai napig csak Koszovó és Metohijaként nevezett, a szerb alkotmány alapján a Szerb Köztársasághoz tartozó területen.
Legutóbb június 27-én találkozott volna a koszovói és a szerb államfő Washingtonban, ahol a felek az amerikai különleges megbízott, Richard Grenell közvetítésével tárgyaltak volna, azonban azt végül Thaçi lemondta a vádiratok nyilvánosságra kerülése után. Ezután a felek amerikai helyett EU-s közvetítéssel július 10-én tárgyaltak videókonferencián, ahol a PDK-s Thaçi helyett már a PDK riválisa, a Koszovói Demokratikus Ligában (LDK) politzáló miniszterelnök, Avdullah Hoti vett részt, amit egy újabb, ezúttal személyes találkozó követett volna július 14-én Brüsszelben, de ezt végül július 16-ra halasztották.
A Foreign Policy elemzése szerint a washingtoni találkozót az Európai Unió a Thaçi elleni vádiratok szivárogtatásával akarhatta megfúrni. Az amerikai lap szerint Grenell egy olyan ajánlatot próbált volna elfogadtatni a két elnökkel, ami etnikai alapon területcserét javasolt volna a két országnak. Ez a két elnöknek nem lett volna ez ellenére, amit már 2018-ban is mindketten elfogadható megoldásnak tartottak, azonban az EU ezt már akkor sem támogatta, mert a későbbiekben ez más balkáni országok közötti határvitát is a felszínre hozott volna újra, ami az EU tárgyalói szerint akár újabb konfliktussal, akár háborúval is járhatna a Balkánon.
Ezt az elméletet alátámaszthatja, hogy a koszovói miniszterelnök,
Emellett az LDK-s politikus szerint nem szabad tárgyalni Koszovó alkotmányos felépítéséről és hogy a két állam kölcsönös elismerése nem ütközhet a koszovói alkotmánnyal.
Mikor békülhet ki Szerbia meg Koszovó?
A július 10-i tárgyalás egy közel 20 hónapos szünetnek vetett véget, amikor is a két balkáni állam vezetői nem tárgyaltak egymással. A tárgyaláson Vučić szerb elnök és Hoti koszovói miniszterelnök mellett az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a katalán Josep Borell, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár vett részt.
A tárgyalást követően azonban Németország és Franciaország egy közös nyilatkozatot adott ki, miszerint Vučić és Hoti is elfogadták: folytatják a párbeszédet, és több területen is mélyítik majd a két ország közötti kapcsolatokat. A nyilatkozat ezen kívül kitér arra is, hogy a két ország kapcsolatának a normalizálódása kulcskérdés a Balkán stabilizációját illetően, és nagy jelentőséggel bír mindkét ország EU-tagságának kilátásai szempontjából.
Azonban nem úgy tűnik, mintha közelednének egymáshoz a felek, annak ellenére, hogy 2013-ban a két balkáni ország megkötötte az ún. Brüsszeli megállapodást, amiben ugyan Szerbia nem fogadta el de jure Koszovó függetlenségét, de ígéretet tett a kapcsolatuk normalizására. Azóta többnyire váltakozó sikerűek a tárgyalások. 2018-ban például Thaçi és Vučić közötti tárgyalások csak jobban mélyítették az ellentéteket: a tárgyalás után mindkét fél dühös nyilatkozatban a másikat okolta a párbeszéd sikertelenségéért, bár az alaphangot megadta, hogy Koszovó a tárgyalás előtt egy nappal 10 százalékkal emelte a szerb és bosnyák termékek vámtarifáját, amit a koszovóiak megtorlásnak szántak, mert a szerbek korábban keresztbe tettek Koszovó hivatalos elismerésének ügyében.
Múlt héten egyébként Vučić találkozott a francia elnökkel, Emannuel Macronnal is, ahol a francia elnök a szerbek EU-csatlakozási tárgyalásának a folytatása kapcsán azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladatot a balkáni térség stabilizációja jelenti, köztük Koszovó ügyének megoldásával. A július 16-i találkozón kiderül, hogy ehhez közelebb kerülnek-e a felek.
NYITÓKÉP: Hashim Thaçi / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.