ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Hutter Marianna
Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.
A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.
Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.
Meg arról, lesz-e Schwexit.
Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.
Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.
Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
Arról már beszámolt az Azonnali, kik voltak a parlamenti idei tavaszi ciklusának leghallgatabb politikusai, már ha parlamenti felszólalásokról volt szó. Persze a mennyiség nem feltétlenül párosul minőséggel is, de azért következzenek most azok, akik a legaktívabbak voltak!
A parlament oldalának összesítése szerint a tavaszi ciklus leglelkesebb felszólalója az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt volt, aki 173 szor szólalt fel, és ez idő alatt majdnem 13 órán át beszélt összesen. Őt a KDNP-s Rétvári Bence követi 172 felszólalással és több mint 9 órányi beszéddel, míg a bronzérem szintén egy KDNP-s politikusé: Nacsa Lőrincé, aki ugyan csak 151-szer szólalt fel, de beszédei összesen több mint 10 órán át tartottak. Fontos, hogy a felszólalások számába nem számítanak benne a képviselők technikai jellegű megszólalásai. Érdekesség, hogy a nyolcadik legaktívabban felszólaló politikus maga Orbán Viktor miniszterelnök volt (ez részben valószínűleg a neki szóló kérdések és interpellációk megválaszolásának is köszönhető), míg a miniszterek közül a legtöbbet Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt, aki a lista ötödik helyezettje lett.
Mit kapunk, ha 2018-tól nézzük a politkusok teljesítményét?
Leginkább hasonló neveket, de eltérő sorrendben, mint tavasszal. Itt ugyanis messze a KDNP-s Rétvári Bence bizonyult a legaktívabbnak 635 felszólalással, amelyek összesen több mint 36 órán át tartottak.
A második hely a jobbikos Z. Kárpát Dánielé 412 felszólalással (ami közel 33 órányi beszédet jelentett, míg a harmadik hely a KDNP-s Nacsa Lőrinccé, aki 354-szer szólalt fel (összesen több mint 22 órányi időtartamban). Ezen a top 10-es listán az LMP-s Keresztes László Lóránt már csak az ötödik helyen áll, Orbán Viktor a tizedik helyre csúszott, míg Szijjártó Péter már nem is szerepel. Itt egyébként már hat ellenzéki szerepel a legaktívabbak között, míg négy kormánypárti.
Írásban láthatatlanok a kormánypártok
Nagyon más eredményt kapunk, ha a képviselők írásos aktivitását vizsgáljuk, például azt, hogy hány törvény- vagy határozati javaslatot adtak be, vagy éppen hány írásbeli kérdést tettek fel. Ugyanis ha a képviselők önálló indítványait rangsoroljuk, az alábbi tíz képviselő a legaktívabb a 2018-as ciluskezdés óta:
1. Mesterházy Attila, MSZP, 1919 indítvány
2. Vadai Ágnes, DK, 1142 indítvány
3. Ungár Péter, LMP, 607 indítvány
4. Bangóné Borbély Ildikó, MSZP, 587 indítvány
5. Demeter Márta, LMP, 488 indítvány
6. Oláh Lajos, DK, 470 indítvány
7. Gurmai Zita, MSZP, 415 indítvány
8. Lukács László György, Jobbik, 361 indítvány
9. Tóth Bertalan, MSZP, 344 indítvány
10. Szabó Timea, Párbeszéd, 336 indítvány
Legelőször a KDNP-s Nacsa Lőrinc szerepel a listán – még hozzá az 54. helyen 44 darab önálló indítvánnyal, míg utána a következő kormánypárti a fideszes Ágh Péter, akinek 33 önálló indítványa az 56. helyre volt elegendő.
Az ellenzéki politikusok aktivitása leginkább abból fakad, hogy rengeteg írásbeli kérdést intéznek a Fidesz-KDNP-sek felé, már az is igen megdobja az önálló indítványok számát, ha egy-egy témában megyénként külön kérdeznek rá egy-egy adatra. Nyilván az sem mindegy, hogy ha kevesebb indítványt is tesznek a kormánypárti politikusok, azokat a parlament szinte mindig el is fogadja, míg az ellenzéki törvényjavaslatokat általában tárgysorozatba se veszik.
NYITÓKÉP: Rétvári Bence / Facebook, Z. Kárpát Dániel / Facebook, Nacsa Lőrinc / Facebook, Arató Gergely / Facebook, Keresztes László Lóránt / Facebook
Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.
A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.
Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.
Meg arról, lesz-e Schwexit.
Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.
Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.
Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
