+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 9. csütörtök, 18:51
Egy ideje már ígérgetik az EU-ban, hogy el fogják venni az EU-s pénzeket az olyan országokról, ahol szisztematikusan ellopják az EU-s pénzeket, de másfél év alatt semmi nem történt. Az Európai Parlament csütörtökön külön vitában sürgette a a német tanácselnökséget, amely ígéri: foglalkozni fognak az üggyel, és nem lesz politikai kivételezés sem. De mi lesz a magyar civilszervezetekkel és önkormányzatokkal, ha elveszik az országtól az EU-s pénzeket?

Bár a jogállamiságról és olykor ennek kapcsán konkrétan Magyarországról szóló semmitmondó EU-s vitákat – amelyek még a koronavírus alatt sem csillapodtak – okkal unhatják sokan, csütörtökön egy olyan témáról volt szó az Európai Parlament plenáris ülésén, aminek végre érdemi relevanciája van. 

 

Még másfél évvel ezelőtt állt elő az akkori, Juncker-vezette Európai Bizottság egy olyan jogalkotási javaslattal, hogy

 

fel lehessen függeszteni egy tagállamnak járó EU-s kifizetéseket, ha a tagállamban rendszerszinten megsértik a jogállamiságot, és mindez az EU pénzügyi érdekeit sérti. Ki nem mondva, de elsősorban Magyarország volt az elsődleges címzettje az ötletnek,

 

hiszen a jogállamiságszempontból szintén fekete báránynak számító Lengyelországban igazán botrányos korrupciós ügyek nem annyira jellemzők. 

 

Még szintén a múlt ciklusban az Európai Parlament egy csomó módosítási javaslatot is elfogadott az eredeti bizottsági javaslathoz, azóta viszont a javaslat a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa asztalán pihen. A román, a finn, a horvát elnökség is elsuhant az ügy felett ugyanúgy, ahogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított 7-es cikkes eljárásokat is legfeljebb a szavak szintjén nyomták.

 

Mennyire lesz kényes a jogállamiságra a német elnökség?

 

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén az egyik vita kifejezetten az EU-s pénzek kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kötő javaslat jövőjéről szólt. A vitán megjelent a német tanácselnökséget képviselő Michael Roth SDP-s külügyi államtitkár is. Sokan szkeptikusak a német tanácselnökséggel szemben abból a szempontból, hogy valóban elkötelezettek lennének a jogállamiságot sértő tagállamokkal, így Magyarországgal szembeni fellépés ügyében, hiszen a német gazdaságnak valójában nagyon jól jönnek az itteni, olcsó munkaerőt foglalkoztató autógyárak és a viszonylag laza jogi környezet.

 

A német államtitkár tisztában lehetett vele, hogy meg kell győznie a közönséget, ugyanis a vitában olyasmiket jelentett ki, mint hogy

 

minden tanácsülésen foglalkozni fognak a jogállamisággal, és megvan bennük az elszántság a javaslat ügyében, ami szerinte nem a pénzről szól, hanem az elvekről és az EU egységéről.

 

„Senkinek nem fogunk politikai kedvezményt adni!” – tette még hozzá Roth, és azt is hangsúlyozta, hogy – még ha ez korábban teljesen hihetetlennek is tűnt – minden tagállamot egyenlő szempontok szerint fognak monitorozni a jogállamiság szempontjából. Erről egyébként egészen konkrétan beszélt Angela Merkel kancellár is a szerdai EP-plenárison, mondván: Németország kiáll a jogállamiságért, és szóvá teszik ezt a kollégáiknak is, akkor is, ha Orbán Viktorról van szó. 

 

Ugyanezt hangsúlyozták az Európai Bizottság képviselői, Johannes Hahn költségvetési biztos, és a jogállamisági ügyekért felelős Didier Reynders is. Mint Reynders elmondta: garantálni fogják az intézkedések arányosságát, és az Európai Bíróság előtt nyitva lesz a jogorvoslat azon tagállamok számára, akiktől a jogállamiságsértések miatt megvonják az EU-s pénzeket.

 

Egyértelműen utalt ugyanakkor arra is, hogy

 

nem pusztán csak az EU-s pénzek szisztematikus ellopása válthatja ki ezt a szankciót, hanem az is, ha a bíróságok, ügyészségek és egyéb állami hatóságok nem függetlenek és hatékonyak 

 

– hiszen ez szükséges az ilyen esetek kivizsgálásához.

 

A költségvetési biztos Hahn arról beszélt, hogy a javaslatot a többéves pénzügyi kerettel együtt fogják tárgyalni a Tanácsban, méghozzá úgynevezett trialógusokban. Erről a jogalkotási módszerről részletesen is írtunk az Azonnalin: a lényege, hogy nem a szokásos, a Tanács és a Parlament közt lejátszott eljárásban fogadják el a jogszabályokat, melyeknek különböző verzióit nyilvános eljárásban passzolgatják egymásnak az intézmények, hanem zárt ajtók mögötti alkudozáson születik meg végül a kompromisszumos verzió. 

 

A jogállamisági javaslat és a többéves pénzügyi keret tárgyalásának összevonása egyébként nem biztos, hogy a gyorsaságot segíti elő, hiszen a többéves pénzügyi keretről fontos lenne időben megállapodni, a jogállamisági javaslat viszont egy plusz egyet nem értési faktort jelent a tagállamok között.

 

Az egyetlen utas a felcsúti kisvasúton

 

Érdekes módon az EP-képviselők nem igazán sérelmezték a vitában az átláthatatlan trialógusok alkalmazását pont egy jogállamisági javaslat esetében, inkább a legtöbben elmondták huszonötödször is, hogy mennyire fontos a jogállamiság, és az, hogy az európai adófizetők pénze ne olyan emberek zsebébe vándoroljon, akik tesznek az európai értékekre, vagy egyenesen Európa ellenségei (vérmérséklettől függően behelyettesíthetők a metaforák).

 

Egy német zöld képviselő, Daniel Freund, aki beszámolója szerint nemrég Magyarországon járt, szörnyülködve számolt be arról, hogy itt fenyegetik azokat, akik kritikát gyakorolnak, nem hívják be az ellenzékieket a köztévébe, a fideszesek átvették a Deutsche Telekomtól az Origót, és Orbán körei hogyan gazdagodtak meg. „Orbán stadiont épített a háza mellé Felcsúton, a kisvasúton pedig én voltam az egyetlen utas” – sorolta, ami belefért az egyperces időkeretbe. 

 

A józanabbak – nemcsak német vagy cseh néppártiak, de az egyik lengyel PiS-es képviselő is, bár ő azért beleszőtte a beszédébe a baloldali fóbiák emlegetését is – arról beszéltek, hogy oké, oké, de mindenképp legyen egy egységes és objektív szempontrendszer, ami alapján eldöntik, hogy ki sérti meg annyira a jogállamiságot, hogy megérdemli a pénzek megvonását. A cseh néppárti Tomáš Zdechovský azt mondta:

 

nem mindig egymásra kellene mutogatni, a néppárti Fideszre vagy a másik oldalról valamely szocialista tagpártra. Teljesen mindegy, ki van hatalmon, aki nem tiszteli az univerzális emberi jogokat, ne élvezze az EU pénzügyi támogatását!

 

Ez az árokbetemető felszólalás még tapsot is kapott az egyébként elég gyéren benépesült ülésteremben. 

 

Ha elveszik Magyarországtól a pénzt, mi lesz az itteni kedvezményezettekkel?

 

A javaslat egyik legproblémásabb kérdését – hiszen az összes EU-s pénzt nem lopják el, számos önkormányzatnak, civil szervezetnek rendkívül fontosak ezek a források – nem tárgyalták a vitán a súlyának megfelelő terjedelemben.

 

A momentumos Cseh Katalin megemlítette, hogy frakciója, a liberális Renew Europe egy háromelemű mechanizmust javasol, miszerint először is kötelezővé tennék az Európai Ügyészségben való részvételt ahhoz, hogy egy tagállam bizonyos EU-s támogatásokat megkapjon, másodszor befagyasztanák a pénzeket ott, ahol gond van, harmadszor pedig egy külön mechanizmus alkalmazásával gondoskodnának arról, hogy a pénzeket végül megkapják a végső kedvezményezettek közvetlenül a Bizottságon keresztül.

 

CSEH KATALIN EU-S MASZKBAN AZ EP-PLENÁRISON. FOTÓ: EP / PHILIPPE BUISSIN

 

Mivel ezek az elemek a most tárgyalt javaslatban nincsenek benne – pusztán azt tennék lehetővé, hogy a kedvezményezettek utólag panaszkodhassanak a Bizottságnak, ha elestek a pénzüktől a felfüggesztés folytán – felhívtuk Cseh Katalint, hogy megkérdezzük, hogyan képzelik el ennek a megvalósítását pontosan, és nincsenek-e máris elkésve az ötlettel, hiszen a javaslat már kikerült az Európai Parlament kompetenciájából.

 

Mint mondta, az Európai Parlament még az előző ciklusban fogadta el a most a Tanács előtt fekvő verzióját a javaslatnak, de lehetséges még egy második olvasat, ahol ezeket a plusz javaslatokat bele lehetne dolgozni. Csakhogy amint azt a biztosok a plenárison emlegették, úgy tűnik, a cél az, hogy ne második olvasatban, rendes jogalkotás útján szülessen döntés, hanem a háttérben, trialógusok során állapodjanak meg. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre Cseh azt mondta: ő is jobban örülne ha a Tanács általánosságban és a konkrét ügyben is átláthatóbban működne. Mindenesetre a liberális pártcsaládhoz tartozó, és a jogállamisággal is foglalkozó biztosokkal, Didier Reynders-szel és Věra Jourovával is megosztották a javaslatukat, és „óvatosan bizakodó” a tekintetben, hogy akár a trialógus keretében a befolyásos politikusok be tudják építeni ezeket a javaslatokat.

 

Szerinte nagyon fontos, hogy úgy zárják el a korrupt politikusok elől a pénzcsapokat, hogy közben egyetlen végfelhasználó se sérüljön.

 

Felvetettük azt is, hogy nem véletlenül nem sikerült minden tagállam számára kötelezővé tenni az Európai Ügyészséget három évvel ezelőtt (hogy a kimaradás gyakorlatilag mit jelent Magyarország számára, arról épp kedden beszélt az Azonnalinak az európai főügyész), tehát nem feltétlenül mutatkozik nagy esély a Renew Europe azon ötletének megvalósulására, hogy a kifizetéseket ahhoz kössék, hogy egy tagállam tagja-e az intézménynek vagy sem. 

 

Cseh arra a kérdésre, hogy elégedett lenne-e, ha az Európai Ügyészség-tagságon kívüli részeit sikerülne átvinni az elképzelésnek, azt mondta: fontos eleme lenne az egésznek, hogy a Polt Péter vezette ügyészség helyett egy hatékonyabb ügyészség vizsgálja ki az EU-s pénzek elköltését, de „minden olyan kompromisszumra nyitott, amely a jogállamisági sérelmekkel szemben szigorú, de védi a végfelhasználókat és garantálja az EU-s pénzek korrupciómentes elköltését”.

 

NYITÓKÉP: Európai Parlament / Daina Le Lardic

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás