+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. július 9. csütörtök, 00:56
Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott meg, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádba és országszerte Aleksandar Vučić és rendszere ellen.

Második napja tart Belgrádban és több szerbiai nagyvárosban az Aleksandar Vučić szerb elnök elleni legújabb tüntetés, amit az váltott ki, hogy a politikus egy tőle szokásos egyórás monológban bejelentette, olyan rossz lett a koronavírus-helyzet, hogy hétvégére ismét kijárási korlátozásokat kell bevezetniük. A lépés azt követően, hogy Vučić a két héttel ezelőtti parlamenti választás előtt hetekkel hirtelen újranyitotta az országot a kijárási tilalom korszakából, némileg meglepőnek tűnt – igaz, közben kiderült, hogy a választási kampányban végig manipulálták a hivatalos számokat, hogy

 

pár hétre szimulálni tudják a normalitást.

 

Vučić ellen nem ez az első komolyabb tüntetés: 2018 őszén és telén azért tiltakoztak, mert ismeretlenek – a gyanú szerint verőlegények a kormánypárt megbízásából – megvertek egy ellenzéki politikust. Mindez odáig fajult, hogy a két héttel ezelőtti választáson az ellenzék érdemi része eleve el sem indult, bojkottálta azt, a parlamentbe így lényegében csak az elnök pártjával szövetséges erők jutottak be.

 

Kedd este a tüntetők a belgrádi parlament, a Skupsztina épületét is megtámadták, mi több, pár szélsőjobboldali politikus be is jutott oda egy kisebb csoport élén. Az éjfélre nagyjából tízezerre saccolt tüntetők sokféleségét jól mutatja, hogy a füstbombázó tömegben felcsendült nemcsak a „tolvaj, tolvaj”, hanem az „áruló, áruló” és a „Koszovó, Koszovó” rigmus is, azaz a demostrálók egy részének gondja van az elnök szerintük túlzottan engedékeny Koszovó-politikájával: ők azt szeretnék, ha az albán többségű Koszovó Szerbia része maradna. (Vučić illiberalizmusát ezért nézi el az EU: mert reálisan nézve tőle várható el belátható időn belül, hogy Belgrád meglépje az elválást Koszovótól.) Éjfél után aztán a rendőrség erősítést kapott, és gumibottal, könnygázzal elkezdte visszaszorítani a tömeget – valamint a sajtót, ugyanis nem akarták, hogy a tüntetőkkel szembeni eljárásról felvételek készüljenek, pár kép azért így is megjelent.

 

Másnap – az Orbán Viktor társaságában egy videókonferencián magának és magyar barátjának több tiszteletet követelő – Vučić minderre úgy reagált, hogy brutális politikai erőszak szemtanúi lehetettek kedd este a szerbek, szerinte a tüntetések szervezésében ellenzékiek mellett külföldiek is részt vettek. A hétvégére tervezett kijárási korlátozásokat mindenesetre visszavonta.

 

Szerda este folytatódtak a tüntetések Belgrádban, Újvidéken, Kragujevacban és Nišben is, ellenzéki vezetők részvételével. A belgrádi parlament előtti demonstráció 20:30-ig békés is volt, ám akkor

 

a tüntetők egy csoportja elkezdett köveket és Molotov-koktélokat dobálni a rendőrökre, és több helyütt is áttörték a parlament köré húzott kordont.

 

A rendőrök erre válaszul kiszorították a tüntetőket a parlament közvetlen közeléből, sokakat teherautón szállítottak el a térről. 21:30-ra már inkább a környező utcákban folytatódott az összecsapás a rendőrök és erőszakos tüntetők kisebb csoportjai között.

 

 

Dragan Đilas volt belgrádi főpolgármester, a bojkottpárti ellenzék egyik vezetője (választás előtti interjúnk vele itt olvasható) délutáni sajtótájékoztatóján még azt követelte, hogy a szerb operatív törzs olyanokból álljon, akik valóban szakemberek, és akikben az emberek megbízhatnak, a tüntetések kapcsán már azt mondta, hogy azokon ő is csak egyszerű szerb polgárként vesz részt, ezeknek se vezetője, se köze az ellenzékhez nincs, ezen tüntetések nemes egyszerűséggel az emberek dühét fejezik ki. Dario Hajrić szerb szociológus ezt pont így látja: szerinte az emberek nem a kijárási korlátozások újrabevezetése miatt tüntetnek, hanem azért, mert a koronavírus-járvány kezdete óta gyakorlatilag nincs érdemi befolyásuk arra, ami Szerbiában történik. 

 

Hogy ennek köszönhető-e az, ami szerda este történt, nem tudni, az azonban bizonyos, hogy két ellenzéki párt elnökét is megtámadták a tüntetés helyszínén. Egyikük a liberális Szabad Polgárok Mozgalmát vezető színész, Sergej Trifunović, akit állítása szerint fekete ruhás emberek vettek hirtelen körbe a parlament előtti térre igyekezve, majd próbálták áttolni az út túloldalára, közben pedig egy keményebb tárgy is eltalálta a fejét. A támadásról videó is készült:

 

 

Trifunović gyanúja szerint a választáson is elinduló, neonáci eszméiket az állatvédelem köntösébe bujtató Leviatán nevű mozgalom tagjai lehettek a tettesek. A színész a támadást követően sem orvost, sem mentőt nem hívott, a sebét maga ellátta. Trifunović az esetet követően azt nyilatkozta, hogy ő alapvetően békés tüntetésre érkezett, ám azt láthatóan megerőszakolták mindenféle fasiszták és szélsőségesek. 

 

A másik megtámadott ellenzéki politikus a klerikálnacionalista Dveri párt elnöke, Boško Obradović, őt nem rejtélyes verőlegények, hanem a rendőrség ütötte meg párszor, miközben a parlament előtti térről szorították ki a tüntetőket. Mint a politikus fogalmazott, ő saját magánál csak súlyosabb sérüléseket elszenvedőket látott.

 

Az alábbi felvételen 00:10-től például azt látni, ahogy egy már eleve a földön fekvő embert rugdos és ütlegel legalább húsz rendőr egymás után:

 

 

A rendőrök nem kímélték a tüntetésről tudósító újságírókat sem: hiába közölték mind a Beta, mind a Nova.rs újságírói a rendőrökkel, hogy újságírók és a munkájukat végzik a terepen, ugyanúgy ütötték őket is.

 

Vuk Velebit politológus az N1 tévében azt mondta, szerinte tudatosan épít be a kormány vagy épp a titkosszolgálat provokatőröket és huligánokat a tömegbe, hogy az alapvetően békés tüntetésre ráfoghassa, hogy a tömeg csak káoszt és erőszakot akar: „Egész este kint voltam az utcán, és úgy tűnt, mintha parancsba kapták volna, hogy bizonyos utcákon gyülekezzenek, és ott a rendőrséggel megütközzenek.” Ebbe a narratívába illeszkedik az, hogy a szerb belügyminiszter csütörtökön erőszakos hatalomátvételi próbálkozásról beszél – ezt a narratívát hangsúlyozza nemcsak a szerb és a magyar kormánymédia, de valamiért az MTI-híreken élő kormánytól független magyar sajtó is.

 

Több ellenzéki vezető – Đilas, Vuk Jeremić Néppárt-vezér és Zoran Živković volt kormányfő – arról adott ki közleményt a két esetet követően, hogy azok, akik a tüntetéseket erőszakos irányba tolják el, akarva-akaratlanul is Vučić érdekében cselekszenek. Jeremić szerint a hatalom meg akarja osztani az ellene tüntetőket, Đilas pedig állítja, tanúik vannak arra, hogy a hatalom küldte a verőlegényeket az ellenzéki vezetők megfélelmlítése céljából. Mint kittwittelte

 

„Számítottunk erre, és készen állunk rosszabb dolgokra is. Nem adjuk fel a harcot.”

 

Đilas közölte: azon ellenzéki pártok, amelyek bojkottálták a választást, a jövőben is együttműködnek, ha lehet, még szorosabban is, mint eddig.

 

CÍMLAPFOTÓ: Egy tüntető táblája, rajta a felirat: ellenzék nemzeti forradalom. Forrás: Krik.rs / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás