+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 7. kedd, 11:00
Armin Laschet volt a leghangosabb azok közül, akik már márciusban hangosan szorgalmazták a járványügyi lazításokat. Merkellel szemben végül sikeres lett, de mivel éppen az ő tartományában keletkeztek újabb járványgócok, korai lehetett Laschet öröme. Egy második hullám elsöpörheti a kancellári ambícióit, és megint azokat hozhatja helyzetbe, akik a szigorú járványkezelés pártján álltak. Például azt a Markus Söder bajor kormányfőt, aki hivatalosan egyelőre még nem is indul a kancellárjelöltségért.

Amikor Angela Merkel német kancellár március közepetől – Christian Drosten berlini virológusra hallgatva – elérte a szigorú járványügyi korlátozásokat, egyik fő kritikusa a szintén kereszténydemokrata Armin Laschet volt. A legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke ugyanis a CDU elnökségéért és kancellárjelöltségéért folyó harcban

 

éppen azzal akart népszerűséget szerezni, hogy már március végétől szorgalmazta a lazításokat.

 

Egyrészről a gazdaság érdekeit, másrészről azon emberi méltóságot tartotta fontosnak, amiről Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata házelnök is megállapította (amúgy alkotmányjogilag helyesen): előrébb való az emberi életnél is.

 

Rajnai vs bajor

 

A vita egyrészről virológusok között is zajlott: a Merkel-tanácsadó, berlini Drosten szigorúbb politikát akart, míg a Laschet mögött álló, bonni Hendrik Streeck a lazításokat támasztotta alá tudományosan. Másrészről jogi vita volt, hogy lehet-e az életet ennyire abszolút értékként kezelni, összefér-e ezzel az emberi méltóság és számos alapjog korlátozása. A tudományos viták is átitatódtak politikával, ugyanis a két „szélső” álláspontot két tartományi kormányfő jelenítette meg: a lazításpárti, kereszténydemokrata Laschet és a szigorításpárti, keresztényszociális bajor kormányfő, Markus Söder.

 

MARKUS SÖDER BAJORMASZKBAN NYOMJA VÉGIG A JÁRVÁNYT

 

Noha Söder eddig tagadta, hogy lennének kancellárjelölti ambíciói, a párharcot a közélet mégis Merkel utódlásaként értékelte.

 

Amikor elindultak – főleg a tartományi miniszterelnökök nyomására, Merkel ellenében – a lazítások gyakorlatilag április közepétől, Laschet látszott győztesnek, elvégre ezeket ő szorgalmazta kezdettől. A győzelme meg persze nem csupán a járványhelyzet kezelésére vonatkozott.

 

Mint ismert: miután a 2018 decemberében CDU-elnökké választott Annegret Kramp-Karrenbauer lemondott az év elején a pártelnökségről (nem volt elég ereje ahhoz, hogy akár még kancellárjelölt is legyen), megindult a verseny a pozícióért. A CDU új elnökét – a járvány miatt elhalasztva – decemberben választják meg, és a személy – elvégre a szövetségi választások 2021 szeptemberében lesznek – jó eséllyel a CDU/CSU-pártszövetség közös kancellárjelöltjeként fordulhat rá a jövő évre. Márpedig a közvélemény-kutatások alapján nagy bizonyossággal kijelenthető:

 

aki a CDU/CSU kancellárjelöltje, az veszi át 16 év után majd Merkeltől a kancellárságot.

 

Hivatalaosan a merkeli örökségért három CDU-s nyugatnémet, katolikus férfi versenyzik: Friedrich Merz, akit Merkel 2006-ban végleg leszorított a pályáról, az üzleti életből azonban visszatért 2018-ban a politikába, igaz, még AKK-t se tudta megverni; a már említett Armin Laschet; valamint Norbert Röttgen, aki jelenleg a Bundestag külügyi bizottságát vezeti. A keményen atlantista politikus az esélytelen nyugalmával indulhat.

 

A hármas csapatból az egész járvány alatt Laschet volt csak igazán látható, aki joviális rajnaiként a gazdasági érdekeket és emberi méltóságot hangsúlyozta a német közéletben egyesek által egyenesen „virológusok diktatúrájának” nevezett szigorral szemben.

 

Húsbotrány

 

Ez rövid távon bejönni látszott. Azonban

 

a lazítások bevezetése után éppen Laschet tartományában történt újabb fertőzési hullám:

 

Németország legnagyobb húsipari gyárában és vágóhídján, amelyet a CDU-t anyagilag is támogató Clemens Tönnies tulajdonol, júniusban az ott dolgozó kelet-európaiak között jelentősen megnőtt a kínai koronavírusban megfertőződöttek száma. Emiatt június végén a márciusihoz hasonló lockdownt kellett bevezetni a güterslohi körzetben. Az eredetileg egy hetes, de most már meghosszabbított szigorú intézkedéseket nem másnak, mint a lazításpárti Laschetnak kellett tartományi miniszterelnökként bejelentenie, akinek tartományát eleve azzal vádolják, hogy nem ellenőrizte eléggé a Tönnies-vágóhidat.

 

Laschet először teljesen hárította a felelősséget – nemcsak magáról, de 2017-es választási kampányát támogató Clemens Tönniesről is. Azt állította: az új esetek a vágóhídon dolgozó „románok és bolgárok” miatt léptek fel. Azért, hogy ezzel nem csak etnikai színezetet akart adni az egész járványnak, de a munkásokat (és nem a vezetést) tette felelőssé, Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter egyenesen bocsánatkérésre szólította fel Laschetet.

 

Mostanra már sokkal inkább a Tönnies-cég került a viták középpontjába: a húsipari vállalat ellen a rendőrség gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt nyomoz, ugyanis a cég nem tartotta be a megfelelő higiéniai előírásokat, és ezzel a munkásainak testi épségét – még ha nem is szándékosan – veszélyeztette.

 

Az egész Tönnies-ügy Laschetet értelemszerűen kínosan érinti. Egyrészről ő, aki mindig a lazítások mellett volt, most szigorítások bejelentésével szerepel a híradásokban. Másrészről egyesek szerint

 

eleve az ehhez hasonló esetek megmutatnák: a lascheti lazításpolitika korai volt talán.

 

Mindehhez jön, hogy azon bonni virológust, aki Laschet mögött állva a lazításpárti politikai érveket volt hivatott tudományosan is megtámasztani, feljelentették. A feljelentés szerint Streeck az ún. Heinsberg-tanulmányában csalást követett volna el. Ez az a tanulmány, amit Streeck nagy médiaérdeklődés közepette Laschettel közösen mutatott be még májusban: egy észak-rajna-vesztfáliai város lakosságának tesztelésével akarta bizonyítani Streeck, hogy országosan is nagyobb már a lakosság átfertőzöttsége, mint azt eddig gondolták (azaz sokkal többen esnének át tünetmentesen a víruson). A bonni ügyészség azonban végül jelezte: a feljelentés nem ad alapos indokot bármilyen eljárás megindítására.

 

LASCHET VIDEOCHATEL EGY JÁRVÁNYÜGYI SZAKEMBERREL

 

Laschet körül azonban így is sokasodnak az ügyek – ha nem is botrányokról beszélhetünk, ezen ügyek erősen megkérdőjelezik nem csak a lascheti lazításpártiságot, de önmagában Laschet hitelességét.

 

De akkor ki lehetne a CDU/CSU kancellárjelöltje?

 

Mivel közös jelöltről van szó, ezt adhatja a bajor kistestvér, a CSU is. És bár Markus Söder, bajor kormányfő hivatalosan nem jelentkezett a posztért – sőt, tagadja, hogy kancellárjelölt szeretne lenni –, a közvélemény már döntött. A németek majdnem 40 százaléka szerint Markus Söder lenne a legjobb kancellárjelölt.

 

Még egyértelműbben nyilatkoznak a CDU/CSU-szavazók: náluk a bajor politikus népszerűsége már 60 százalékos, miközben Laschet támogatottsága már a 4 százalékot sem éri el.

 

De ami talán még ennél is fontosabb: a CDU/CSU felé kacsingató Zöldek szavazói is leginkább egy Söder vezette koalícióban tudnák elképzelni pártjukat.

 

A zöld szavazók harmada Söder mellett áll,

 

a hagyományosan szociálisnak, ezért zöldközelibbnek tartott Laschet a Zöldek között se éri el még a hat százalékot se (bár azért árulkodó, hogy eszerint Laschetet a saját pártjának hívei kevésbé kedvelik, mint az ellenzéki Zöldekéi).

 

Hogy Laschet mennyire inog, mutatja azon vita, miszerint esetleg az eddig mögötte álló Jens Spahn, a yuppie-konzervatív egészségügyi miniszter lépne előtérbe: a Die Zeit e heti printkiadásának információi szerint Spahn szívesen lekapcsolná magát a süllyedő Laschetról. A hamburgi liberális hetilap úgy tudja: Spahn abban is gondolkodik, hogy elindul maga is ismét (ahogy 2018 decemberében tette) a pártelnökségért, de azzal az egyértelmű üzenettel, hogy ő a CDU-t vezetné csak, a pártszövetség kancellárjelöltségét átengedné Södernek. Egy Söder-Spahn-páros pedig jelenleg ütőképesebbnek hat – főleg, hogy mindkét politikus a járványügyi szigor pártján állt –, mint egy Laschet-Spahn-felállás.

 

JENS SPAHN A PÁRTRENDEZVÉNY RIVALDAFÉNYÉBEN

 

Spahn azonban cáfolta ezen értesüléseket, és kitart amellett, hogy Laschettel közösen vág neki a decemberi tisztújításnak. Igaz, Söder is kitart azon nézete mellett, hogy nem akar 2021-ben közös kancellárjelölt lenni. Persze ő egykoron Horst Seehofer CSU-elnöksége mellett bajor miniszterelnök sem akart hivatalosan lenni – de csendben végig azon dolgozott.

 

FOTÓK: Söder, Laschet és Spahn Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás