Szenegálban nem akarja mindenki eltörölni a gyarmati múlt emlékeit

Az egykori francia gyarmaton számos szobor vagy utcanév őrzi a francia gyarmatosítók vagy politikusok emlékét. Miközben az USA-ban a főleg fehér középosztálybeli fiatalok a gyarmatosítással összefüggésbe hozható személyek szobrait ledöntenék, Szenegálban megosztott a kérdésben a közvélemény.

A nyugat-afrikai Szenegálban, ami akkoriban több helyi királyságból állt, a 17. századtól jelentek meg a francia gyarmatosítók. Végül 1891-re került az egész mai ország francia igazgatás alá. A gyarmati múlt nemcsak a francia gazdasági érdekeket, de a helyi demokratizációs folyamatot is szolgálta: például a franciák vezették be a nőkre is kiterjedő általános választójogot (bőrszíntől függetlenül). Az ország 1960-ra lett független, a franciák ellen szocialisták és iszlamisták harcoltak.

Utóbbi momentumot Emmanuel Macron, jelenlegi francia elnök is kiemelte, amikor 2018-ban meglátogatta Saint-Louist, az egykori gyarmati fővárost. A turisztikai szempontból is fontos városban a főtér ma is Louis Faidherbe-ről, Szenegál egykori gyarmati kormányzójáról van elnevezve. Macron is emlékeztetett arra, hogy

Macron a kijelentésével – ami nem mindenkinek tetszett a nyugat-afrikai államban – az egykori francia gyarmattartók elleni lázongásokat iszlamistának nyilvánította.

A tér nemcsak Faidherbe-ről van elnevezve, de ott áll a szobra is – egészen a mai napig. Bár éppen jelenleg felújítási munkálatok miatt el kellett rövid időre vitetni, amit a gyarmati múlt kritikusai fel is használtak arra, hogy követeljék a szobor végleges eltávolítását. Thierno Gueye, a dakari egyetem filozófiaprofesszora szerint – amint a francia katolikus La Croix napilapnak nyilatkozta –

A vita, hogy a szobornak és a térnek van-e helye az egykori gyarmati fővárosban, már tíz éve tart. Három éve le is dőlt már egyszer – igaz, akkor az erős esőzések és szélviharok miatt. A földön heverő szobron azonban több antikolonialista is ugrált, és követelték: ne állítsák azt vissza. Saint-Louis vezetése azonban másképp döntött, Macron elnök pedig 2019-ben meg is ígérte: Párizs anyagi segítséget nyújt a szobor rendbetételéhez.

Miközben sokan helyben eltávolítanák a szobrot, nem kevesen állnak ki mellette. Elhadj Tall, helyi újságíró a francia RFI rádiónak egyenesen védelmébe vette a gyarmati múltat, szerinte

Mansour Faye, Saint Louis polgármestere is azt hangsúlyozza a szobor kapcsán, hogy Faidherbe igenis „része a háromszáz éves várostörténetnek”.

Dakart, a fővárost is elérte eközben a francia múlttal való szembenézés igénye, ugyanis a metropoliszban számos sugárút viseli francia politikusok neveit: Jules Ferry, Charles de Gaulle, Georges Pompidou (utóbbiről már a függetlenné válás után neveztek el utcát). A filozófiaprofesszor Gueye itt is változásokat szeretne, Abdou Aziz Guiss, a szenegáli műemlékvédelem vezetője viszont ellenzi ezt. Szerinte

azaz kulturálisan és gazdasági okokból se törölné el a gyarmati emlékeket.

Teljesen azonban Szenegált se kerülik el az átnevezések. Június végén az egykoron a rabszolgakereskedelemről híres Gorée-szigeten, ami Dakarral van egy magasságban, a városi tanács az Európa tér (Place de l´Europe) átnevezéséről döntött: a teret ezentúl a Szabadság és emberi méltóság terének fogják hívni – persze szintén az egykori gyarmattartók nyelvén: Place de la Liberté et de la dignité humaine.

A szenegáli Le Quotidien napilap, amelyet szintén a gyarmatosítók nyelvén írnak, az átnevezés kapcsán abbéli reményének adott hangot, hogy ez jel lesz a többi szenegáli város számára is.

NYITÓKÉP: Utcakép a mai Saint-Louisban / Remi Jouan, Wikipedia