Hiába a kormánypropaganda, még soha ennyi külföldi nem vándorolt be Magyarországra

2020.07.03. 16:05

Rekordon az országba bevándorolt külföldi állampolgárok száma a KSH eheti friss adatai szerint. Tíz magyarországi bevándorlóból csaknem négy ukrán állampolgár, az elmúlt években pedig nagyon visszaesett az uniós tagállamokból érkezők száma. Akkor ukránok mellett kik jöttek mégis Magyarországra, és mit csinálnak itt? Grafikonokon mutatjuk!

Hiába a kormánypropaganda, még soha ennyi külföldi nem vándorolt be Magyarországra
„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”

– hirdette a magyar kormány emlékezetes kék plakátokon még 2015-ben. A kormány azóta is következetesen bevándorlásellenes kommunikációt folytat, például a Fidesz-frakciónak egyenesen „bevándorlásellenes” névre keresztelt kabinete is van. Ehhez képest meglepő, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint, amelyek egészen 2000-ig nyúlnak vissza, még soha sem volt ennyi külföldi bevándorló, mint tavaly.

Mit jelent ez?

Azt, hogy 2019-ben már összesen 55 297 fő számított Magyarországra bevándoroltnak. Mint a KSH az Azonnalinak megírta, azokat a külföldi állampolgárokat tekintik bevándoroltnak, akik az adott évben léptek be Magyarországra belépő és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra jogosító engedélyt kaptak.

A bevándoroltak száma tavaly még csak 49 ezer körül mozgott, előtte 36 ezer volt, míg azt megelőzően 23 ezer.

Érdekesség, hogy még az MSZP-kormány nyolc éve alatt sem érte el a bevándorolók száma a 36 ezer főt egyik évben sem.

Egyébként 2018-hoz képest leginkább az ukránok száma nőtt meg: 2015-ben 1143 ukrán állampolgárt tartottak számon az országban, ehhez képest tavaly előtt már 16 700 fő körül volt a számuk, tavaly pedig már több, mint 21 ezer ukrán állampolgárt tartottak számon. Vagyis 2015-höz képest a hazánkban tartózkodó ukrán állampolgárok száma a tizennyolc és félszeresére emelkedett, mindez pedig azt jelenti, hogy

az összes magyarországi bevándorló csaknem negyven százaléka ukrán állampolgár.

Az ukránok megjelenésére lehet magyarázat, hogy a koronavírus megjelenése előtt a magyar gazdaság munkaerőhiánnyal küzdött. Fontos leszögezni, hogy itt semmiképp sem határon túli magyar kettős állampolgárokról van szó, csak és kizárólag olyanokról, akiknek ukrán állampolgársága van, de magyar nincs. 

Egyébként korábbi méretéhez képest nagyott gyarapodott a vietnámi közösség is Magyarországon, 1279 főről 1961-re. Az ázsiaiak aránya már egy ideje stagnál, az utolsó nagyobb ázsiai bevándorlási hullám Magyarországra 2014-ben volt, mikor hirtelen a hazai bevándorlók harmadát az ázsiaiak adták. Az ő számuk viszont az elmúlt pár évben 12 ezer fő körül stabilizálódott. A szerbek viszont, akik 2007-ben még csaknem az ötödét tették ki a teljes magyar bevándorlási mixnek, viszont egyre kevesebben vannak, arányuk már nem éri el az öt százalékot sem.

További érdekes tény, hogy bár az EU 28 tagállamából (az egyszerűség kedvéért a brexit ellenére idevettük a briteket is) jövő bevándorlás már tíz éve 11 ezer fő körül stagnál, az ukrán állampolgárok, valamint az ázsiai országokból bevándorlók számának növekedése miatt drasztikusan visszaesett az EU28-ból Magyarországra vándoroltak aránya.

Tíz éve még az összes bevándorolt fele az EU-tagállamokból került ki, mára ez az arány húsz százalékra esett, holott a bevándorlók száma nem esett vissza.

Kétszázezer külföldi volt Magyarországon a járvány előtt

Sőt mi több: ha a Magyarországon tartózkodó külföldieket nézzük, akkor ennek többszörösét, 199 957 főt kapunk a KSH szerint, legalábbis 2020 január elsején – vagyis még a koronavírus-járvány kitörése előtt – ennyi főt mértek. Igaz, ez azért nem számít rekordnak, mert 2011-ben volt, hogy közel 207 ezer külföldi is hazánkban tartózkodott. Itt tartózkodók alatt a KSH azokat a külföldi állampolgárokat érti, akik Magyarországon a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkeznek, és akik az adott év január 1-jén életvitelszerűen Magyarországon tartózkodtak. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok adatai 2012. január 1-jétől tartalmazzák a menekültként és oltalmazottként elismert személyek számát is.

Na és hogy mit csinálnak itt a külföldiek? A KSH arra vonatkozóan is közöl adatot 2015 óta, hogy mi tartózkodásuk célja. Többségük nem meglepő módon keresőtevéeknységet folytatott Magyarországon a 2020-as adatok szerint, ez több mint 77 900 főt jelentett, miközben 2019-ben még több mint tízezerrel kevesebben, mindössze 66 700-an mondták ezt. 

Egyébként így alakulnak a legnépszerűbb tartózkodási célok:

1. Keresőtevékenységet folytat: 77 905 fő

2. Egyéb, ismeretlen cél: 32 119

3. Bevándorlás, letelepedés: 31 864

A tartózkodási célok között szerepel a „nemzetközi védelem” is, emiatt 5033-an vannak az országban a friss adatok szerint.

NYITÓKÉP: Yamen/ Wikimedia Commons

ADATVIZUALIZÁCIÓ: Illés Gergő / Azonnali

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek