Bármeddig ismételgeti Világi Oszkár és a szurkolók is, irreális a közép-európai focibajnokság

Szerző: Fekő Ádám
2020.07.02. 11:00

A sportnak jót tenne, a szurkolóknak jót tenne, a pénzügyi háttérnek jót tenne, ha Csehország és Szlovákia közös bajnokságot indítana Magyarországgal, de egyrészt az UEFA rendszere kérdéses, hogy lehetővé tenné-e az összeolvadást, másrészt az országok közötti kapcsolatnak is ártana.

Bármeddig ismételgeti Világi Oszkár és a szurkolók is, irreális a közép-európai focibajnokság

A DAC focicsapatának tulajdonosa, Világi Oszkár sokadjára is felvetette egy interjúban, hogy jó lenne létrehozni egy egyesített közép-európai labdarúgó bajnokságot. Világi ráadásul nincs is egyedül ezzel a gondolattal szlovák területen: a DAC ősriválisa, a Slovan Bratislava tulajdonosa, Ivan Kmotrík már 2019-ben felvázolta egy interjúban a magyar, a szlovák és a cseh bajnokság összevonását, a koronavírus-járvány miatt pedig azzal is dobálózott, hogy a Slovan átigazolna a magyar bajnokságba a szlovák liga félamatőr körülményei miatt.

Az ötlet elsőre jól hangzik, hiszen sokkal komolyabb piaci értéke lenne egy ilyen bajnokságnak, jóval nagyobb felvevőközege a meccseknek, ráadásul egy rendszeresen megrendezett Fradi-Slovan is elég jól hangzik azoknak, akik szeretik a történelmileg feszült hangulatú focimeccseket.

Sportszakmai szinten nehéz azzal vitatkozni, hogy igaza van a klubtulajdonosoknak: bár a magyar foci továbbra is kiemelkedően problémás, már azok az idők is messze vannak, amikor a cseh futball a minőséget jelentette, a legjobb cseh focicsapatok pedig ha nem is voltak BL-esélyesek, nagyon kemény ellenfelei voltak a világelitnek. A csökkenő minőségű foci se a nézőket, se a szponzorokat nem érdekli annyira, hiszen egyszerűen túl kis piacokról van szó még akár a lengyelhez képest is.

Szurkolói szempontból se nagyon lehet kérdés, mit választana a többség, ha mérlegre kéne tenni egy prágai túrát egy kisvárdaival, a nézőszámot is nagyban növelné az összevonás még akkor is, ha a foci ettől sem javulna.

Viszont bármilyen jól is hangzik, több apróság miatt szinte lehetetlen az ötlet megvalósítása.

Egyrészt azért, mert még senki nem csinált hasonlót. Ugyan fel lehet hozni példaként, hogy walesi csapat is játszik az angol bajnokságban, illetve a Monaco is ott van a franciában ,a svájci másodosztályban vitézkedő liechtensteini Vaduzról pedig a magyaroknak is igazán mély emlékei vannak. Ezek az esetek azért nem hasonlítanak mégsem a közép-európai bajnoksághoz, mert egy meglévő rendszerbe csatlakoztak be a klubcsapatok, ráadásul nagyrészt olyan gazdag miniállamokról van szó, amik a gyakorlatban és leegyszerűsítve az őket „vendégül látó” ország részei, a kivételt jelentő Walesből a Swansea és a Cardiff City hátországát is nehéz megkülönböztetni az angolokétól.

A világ eddig csak olyat látott, hogy egy ország széteséséből kisebb és új nemzeti bajnokságok születnek, ilyenkor egyszerű a képlet: új labdarúgó szövetségek alakulnak, amik új bajnokságokat rendeznek és új nemzeti válogatottakat kapnak (ez utóbbiban annyi a kérdés, ki lesz a hivatalos jogutód: Jugoszlávia nemzetközi eredményeit Szerbia birtokolja, Oroszország pedig azért a Szovjetunióét, aminek a focija amúgy főleg a Dinamo Kijevre épült), és már folyhat is minden a megszokott mederben.

A közelmúltból az orosz annektálás utáni Krím helyzete lehet példa, de ott a pár évvel ezelőttig még Ukrajnában játszó csapatok egyszerűen átsorolódak az orosz rendszer aljára. Épp ez a rendszer akadályozza meg amúgy a skót Rangerst és a Celticet, hogy a fejlődésük érdekében az angol bajnokságba igazoljanak:

bármilyen nagy nevekről is van szó, az európai szabályok szerint a ranglétra alján kellene kezdeniük az amatőrök között, valahol a sokadosztályban.

Teljes összeolvadásra egyszer volt példa: a két Németország egyesülése után értelemszerűen közös Bundesliga is kellett. Ez viszont egyrészt a két ország és a két gazdaság összeolvadását is jelentette, másrészt pozitív példának is nehéz mondani, hiszen a keletnémet focicsapatoknak azóta is iszonyatos károkat okozott, hogy a nyugatiak a legkevésbé sem tekintették őket egyenrangú félnek. (Az összeolvadásról ide kattintva olvashatod el hosszabb cikkünket.)

Az is kérdés, mi történne az európai klubfutball selejtezőrendszerével, ha kiesne a rendszerből két országnyi csapat: a Bajnokok Ligája- és Európa Liga-selejtezők sorsolása ugyebár a nemzeti bajnokságok eredményeitől is függ, az ezekben elért helyezés kvalifikál klubokat a Bajnokok Ligájába és az Európa Ligába (illetve ezeknek sokszor csak a selejtezőjébe), az összeolvadással pedig 6-7 klub eleve kiesne a rendszerből (vagy akár több is, attól függően, létezne-e közös kupa is, vagy azt meghagynák az országoknak, ahogy például Liechtenstein esetében).

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy papíron ez akár azt is jelenthetné, hogy egyes országok gyakorlatilag kieshetnek teljesen a nemzetközi klubfoci legalsó szintjéből is: a mostani helyzetet ismerve nem annyira irreális elképzelés, hogy akár a szlovák, akár a magyar kontingens képtelen lenne behúzni az első három-négy hely egyikét ebben a közép-európai bajnokságban, aminek köszönhetően minimum egy évre elesnének a csapatok a nemzetközi indulásért járó pénzektől. Az pedig egy jobban sikerült szezon után jelentős összeg, a Ferencváros igen csak szép összeget focizott össze ebben a szezonban például. A magyar ember szívét pedig mindig melengeti, ha kivételesen nem az ő pénzéből fizetnek valami a futballklubok.

Apropó, pénz: az Index témában írt cikke elég jól mutat rá, hogy az összeolvadásnak a legfőbb akadálya épp a NER által kitalált rendszer. Szlovákiában és Csehországban alapvetően játékosok neveléséből és eladásából élnek a futballcsapatok, Magyarországon viszont az államból. Ráadásul a magyar államból sokkal többet ki tudnak szedni, elég csak azt nézni például, hogy a magyar focimeccsekért bevallottan a piaci ár sokszorosát tudja kérni a köztévétől az MLSZ, azt pedig talán nem kell mondani, miből van a köztévé büdzséje.

Olyasmi pedig egyszerűen elképzelhetetlen a cseh és a szlovák focirendszerben, hogy a miniszterelnök szülőfalujába olyan csapatot építenek csupa légiósból tíz év alatt, ami már az európai mezőnybe is kijut.

A focin túl valószínűleg az országok kapcsolatának sem tenne túl jót az összeolvadás. A Slovan szinte bármelyik másik országba lépésekor kiemelt rendőri felügyeletet kéne biztosítani a csapatnak, és az őket elkísérő szurkolóknak is, de nem sokkal jobb a helyzet a magyarokkal sem, ahogy a Sparta Praha és a Slavia Praha szurkolói sem a legbékésebb társaságokként vannak elkönyvelve. Sokévente egy-két alkalommal elbírja az ilyen fociünnepeket a környék, de heti rendszerességgel már nem lenne ennyire tartható az országok rendőrségének sem a biztosítás. Arról nem is beszélve, ha balhé történik, márpedig ebben a rendszerben néha garantáltan történne, és bár olyan remélhetőleg nem lesz már, mint a 2008-as DAC-Slovanon, így sem lenne nehéz diplomáciai feszültséget elképzelni abból a kérdésből, hogy mégis miért verték gumibottal a cseheket Szlovákiában.

Apropó, DAC: érdekes, hogy épp Világi Oszkár állt elő a közös bajnokság ötletével, mert a dunaszerdahelyi focicsapat lenne valószínűleg az egyik legdurvább kárvallottja ennek a történetnek. Az ő érdekességüket ugyanis épp az adja, hogy magyarok az országhatáron túl egy döntően velük ellenséges környezetben, aminek az izgalomfaktorát nagyban csökkentené, ha amúgy hasonló meccseket játszana Pozsonyban és Nagyszombaton évente a Diósgyőr, az Újpest vagy a Honvéd is.

Összességében nagyon úgy tűnik, egyelőre inkább csak az aktuális sportlapok és interjúk kattintásszámát növelik a rendre visszatérő egyesítési ötletek még akkor is, ha a fogyasztói igény meglenne rá, ugyanis mostanra a kelet-európai klubfoci és az elit közti szakadék gyakorlatilag átugorhatatlan. Erre amúgy rájött az UEFA is, csak ők egész más módon orvosolnák: a szakadék átugorhatová tétele helyett létrehoznak egy harmadik számú európai sorozatot is, ami végre nem zavar bele a nagyok játékába, ezzel egyszerűen leválasztva a rakoncátlankodó csórókat a Liverpool-Barcelonákról.

FOTÓ: A dunaszerdahelyi szurkolók a maguk módján reagáltak arra, hogy a szlovák szövetség betiltotta a nemzeti zászlókat a lelátón. (Forrás: DAC 1904 / Facebook.

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek