+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2020. július 1. szerda, 08:12
A korrupcióellenesség és az ökopolitika maradt, a közélet méltóságának helyreállítása kikerült a Jobbik új elvi nyilatkozatából. De mik a főbb különbségek és hasonlóságok? Végigvettük őket.

Új elvi nyilatkozatot fogadott el a Jobbik – ezt maga Jakab Péter pártelnök mutatta be kedden egy a Jobbik által tartott háttérbeszélgetésen. A Jobbik történetében már nem ez az első elvi nyilatkozat, de Jakabék szerint ezzel zárták le a néppártosodás folyamatát, amit anno Vona Gábor kezdett meg.

 

De vajon miben térnek el a mostani alapvetések még a Vona Gábor idején megfogalmazottaktól? Megnéztük!

 

Az első különbség Vona és Jakab nyilatkozata között, hogy Vona a dokumentumot elfogadtatta a párt kongresszusával 2017-ben, Jakab viszont beérte, hogy csak a párt elnöksége, frakciója, illetve regionális igazgatói bólintsanak rá a Népszava tudósítása szerint.

 

Mik a hasonlóságok és különbségek a két nyilatkozat között?

 

ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS: „A Jobbik nem csupán megérett az ország kormányzására, de az egyedüli erő Magyarországon, amely képes az ország sikeres és tisztességes vezetésére” – írták Vonáék. Ehhez képest egy országgyűlési, egy európai parlamenti, illetve egy önkormányzati választással később Jakabék már a párt önállóságának hangsúlyozására külön fejezetet kellett, hogy szenteljenek. „A Jobbik hajlandó más politikai pártokkal együttműködni olyan ügyekben, amelyek egybeesnek a párt támogatóinak céljaival, hogy a magyar demokráciát és jogállamot együtt állítsuk helyre, de hangsúlyozni kívánja, hogy önálló politikai mozgalom (...).”

 

A Vona-féle nyilatkozat egyébként még úgy is fogalmaz: „szakítani kívánunk azzal a káros szokással is, hogy az egyik politikai párt a másik programjával, lépéseivel szemben csak elutasító lehet, ezért kormányváltáskor nem csupán a rosszat veti el, hanem vele együtt a jót is kidobja” – írta a 2017-es, míg ehhez hasonló utalást a 2020-as elvi nyilatkozat már nem tesz. 

 

NEMZETTUDAT: Vona leszögezte, hogy szeretne túllépni a bal- és jobboldali megosztottságon, de felsorolja azok bűneit: „A kommunisták és baloldali utódaik megkísérelték kigyomlálni a népből a nemzettudatot, a jobboldal pedig, éppen fordítva, rendre elkövette azt a hibát, hogy a nemzeti érzésben nem hagyott helyet a népléleknek”.

 

Jakabék már nem utalnak a kommunista vagy jobboldali bűnökre, sem pedig konkrétan nemzettudatra vagy néplélekre,

 

amely kettő egységére esküdött a Vona-féle Jobbik. A Jakab-féle nyilatkozat inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy „igazságos és tisztességes” társadalom épüljön a nemzet minden tagja számára, ahol mindenki élhet a demokrácia biztosította jogaival.

 

MI A KÖZÉLET?: „A közélet méltóságát és tisztességét vissza kell állítani! A Jobbik számára a közélet nem az uralkodás joga, hanem a szolgálat kötelessége. A korrupciónak és az arroganciának a közéletet általánosan eluraló pestisét az átláthatóság és alázat gyógymódjával kell kiirtani. Ez a szolgálatra összpontosító politika lehet képes arra, hogy visszaadja a közügyekkel való foglalkozás eredeti méltóságát” – írták Vonáék. A Jakab Péter vezette Jobbik már a közéleti méltóság helyreállítására nem tér ki, de a szolgálati kötelesség maradt az új dokumentumban is: Jakabék azt írják, a politikát szolgálatnak tekintik, „nem uralkodásnak, és nem az egyéni vagy családi meggazdagodás lehetőségének.”

 

KÜLPOLITIKA: „A Jobbik pragmatikus külpolitikája a határokon átívelő magyar nemzet politikai és gazdasági érdekeit tekinti prioritásnak azáltal, hogy mind a nemzetközi közösségekkel, mind a környező államokkal, mind a nagyhatalmakkal a lehető legjobb partneri viszonyra törekszik” – írták Vonáék nem konkretizálva, kiket tekintenek szövetségesnek. Azt viszont

 

a régi nyilatkozat még hozzátette: a „zsákutcás nyugat-európai multikulturalizmusból” nem kérnek.

 

Ebben viszont például a Jakab-féle Jobbik a konkrétabb, hiszen ők már az európai együttműködést hangsúlyozzák: „Eszmei előképünknek tekintjük az Európai Unió keresztény alapító atyáit, Konrad Adenauert, Alcide De Gasperit és Robert Schumant, akik erős hitüknek köszönhetően nemcsak az Unió alapjait rakták le, hanem megteremtették az európai szociális piacgazdaság alapjait”. Később arra is kitérnek: helyre akarják állítani Magyarország nemzetközi megítélését „az Európai Unió és az euroatlanti együttműködés önálló és hasznos tagjaként”.

 

ZÖLDPOLITIKA: Ami mindkét nyilatkozatban megmaradt, az a környezetvédelemről szóló pont. Vona szerint a XXI. században a környezet megóvása nem ideológiai vagy pártkérdés,„hanem a józan ész diktálta általános kötelesség”. A Jakab-féle nyilatkozat ehhez hozzátűzte a magyar vidék felvirágoztatásának fontosságát, a magyar paraszti kultúrát, a szabad önkormányzatokat és az államtól nem függő családokat, valamint az öko- és biogazdálkodás és a kisgazdaságok támogatását is. 

 

NEMZETPOLITIKA: Akárcsak Vonáék nyilatkozatánál, úgy Jakabéknál is deklarálták a keresztény értékek iránti elkötelezettséget. „Isten segítségével vissza akarjuk adni a magyarságnak határon innen és túl a szebb jövő reményét” – írják Jakabék, akik egyébként májusban még azt kérték Orbán Viktoron számon, hogy 36 milliárd forintot küld a határon túlra, miközben szerintük még Magyarországon nincsen minden rendben. A határon túli magyarság elvi támogatása maradt, ugyanis a Vona-féle nyilatkozat is a „határokon átívelő magyar nemzetről” beszélt.

 

ÁLLAM ÉS EGYÉN: Az állam szerepének a Vona-féle dokumentum külön bekezdést szentel, szerintük sem „a feladatairól önként lemondó, a társadalmat védelem nélkül hagyó éjjeliőrállam” sem a „határain túlterjeszkedő, túlközpontosító állam” nem megoldás. Ehelyett „erős és felelős” államra van szükség, amely egyénként és közösségként is megvédi, képviseli és támogatja a magyarokat.

 

Jakab ideális állama már a magyar állampolgárokat „a veszélyektől, a bevándorlástól, valamint a digitális elnyomástól” védené meg. 

 

KORRUPCIÓ: „A politika pestise a korrupció, amely mindent megfertőz és elpusztít, amihez csak hozzáér” – erősen kezd a Vona-féle nyilatkozat a korrupcióellenes harcról, amely a leginkább üldözött és legsúlyosabban szankcionált bűncselekmények közé tette volna azt. A korrupcióellenességről a Jakab-nyilatkozatban is szó esik, ők már keményen lesújtanának a törvényszegőkre „beleértve a fehérgalléros bűnözőket és a korrupt politikusokat is”. Egyúttal megígérik: mindent megtesznek annak érdekében, hogy azokat az embereket, akik bármilyen formában a Magyar Államot megkárosították, elszámoltassák.

 

MI A JOBBIK? A Vona-deklaráció szövege a pártról úgy fogalmaz, hogy az „a hazáját szerető, azért áldozatokat is hozni kész embereket” fogja össze, amely 2017-re megvalósította a néppárttá válás célját. A Vona-féle Jobbik nemzeti rétegpártból kinőtt nemzeti néppártként határozza meg önmagát.

 

A Jakab-féle Jobbik már Magyarország egyetlen valódi néppártjának nevezi magát,

 

amely „nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép és szociálisan érzékeny”, és amely elutasítja „a keresztény tanítással és erkölccsel ellentétes gyűlöletkeltést és a szélsőséges politikai eszméket”.

 

FOTÓ: Vona Gábor / Facebook, Jakab Péter / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás