+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 1. szerda, 14:00
Július 1-jével veszi át Németország az Európai Unió soros elnökségét. Ursula von der Leyen mellett fél évig most Angela Merkel, egy másik német nő, a közösség hivatalos „ura”. Bár ez máskor sincs nagyon másképp.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A június 30-án befejeződött horvát EU-elnökség nem volt egy különösebb sikertörténet, igaz, ezért nem annyira Zágráb, mint azon körülmények okolhatóak, amelyekhez bizonyosan túlságosan kicsi a horvát diplomácia. A fő céljukat, miszerint a nyugat-balkáni államok EU-integrációját nem szabad úgy lesöpörni az asztalról, ahogy azt Emmanuel Macron akarta volna, végül mégis elérte Zágráb: a bővítés kérdése ott maradt a napirenden – bár az események felülírták fontosságát.

 

Az Európai Uniót a február végén a kontinenst hivatalosan is elérő – bár minden bizonnyal már korábban is meglévő – kínai koronavírus mély válságba taszította. Nem is az egészségügyi helyzetre gondolok, amely igazából csak pár északolasz tartományban okozott hatalmas tragédiákat, hanem az ezzel járó közvetlen politikai és közvetett gazdasági kihívásokra.

 

Egyrészről az Európai Unió kezdetben valóban tétlenül nézte a járvány terjedését; azt, ahogy az egyes tagállamok teljesen eltérő módon reagálnak, határokat zárnak le, jó pár hétre még a schengeni övezet is zárójelbe került. Persze azon körök,

 

akik ilyenkor kárörvendve mutogatnak „a tehetetlen Európára“, éppen azok, amelyek évek óta megtagadják, hogy az Európai Unió hatáskörei – és főleg költségvetése – kibővüljön,

 

és valóban lehessen érdemi szava válságok idején. Csak annak a részéről hiteles az uniós tehetetlenség válságbeli kritikája, aki normálhelyzetben is az európai uniós hatáskörök bővítése mellett van.

 

Mert amúgy jelenleg a helyzet tényleg úgy néz ki, hogy mivel az EU-nak se a járvány-, se az egészségügyben semmi hatásköre nincs, szép szavakon kívül tényleg nem tud többet tenni. A jelenlegi válság megmutatta: igenis az európai jogrendet odáig kell egységesíteni – és nem a teljesen értelmetlen szuverenitás dogmájával lefojtani –, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon dönteni. Ehhez az első lépés azonban valóban a nemzetállami szuverenitás – mint amúgy jogelméletileg teljességgel értelmezhetetlen fogalom – kukába hajítása.

 

Másrészről a kínai koronavírus következtében a gazdaságot több hétre vissza kellett fogni, ami mindenütt jelentős gazdasági visszaeséshez vezetett. Ilyenkor nem csak az európai szolidaritás eszméje, de különösen az euróövezet stabilitásának jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy az egyes tagállamok – legalábbis az eurózónán belül – segítsenek egymásnak.

 

Éppen ezért merült fel újfent az eurókötvények gondolata, elvégre a világon nincs olyan valuta, ami mögött ne állna közös államkötvény vagy gazdaságpolitikát segítő jegybanki politika. A mai euróövezetben azonban mindkettő hiányzik: van közös valuta, de minden tagállam eltérő gazdaság- és költségvetési politikát folytat. Persze itt is meg kell jegyezni: akik baloldalról – amúgy nagyon helyesen – az eurókötvényt, a déli államok északiak általi kisegítését szorgalmazzák, azoknak azt is el kell fogadniuk, hogy a közös gazdaságpolitika egyben közös költségvetési politikát is jelentene, azaz mondjuk

 

az olasz államadósság válhatna közössé, de akkor ezentúl az olasz költségvetést sem csak Rómában, hanem legalább ugyanennyire Brüsszelben és Frankfurtban is írni kell.

 

Az eurókötvény azonban lekerült a napirendről. Helyettük az Európai Központi Bank – hiába kekeckedik a német alkotmánybíróság egy teljesen poros, ósdi állam- és jogfelfogás alapján – a másodlagos kötvénypiacról vásárol fel államkötvényeket, ezzel indirekt módon – a szerződések betűje szerint mindenképp legálisan – finanszírozza meg a tagállami költségvetéseket.

 

Másrészről – és ez tényleg történelmi mérföldkő lehet – Párizs és Berlin arra tett javaslatot, hogy az Európai Bizottság 500 milliiárd euró értékben vegyen fel hitelt, amit a tagállamoknak már nem hitelként, hanem vissza nem fizetendő támogatásként juttatna el. Ergo: ha hivatalosan nincs is eurókötvény, két kerülőúton megtörténik (megtörténhet) az áttörés, hogy a tagállamok támogatást kapnak.

 

Míg a frankfurti jegybank ellen a német alkotmánybírák berzenkednek – bár igazából az egész csak jogi szőrszállhasogatás, túl sok érdemi jelentősége nincs –, a nem hitelként elosztandó támogatás ellen ezúttal nem Berlin, akitől várnánk, hanem kisebb, de még gazdagabb államok, mint Ausztria, Hollandia és két amúgy szocdem vezetésüóű állam, Dánia és Svédország tiltakozik, mert ők hitelt adnának (ami persze csak újabb pofon lenne a bajba jutottoknak) és nem támogatást.

 

Ebben a helyzetben veszi át a mai nappal az év végéig – azaz egy nagyon kritikus időszakban (és itt nem is elsősorban a kínai koronavírus második hullámára gondolok) – az EU soros elnökségét Németország. Olyan feladatokat kell teljesíteni, pláne olyan kompromisszumokat kell elérni (például a már említett négy zsugori állammal), amelyeknél nyugodtan mondhatjuk:

 

ha az Európai Unió de facto legfontosabb, legnagyobb és legnagyobb gazdaságú állama, Németország se képes előretörést elérni, akkor tényleg nagy baj van – elvégre akkor ki más?

 

Angela Merkel nem a nagy lépések embere, de bízhatunk abban, hogy – amint Helmut Kohl –

 

ő is „Európa-kancellárként” akar bevonulni a történelemkönyvekbe.

 

Márpedig neki most már nem kell az újraválasztásra gondolnia, merhet – noha szerinte akkor orvoshoz kell fordulnia – víziókkal rendelkezni. Merhet nagyot lépni. Ami Kohlnak az euró, a közös valuta elfogadása volt – és egyrészről minden hibája ellenére a kontinenst igenis egységesebbé tette az euró, másrészről a hibáira nem a visszalépés, hanem ténylegesen közös gazdaságpolitika megteremtése lehet a megoldás –, az Merkelnek az eurókötvényszerű uniós finanszírozási metódus kialakítása.

 

Ahhoz, hogy a berlini EU-elnökség sikeres legyen, minden adott formálisan. Az Európai Bizottságot ma az az Ursula von der Leyen vezeti, akit gyakorlatilag Merkel lobbizott ki, és ha a két kereszténydemokrata politikusnő nem is személyes jó barátnék, politikailag és emberileg is nagyon jól megértik egymást, nézeteik – akár EU-pártiságuk, akár transzatlantizmusuk – közel állnak egymáshoz. Azaz fél évig bizonyosan egyirányba tekerő tandem lesz – a kérdés csak az, hogy a két német nő egyedül teker-e, vagy követik-e a többiek.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás