Megnyugodhat a lengyel kormánypárt az elnökválasztás előtt? Egyáltalán nem

A lengyel elnökválasztás első fordulóját simán behúzhatja a kormánypárti elnökjelölt Andrzej Duda. De csak az elsőt: ugyanis Varsó főpolgármestere képében Duda méltó kihívóra akadt, a második fordulóban pedig elképesztően szoros lehet a verseny. De mi dönthet választást, hogy kampányolnak a jelöltek, és mi várható vasárnap? Elemzés!

Nagyot fordult a világ Lengyelországgal május eleje óta: akkor még arról volt szó, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) áterőltet egy olyan törvényt a parlamenten, amely a koronavírusra hivatkozva lehetővé tette volna,

A járvány miatt utcai kampány egyáltalán nem volt, a jobbközép ellenzék pedig egy olyan gyenge jelölttel állt fel az újraválasztásáért küzdő PiS-es jelölt Andrzej Duda ellen, hogy Jaroslaw Kaczyński pártját úgy tűnt, semmi nem akadályozza meg abban, hogy a tavalyi parlamenti választási győzelmüket követően az elnöki széket is ismételten behúzzák.

Nem az ellenzék, hanem az egyik kormánypárt akadályozta meg a levélszavazást

A kampány hiánya miatt az ellenzéki jelöltek nem tudták magukat hatékonyan felépíteni, miközben a már bejáratott név Duda itt is előnyből indult. További előny volt a kormánypárt számára, hogy tét nélkül, széttöredezett ellenzéki táborral, ráadásul a világjárvány közepén a lengyelek nagy többségét nem is hozta lázba a levélszavazós megoldás. Duda könnyű győzelmét viszont végül nem is az ellenzék, hanem maga a kormánykoalíció akadályozta meg. Ahogyan arról az Azonnalin is írtunk: majdnem a kormánykoalíció is ráment a PiS levélszavazós ötletére, melyhez Kaczyński a végsőkig ragaszkodott.

A PiS mellett több kisebb jobboldali-nacionalista pártot is magában foglaló parlamenti többség, az Egységes Jobboldal (ZP) egyik kispártja, a Porozumienie elnökének, Jarosław Gowinnak ugyanis olyannyira nem tetszett a levélszavazós ötlet, hogy először még miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségéről is lemondott tiltakozásképp, majd mikor már ez sem segített, belengette, hogy pártjának képviselőjével együtt leszavaz a levélszavazást lehetővé tévő törvény ellen az alsóházban, a Szejmben. Annak pedig, hogy Gowin mit akar, komoly súlya volt,

Kompromisszum született tehát: Kaczyński nem engedett az ellenzéknek, amely jövő májusra halasztotta volna a koronavírus miatt a választást, de a levélszavazós megoldás is ment a levesbe. Így végül az elnökválasztás első fordulóját június 28-án, a másodikat pedig július 12-én tartják – immár hagyományos formában.

Szakértők harca

Az ellenzéknek pedig össze kellett kapnia magát, hiszen azontúl, hogy a felsőházban – ahol többségük van a kormánnyal szemben – alkotmányosan lényegében ellehetetlenítették a levélszavazós megoldást, nem sokat tudtak felmutatni. A PiS legnagyobb ellenfelének számító jobbliberális Polgári Platform (PO) előző, harmatgyenge jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska vissza is lépett, helyette pedig a párt elindította talán legkomolyabb nagyágyúját, Rafał Trzaskowskit, aki volt már külügyminiszter-helyettes, EP-képviselő, öt nyelven beszél folyékonyan, jelenleg pedig ő Varsó főpolgármestere.

Trzaskowski pedig rögtön visszaállította a szokásos lengyel kétpártrendszer rendjét: Duda bár kikezdhetetlenül áll az első helyen a közvélemény-kutatások szerint olyan 40-41 százalékkal, a varsói főpolgármester feljött mögé, és már az első fordulóban is 28-32 százalékot tud majd elérni.

Andrzej Duda az elnöki székben eltöltött öt évével példálózhat, no meg azzal, hogy ciklusa végére eljutott Donald Trumphoz, washingtoni útjáról épp csütörtökön tért vissza. Trzaskowski pedig a világra nyitott, művelt, tapasztalt, konszenzuskereső diplomata és városvezető képét erősítheti magában.

Lényegében már nyilvánvaló, hogy a választás kettejük között fog eldőlni: Duda szinte kizárt, hogy az első körben megszerezné a szavazatok abszolút többségét, így biztosan kell majd egy második fordulót is tartani, ahová már csak az első körben két legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt jut be. Hogy ez Duda és Trzaskowski lesz, szinte biztosan lehet állítani, pedig nem volt ez mindig így.

Megtörni a kétpártrendszert

Trzaskowski feltűnéséig ugyanis úgy tűnt, hogy a lengyel establishment levesébe egy outsider köphet bele, mégpedig a konzervatív tévésztár-műsorvezető Szymon Hołownia. Hołownia kicsit olyan, mintha egybegyúrnánk Böjte Csabát Márki-Zay Péterrel, és elindítanánk elnökjelöltként: a mélyen vallásos outsider jelölt ugyanis nemcsak a mérsékelt jobbosokat, hanem a Kaczyński-pártból kiábrándult és vacilláló PiS-árvákat is jól tudja integrálni táborába. A kampány egy ideig nagyon jól is haladt, hiszen a Trzaskowski előtti, gyengécske PO-s jelölt mellett Hołownia valós alternatívát tudott képezni: a média világában jártas jelöltnek

Kidawa-Błońska visszalépése és Trzaskowski feltűnése előtt nagyon valószínű volt, hogy ő kerül a második körbe, ahol pedig minden közvélemény-kutatás szerint neki lett volna a legtöbb esélye legyőzni Andrzej Dudát. Hołownia integratívabb jelölt, mint Trzaskowski: míg a második fordulóra készített előrejelzésekben Trzaskowski és Duda között tizedszázalékok döntenének csak (lehetetlen megjósolni, milyen kimenetellel), egy feltételes Hołownia-Duda-párbajban már 4-5 százalékpontnyi is lehet a különbség – az ellenzéki Hołownia javára.

Vagyis Hołownia a legintegratívabb, hiszen azontúl, hogy ő egyesítené maga mögött a teljes ellenzéket, még Duda táborából is le tud csípni pár százalékot. Ez a városias, és Varsóban LMBT+-deklarációt aláíró Trzaskowskinak már nem annyira sikerül, a konzervatívabb lengyel vidéket nehezebb lesz maga mögött egyesítenie. Nem véletlen, hogy Duda kampányának egyik fő elemévé a melegellenességet tette, még a nemzetközi sajtót is körbejárta az a kijelentése, hogy az LMBT-ideológia „még pusztítóbb”, mint a kommunizmus volt.

őket csakúgy, mint Magyarországon, inkább ellenzékiekként könyvelik el, ellenben az ő preferenciáik a lengyel közvélemény-kutatásokban nem szerepelnek. Vagyis párszázezer külhoni szavazat akár választást is dönthet Trzaskowski javára, vagy ellenkezőleg, ha kevés külhoni megy szavazni, akkor Duda is kikerülhet ebből győztesen.

A futottak még kategóriában próbálkozik csak az agrárius-néppárti PSL elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz, a baloldal harmatosan teljesítő jelöltje, a lengyel tavaszt végül meg nem valósító Robert Biedroń, valamint a szélsőjobbos Konfederacja jelöltje, Krzysztof Bosak, ők az első fordulóban a tízszázalékos eredményt sem fogják megugrani a felmérések szerint.

Beindult a PiS-gőzhenger Trzaskowski ellen

Tehát a mezőny még a legnagyobb jóindulattal is két és félszereplősre szűkült az egymással viaskodó Dudával és Trzaskowskival, és a kitartóan küzdő Hołowniával. Utóbbi még most is hisz benne, hogy befuthat Trzaskowski elé, így ő kerülhet a második fordulóba, ezt pedig konszenzuskereső retorikával szeretné elérni: szerinte „az elnöknek döntőbírónak kell lennie, nem az egyik csapat csatárának”, és leginkább azokra próbál ráhajtani, akiknek elegük van a PiS-PO-kétpártrendszerből.

Hogy a PiS aggódik amiatt, hogy a választás nagyon szoros lehet, és akár sikertelen is lehet Duda újraválasztása, azt a kormánypárt reakciói is jól mutatják: Mateusz Morawiecki miniszterelnök például pénteken úgy nyilatkozott, hogy az ellenzéki Trzaskowski mögött „ugyanazok vannak, akik korábban nem törődtek Lengyelországgal” – vagyis ugyanazok a marketingtrükkök és politikai tanácsadók, tehát lényegében Trzaskowski a PiS által mindenfélével támadott korábbi miniszterelnök, Donald Tusk neveltje, mondja a miniszterelnök.

A PO-s jelölt elleni másik kirohanás a kormánypárthoz több éve hűséges köztévéből jött, ahol azzal gyanúsították Trzaskowskit, hogy

– a vád alapja egy 2015-ös Trzaskowski-interjú, ahol az akkor még külügyminiszter-helyettes állította, hogy végre meg kéne állapodni a zsidókkal a II. világháború idején elvett tulajdonok kártérítéseiről. Ebből legózta össze a közmédia, hogy a PO-s jelölt biztosan a családtámogatásokat szeretné elhappolni a lengyelek zsebéből.

A kormánypárti kánonból talán csak a már fentebb is említett Jarosław Gowin beszélt ki, aki szerint akkor sem lesz katasztrófa, ha esetleg Trzaskowski nyerne. Eleve a választásokat nem is úgy kéne felfogni, mint a jó és a gonosz harcát, hanem annak, ami: egy demokratikus mechanizmusnak, melynek a végén a lengyelek akaratát a politikusok tiszteletben tartják, érvelt a PiS-szel együtt kormányzó kispárt elnöke.

BORÍTÓKÉP: Trzaskowski (b), Duda (k) és Hołownia (j) kampányolnak / a jelöltek Facebook-oldalai