+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. június 28. vasárnap, 08:00
A lengyel elnökválasztás első fordulóját simán behúzhatja a kormánypárti elnökjelölt Andrzej Duda. De csak az elsőt: ugyanis Varsó főpolgármestere képében Duda méltó kihívóra akadt, a második fordulóban pedig elképesztően szoros lehet a verseny. De mi dönthet választást, hogy kampányolnak a jelöltek, és mi várható vasárnap? Elemzés!

Nagyot fordult a világ Lengyelországgal május eleje óta: akkor még arról volt szó, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) áterőltet egy olyan törvényt a parlamenten, amely a koronavírusra hivatkozva lehetővé tette volna,

 

hogy a lengyelek május 10-én levélben szavazhassanak az új elnökük személyéről.

 

A járvány miatt utcai kampány egyáltalán nem volt, a jobbközép ellenzék pedig egy olyan gyenge jelölttel állt fel az újraválasztásáért küzdő PiS-es jelölt Andrzej Duda ellen, hogy Jaroslaw Kaczyński pártját úgy tűnt, semmi nem akadályozza meg abban, hogy a tavalyi parlamenti választási győzelmüket követően az elnöki széket is ismételten behúzzák.

 

Nem az ellenzék, hanem az egyik kormánypárt akadályozta meg a levélszavazást

 

A kampány hiánya miatt az ellenzéki jelöltek nem tudták magukat hatékonyan felépíteni, miközben a már bejáratott név Duda itt is előnyből indult. További előny volt a kormánypárt számára, hogy tét nélkül, széttöredezett ellenzéki táborral, ráadásul a világjárvány közepén a lengyelek nagy többségét nem is hozta lázba a levélszavazós megoldás. Duda könnyű győzelmét viszont végül nem is az ellenzék, hanem maga a kormánykoalíció akadályozta meg. Ahogyan arról az Azonnalin is írtunk: majdnem a kormánykoalíció is ráment a PiS levélszavazós ötletére, melyhez Kaczyński a végsőkig ragaszkodott.

 

A PiS mellett több kisebb jobboldali-nacionalista pártot is magában foglaló parlamenti többség, az Egységes Jobboldal (ZP) egyik kispártja, a Porozumienie elnökének, Jarosław Gowinnak ugyanis olyannyira nem tetszett a levélszavazós ötlet, hogy először még miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségéről is lemondott tiltakozásképp, majd mikor már ez sem segített, belengette, hogy pártjának képviselőjével együtt leszavaz a levélszavazást lehetővé tévő törvény ellen az alsóházban, a Szejmben. Annak pedig, hogy Gowin mit akar, komoly súlya volt,

 

hiszen pártja a mérleg nyelvét jelentette a parlamentben – ha szembemegy a PiS-szel, oda a kormánykoalíció parlamenti többsége.

 

Kompromisszum született tehát: Kaczyński nem engedett az ellenzéknek, amely jövő májusra halasztotta volna a koronavírus miatt a választást, de a levélszavazós megoldás is ment a levesbe. Így végül az elnökválasztás első fordulóját június 28-án, a másodikat pedig július 12-én tartják – immár hagyományos formában.

 

Szakértők harca

 

Az ellenzéknek pedig össze kellett kapnia magát, hiszen azontúl, hogy a felsőházban – ahol többségük van a kormánnyal szemben – alkotmányosan lényegében ellehetetlenítették a levélszavazós megoldást, nem sokat tudtak felmutatni. A PiS legnagyobb ellenfelének számító jobbliberális Polgári Platform (PO) előző, harmatgyenge jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska vissza is lépett, helyette pedig a párt elindította talán legkomolyabb nagyágyúját, Rafał Trzaskowskit, aki volt már külügyminiszter-helyettes, EP-képviselő, öt nyelven beszél folyékonyan, jelenleg pedig ő Varsó főpolgármestere.

 

Trzaskowski pedig rögtön visszaállította a szokásos lengyel kétpártrendszer rendjét: Duda bár kikezdhetetlenül áll az első helyen a közvélemény-kutatások szerint olyan 40-41 százalékkal, a varsói főpolgármester feljött mögé, és már az első fordulóban is 28-32 százalékot tud majd elérni.

 

Ilyen helyzetben a kampány egyfajta szakértők párbajává vedlett át:

 

Andrzej Duda az elnöki székben eltöltött öt évével példálózhat, no meg azzal, hogy ciklusa végére eljutott Donald Trumphoz, washingtoni útjáról épp csütörtökön tért vissza. Trzaskowski pedig a világra nyitott, művelt, tapasztalt, konszenzuskereső diplomata és városvezető képét erősítheti magában.

 

 

Lényegében már nyilvánvaló, hogy a választás kettejük között fog eldőlni: Duda szinte kizárt, hogy az első körben megszerezné a szavazatok abszolút többségét, így biztosan kell majd egy második fordulót is tartani, ahová már csak az első körben két legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt jut be. Hogy ez Duda és Trzaskowski lesz, szinte biztosan lehet állítani, pedig nem volt ez mindig így.

 

Megtörni a kétpártrendszert

 

Trzaskowski feltűnéséig ugyanis úgy tűnt, hogy a lengyel establishment levesébe egy outsider köphet bele, mégpedig a konzervatív tévésztár-műsorvezető Szymon Hołownia. Hołownia kicsit olyan, mintha egybegyúrnánk Böjte Csabát Márki-Zay Péterrel, és elindítanánk elnökjelöltként: a mélyen vallásos outsider jelölt ugyanis nemcsak a mérsékelt jobbosokat, hanem a Kaczyński-pártból kiábrándult és vacilláló PiS-árvákat is jól tudja integrálni táborába. A kampány egy ideig nagyon jól is haladt, hiszen a Trzaskowski előtti, gyengécske PO-s jelölt mellett Hołownia valós alternatívát tudott képezni: a média világában jártas jelöltnek

 

egyenesen jól jött, hogy a koronavírus idején a kampánytevékenység az online térbe, a közösségi médiába szorult be, hiszen itt érezte magát igazán otthon.

 

Kidawa-Błońska visszalépése és Trzaskowski feltűnése előtt nagyon valószínű volt, hogy ő kerül a második körbe, ahol pedig minden közvélemény-kutatás szerint neki lett volna a legtöbb esélye legyőzni Andrzej Dudát. Hołownia integratívabb jelölt, mint Trzaskowski: míg a második fordulóra készített előrejelzésekben Trzaskowski és Duda között tizedszázalékok döntenének csak (lehetetlen megjósolni, milyen kimenetellel), egy feltételes Hołownia-Duda-párbajban már 4-5 százalékpontnyi is lehet a különbség – az ellenzéki Hołownia javára.

 

HOŁOWNIA IMMÁR SZEMÉLYESEN IS KAMPÁNYOL / HOŁOWNIA FACEBOOK

 

Vagyis Hołownia a legintegratívabb, hiszen azontúl, hogy ő egyesítené maga mögött a teljes ellenzéket, még Duda táborából is le tud csípni pár százalékot. Ez a városias, és Varsóban LMBT+-deklarációt aláíró Trzaskowskinak már nem annyira sikerül, a konzervatívabb lengyel vidéket nehezebb lesz maga mögött egyesítenie. Nem véletlen, hogy Duda kampányának egyik fő elemévé a melegellenességet tette, még a nemzetközi sajtót is körbejárta az a kijelentése, hogy az LMBT-ideológia „még pusztítóbb”, mint a kommunizmus volt.

 

A mérleg nyelvét a második fordulóban viszont nemcsak a vidékiek, hanem a milliós nagyságrendben külföldön munkát vállaló lengyelek adhatják:

 

őket csakúgy, mint Magyarországon, inkább ellenzékiekként könyvelik el, ellenben az ő preferenciáik a lengyel közvélemény-kutatásokban nem szerepelnek. Vagyis párszázezer külhoni szavazat akár választást is dönthet Trzaskowski javára, vagy ellenkezőleg, ha kevés külhoni megy szavazni, akkor Duda is kikerülhet ebből győztesen.

 

A futottak még kategóriában próbálkozik csak az agrárius-néppárti PSL elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz, a baloldal harmatosan teljesítő jelöltje, a lengyel tavaszt végül meg nem valósító Robert Biedroń, valamint a szélsőjobbos Konfederacja jelöltje, Krzysztof Bosak, ők az első fordulóban a tízszázalékos eredményt sem fogják megugrani a felmérések szerint.

 

Beindult a PiS-gőzhenger Trzaskowski ellen

 

Tehát a mezőny még a legnagyobb jóindulattal is két és félszereplősre szűkült az egymással viaskodó Dudával és Trzaskowskival, és a kitartóan küzdő Hołowniával. Utóbbi még most is hisz benne, hogy befuthat Trzaskowski elé, így ő kerülhet a második fordulóba, ezt pedig konszenzuskereső retorikával szeretné elérni: szerinte „az elnöknek döntőbírónak kell lennie, nem az egyik csapat csatárának”, és leginkább azokra próbál ráhajtani, akiknek elegük van a PiS-PO-kétpártrendszerből.

 

Hogy a PiS aggódik amiatt, hogy a választás nagyon szoros lehet, és akár sikertelen is lehet Duda újraválasztása, azt a kormánypárt reakciói is jól mutatják: Mateusz Morawiecki miniszterelnök például pénteken úgy nyilatkozott, hogy az ellenzéki Trzaskowski mögött „ugyanazok vannak, akik korábban nem törődtek Lengyelországgal” – vagyis ugyanazok a marketingtrükkök és politikai tanácsadók, tehát lényegében Trzaskowski a PiS által mindenfélével támadott korábbi miniszterelnök, Donald Tusk neveltje, mondja a miniszterelnök.

 

A PO-s jelölt elleni másik kirohanás a kormánypárthoz több éve hűséges köztévéből jött, ahol azzal gyanúsították Trzaskowskit, hogy

 

200 milliárd złoty családtámogatást venne ki a lengyelek zsebéből, hogy a zsidóknak adja

 

– a vád alapja egy 2015-ös Trzaskowski-interjú, ahol az akkor még külügyminiszter-helyettes állította, hogy végre meg kéne állapodni a zsidókkal a II. világháború idején elvett tulajdonok kártérítéseiről. Ebből legózta össze a közmédia, hogy a PO-s jelölt biztosan a családtámogatásokat szeretné elhappolni a lengyelek zsebéből.

 

A kormánypárti kánonból talán csak a már fentebb is említett Jarosław Gowin beszélt ki, aki szerint akkor sem lesz katasztrófa, ha esetleg Trzaskowski nyerne. Eleve a választásokat nem is úgy kéne felfogni, mint a jó és a gonosz harcát, hanem annak, ami: egy demokratikus mechanizmusnak, melynek a végén a lengyelek akaratát a politikusok tiszteletben tartják, érvelt a PiS-szel együtt kormányzó kispárt elnöke.

 

BORÍTÓKÉP: Trzaskowski (b), Duda (k) és Hołownia (j) kampányolnak / a jelöltek Facebook-oldalai

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás