+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 28. vasárnap, 21:19
Óriási mozgósítás, óriási sorok a lengyel elnökválasztás első fordulójában, amelyet viszonylag simán húzott be az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda. Az igazi harc viszont a második körben jöhet, ahol nagyon szoros verseny várható. A kihívó: Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski. Mutatjuk az eredményeket!

A IPSOS által készített, majd a TVN24 által publikált exit poll szerint 41,8 százalékos eredménnyel

 

megnyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság kormánypárt (PiS) jelöltje, Andrzej Duda,

 

de a két hét múlva esedékes második forduló előtt a PiS-es jelölt nem dőlhet hátra: a második helyre az első körben 30,4 százalékkal befutó Rafał Trzaskowski a becslések szerint alaposan megszorongathatja, sőt, meg is előzheti őt július 12-én. (UPDATE: Az eredmények lényegileg nem változtak, de hétfő reggelre azért sokat javultak Duda számai: 99,77 százalékos feldolgozottságnál 43,7 százaléknál jár, míg Trzakowski pedig 30,3 százalékkal lényegében maradt, ahol volt)

 

Az első fordulóban országszerte komoly sorokról és nagy tömegekről számoltak be a résztvevők, nem véletlenül: délután 5-ig 47,89 százalékos volt a részvétel, míg a csekély részvétel mellett lezajló 2015-ös elnökválasztáson ugyanekkor 34,41 százaléknyian szavaztak csak. Az este 9-es urnazárás utáni előzetes adatok pedig még komolyabb részvételi hajlandóságot mutatnak: eszerint a választásra jogosultak 62,9 százaléka élt a szavazati jogával az első körben,

 

ilyen magas részvételi arány elnökválasztáson 1994 óta nem volt. 

 

 

Nagy fordulat ez, hiszen két hónapja még úgy tűnt, az egész elnökválasztás lefutott meccs: a koronavírus idején az ellenzék kampányolási lehetőségei beszűkültek, és borítékolható volt, hogy Duda simán behúzza a második ötéves ciklusát. Hogy ez végül nem így alakult, ahhoz kellett egyrészt az ellenzéki többségű felsőház, amely jogilag lényegében ellehetetlenítette, hogy a PiS terve, amely postai úton rendezte volna meg a járvány miatt az elnökválasztást, megvalósuljon. Másrészt pedig kellett Jaroslaw Kaczyński egyik kis koalíciós partnerének ellenkezése, így végül a választást nyárra halasztották, és immár a hagyományos formában rendezik meg.

 

Ez lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy rendezze a sorait: a jobbközép Polgári Platform a varsói főpolgármester Rafał Trzaskowskit indította, ezzel egyidejűleg pedig a lengyel PO-PiS-kétpártrendszerből kiábrándult szavazókat, az ellenzékieket, és a PiS-árvákat is táborában egyesítő konzervatív tévésztár Szymon Hołownia esélyei vesztek el: úgy tűnt, hosszú idő óta először ő független jelöltként juthat a második körbe, de Trzaskowski jóval erősebb jelölt volt, és végül nem jelentett problémát behúznia a biztos második helyet.

 

Hołownia így sem lehet elégedetlen, hiszen végül 13,9 százalékot kapott,

 

míg a szélsőjobbos-nacionalista Krzysztof Bosak 6.8 százalékkal vigasztalódhat. A többi jelölt nagyon leszerepelt, a baloldali Robert Biedroń 2,2 százalékot szerzett, míg a parasztpárti Władysław Kosiniak-Kamysz 2,4-ot.

 

Az elnökválasztás második fordulóját július 12-én tartják Lengyelországban. Az esélyekről, kilátásokról az Azonnali elemzésében olvashatsz részletesebben!

 

BORÍTÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás