A berlini balliberális taz napilap egyik külsős szerzője szemétdombra küldte volna a rendőröket, mondván: oda valók. Először a német belügyminiszter, Horst Seehofer dühödött be a szerkesztőségre, és akart perelni. Ettől most elállt, de most meg a szerkesztőségen belül alakult ki vita arról, miért is kellett a rendőrellenes cikket leközölniük.
A berlini balliberális Die Tageszeitung (taz, így, kisbetűvel) napilap egyik külsős szerzője, Hengameh Yaghoobifarah június közepén megjelentetett egy durván rendőrellenes cikket annak kapcsán, hogy az Egyesült Államokban többen is a rendőri erőszak miatt már magának az egész rendőrségnek a megszünését követelik.
A radikálfeminista szerző a tazban azt a kérdést járta körül, hogy
Meg is válaszolta ezt, miután végigvette, milyen sok helyre (a szolgáltatóipartól a kerámiafestésig) nem lennének valók egykori rendőrök: a szeméttelepre kéne ehelyett menniük,
A szerző cikke különösebb figyelmet nem kapott volna, elvégre egy kis, alternatív napilap egyik külsős szerzőjéről van szó. (Hogy a taz maga micsoda, arról itt írtunk a lap 40. születésnapján.) Országosan ismertté Yaghoobifarah munkáját az tette, hogy Horst Seehofer bajor keresztényszociális belügyminiszter – aki eszerint rendszeres és alapos olvasója a Zöldek baloldalához közelálló napilapnak – bejelentette: beperli a szerzőt. Szerinte a szatirikusnak szánt írás gyűlöletet keltett egy embercsoport – nevezetesen a rendőrök – ellen.
A taz jogásza azonban már akkor reagált: Seehofer félreérti a sajtó- és véleményszabadságot, elvégre abba igenis beletartozhat a kemény fogalmazás. Yaghoobifarah azonban nem szólított fel erőszakra, nem állított hamis tényeket, nem rágalmazott – azaz valóban a véleményéről van szó, amit a rendőrökről kifejtett, márpedig az nem büntethető büntetőjogilag.
Hogy mégsem volt azért minden rendben az írással, bizonyítja: Barbara Jung, a taz főszerkesztője elnézést kért a cikk hangneme miatt, szerinte „egy írás, legyen bármennyire is ironikusnak szánt, amely úgy érthető, hogy a rendőrök hulladékok lennének, félrement”.
Seehofer viszont arra jöhetett rá, hogy egy véleménnyel szemben tényleg kevés esélye van bíróságon, azaz bejelentette csütörtökön:
Ehelyett meghívta a taz újságíróit a belügyminisztériumba, hogy elbeszélgessenek a rendőrség szerepéről. A taz főszerkesztője ennek szívesen eleget tesz, ám mint mondta, a belügy épületét nem tartja alkalmasnak erre a célra, sokkal inkább menne Seehoferrel terepre, mondjuk egy olyan rendőrképzőbe, ahol komolyan foglalkoznak a szervezeten belüli rasszizmus kérdésével. De azért jelezte: ha tényleg sor került volna a perre, azt a sajtószabadság elleni támadásként értékelte volna. A meghívásnak viszont örül, ugyanis a lapon belül is vita tárgyát képezi, miként kell a rendőrségen belüli rasszizmus kérdésével foglalkozni.
Seehofer egy valamit bizonyosan elért: Yaghoobifarah mellett már most több, mint 600 újságíró és értelmiségi állt ki egy petícióban. A levelet, amit Angela Merkelnek címeztek, és amiben felszólítják a kancellárt, hogy belügyminiszterével szemben is képviselje a sajtószabadságot, többek között Carole Rackete, a Földközi-tengeri menekültmentő hajókapitány, Jan Böhmermann, a ZDF műsorvezetője vagy Tim Wolff, a szatirikus Titanic havilap kiadója írta alá további több száz ember mellett. Ennek és az ügy által keltett sajtóvisszhangnak annyi hatása volt, hogy Seehofer a héten a legtöbb programját lemondta, Merkel pedig megüzente szóvivőjén, Steffen Seiberten keresztül, hogy átbeszéli az ügyet miniszterével.
Noha Seehofer végül nem is jelentette fel a radikálfeminista publicistát, a berlini ügyészségre csütörtök délutánig így is húsznál több feljelentés érkezett a szerző ellen a cikke miatt. Az ügyészség már vizsgálja, hogy megáll-e az uszítás vádja.
NYITÓKÉP: A taz első száma mint napilap / taz.de
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.