+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 24. szerda, 14:43
A #metoo hatására bevezetett törvény egészen más szemszögből közelít a nemi erőszakhoz, és új bűnelkövetési kategóriát is megfogalmaz. Hamarosan a dánok is megalkothatják a sajátjukat.

2018 nyarán, a #metoo-mozgalom tetőzése után lépett életbe Svédországban az úgynevezett beleegyezési törvény, ami jelentősen átkeretezte a nemi erőszak fogalmát a büntetőjogban.

 

Amikor 2017 nyarán még csak bemutatták a törvény tervezetét, akkor Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök biztos volt benne, hogy meg fog ugrani a nemi erőszak miatt eltéltek száma. Most a dán közmédia tudósítása szerint úgy látszik, igaza lett, ugyanis

 

két év alatt hetvenöt százalékkal több ilyen ítélet született, mint azt megelőzően.

 

A svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adatai szerint a törvény bevezetése előtti egy évben 190, míg 2019-ben már 333 ítélet született nemi erőszak ügyében.

 

 

Miről is szól a beleegyezési törvény?

 

A 2018-as törvény lényegét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a korábbi szabályozásokkal ellentétben nem az erőszakra, hanem az önkéntességre helyezi a hangsúlyt. Tehát például ha valaki nem tanúsít fizikai ellenállást a közösülés során, hanem lefagy és teljesen passzívan, mozdulatlanul tűri, az elkövetőt akkor is eltélhetik.

 

A beleegyezési törvény emellett egy teljesen új kategóriát is bevezetett,

 

a gondatlanságból elkövetett nemi erőszakét. Ez annyit tesz, hogy akkor is eltélhető valaki, ha ő maga nem érezte az esetet nemi erőszaknak.

 

2019-ben viszont mindössze 12 esetben ítéltek el valakit emiatt, ez pedig a Bűnmegelőzési Tanács miatt azért van, mert a bíróságoknak nagyon nehéz használniuk ezt a meghatározást, ezért inkább vagy elengedik vagy szándékos nemi erőszakért télik el a vádlottakat.

 

Ez az új kategória sok vitát váltott ki a törvény életbelépése előtt,

 

egyrészt, mert nagyon nehéz pontosan definiálni, másrészt pedig az is kérdéses, hogy a bíróságoknak egyáltalán tisztjében áll-e megmondani, hogy mi is számít „normális közösülésnek”.

 

Mikael Sjöberg, a bírói kamara elnöke ezt azzal szemléltette, hogy ha három férfi közösül egy nővel, azt a legtöbben nem tartják normálisnak, de ez nem minden helyzetben van így.

 

Dániában is jöhet hasonló törvény

 

Már a svéd beleegyezési törvény 2017-es, első beterjesztésekor elkezdődött a vita a szomszédos Dániában is, hogy ott is bevezessenek-e hasonlót, az Amnesty International pedig már évek óta lobbizik a bevezetés mellett, a svéd példát követve.

 

A szervezet dániai vezetője, Helle Jacobsen szerint

 

nemcsak a nemi erőszak miatt elítéltek számának növelése miatt kéne Dániának egy saját belegyezési törvény, hanem mert a jobb szexuális oktatással együtt prevenciós hatása is lenne, hozzáállás- és kultúraváltást eredményezne.

 

Jelenleg a dán Büntetőtanács nem javasolja, hogy a gondatlanságból elkövetett nemi erőszak kategóriáját bevezessék az országban, viszont az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy a dán kormány idén ősszel tervez benyújtani egy beleegyezési törvényjavaslatot.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás