+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 24. szerda, 14:43
A #metoo hatására bevezetett törvény egészen más szemszögből közelít a nemi erőszakhoz, és új bűnelkövetési kategóriát is megfogalmaz. Hamarosan a dánok is megalkothatják a sajátjukat.

2018 nyarán, a #metoo-mozgalom tetőzése után lépett életbe Svédországban az úgynevezett beleegyezési törvény, ami jelentősen átkeretezte a nemi erőszak fogalmát a büntetőjogban.

 

Amikor 2017 nyarán még csak bemutatták a törvény tervezetét, akkor Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök biztos volt benne, hogy meg fog ugrani a nemi erőszak miatt eltéltek száma. Most a dán közmédia tudósítása szerint úgy látszik, igaza lett, ugyanis

 

két év alatt hetvenöt százalékkal több ilyen ítélet született, mint azt megelőzően.

 

A svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adatai szerint a törvény bevezetése előtti egy évben 190, míg 2019-ben már 333 ítélet született nemi erőszak ügyében.

 

 

Miről is szól a beleegyezési törvény?

 

A 2018-as törvény lényegét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a korábbi szabályozásokkal ellentétben nem az erőszakra, hanem az önkéntességre helyezi a hangsúlyt. Tehát például ha valaki nem tanúsít fizikai ellenállást a közösülés során, hanem lefagy és teljesen passzívan, mozdulatlanul tűri, az elkövetőt akkor is eltélhetik.

 

A beleegyezési törvény emellett egy teljesen új kategóriát is bevezetett,

 

a gondatlanságból elkövetett nemi erőszakét. Ez annyit tesz, hogy akkor is eltélhető valaki, ha ő maga nem érezte az esetet nemi erőszaknak.

 

2019-ben viszont mindössze 12 esetben ítéltek el valakit emiatt, ez pedig a Bűnmegelőzési Tanács miatt azért van, mert a bíróságoknak nagyon nehéz használniuk ezt a meghatározást, ezért inkább vagy elengedik vagy szándékos nemi erőszakért télik el a vádlottakat.

 

Ez az új kategória sok vitát váltott ki a törvény életbelépése előtt,

 

egyrészt, mert nagyon nehéz pontosan definiálni, másrészt pedig az is kérdéses, hogy a bíróságoknak egyáltalán tisztjében áll-e megmondani, hogy mi is számít „normális közösülésnek”.

 

Mikael Sjöberg, a bírói kamara elnöke ezt azzal szemléltette, hogy ha három férfi közösül egy nővel, azt a legtöbben nem tartják normálisnak, de ez nem minden helyzetben van így.

 

Dániában is jöhet hasonló törvény

 

Már a svéd beleegyezési törvény 2017-es, első beterjesztésekor elkezdődött a vita a szomszédos Dániában is, hogy ott is bevezessenek-e hasonlót, az Amnesty International pedig már évek óta lobbizik a bevezetés mellett, a svéd példát követve.

 

A szervezet dániai vezetője, Helle Jacobsen szerint

 

nemcsak a nemi erőszak miatt elítéltek számának növelése miatt kéne Dániának egy saját belegyezési törvény, hanem mert a jobb szexuális oktatással együtt prevenciós hatása is lenne, hozzáállás- és kultúraváltást eredményezne.

 

Jelenleg a dán Büntetőtanács nem javasolja, hogy a gondatlanságból elkövetett nemi erőszak kategóriáját bevezessék az országban, viszont az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy a dán kormány idén ősszel tervez benyújtani egy beleegyezési törvényjavaslatot.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az ősznek: kilépni az EU-ból, betiltani a környezetvédő tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra.

A külsőségekre sem ügyelve esett egymásnak a jelenlegi román jobbközép kormánykoalíció két legerősebb pártja. Az ürügy egy hétvégi Covid-kórház körüli botrány volt.

A szétszakadt szlovák szélsőjobb parlamenten kívül maradna.

Bojko Boriszov elmondása szerint 2022-ben és 2023-ban az EU már majdnem hétezer forintos áron fogja beszerezni a német-amerikai oltóanyagot.

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás