+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 24. szerda, 14:43
A #metoo hatására bevezetett törvény egészen más szemszögből közelít a nemi erőszakhoz, és új bűnelkövetési kategóriát is megfogalmaz. Hamarosan a dánok is megalkothatják a sajátjukat.

2018 nyarán, a #metoo-mozgalom tetőzése után lépett életbe Svédországban az úgynevezett beleegyezési törvény, ami jelentősen átkeretezte a nemi erőszak fogalmát a büntetőjogban.

 

Amikor 2017 nyarán még csak bemutatták a törvény tervezetét, akkor Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök biztos volt benne, hogy meg fog ugrani a nemi erőszak miatt eltéltek száma. Most a dán közmédia tudósítása szerint úgy látszik, igaza lett, ugyanis

 

két év alatt hetvenöt százalékkal több ilyen ítélet született, mint azt megelőzően.

 

A svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adatai szerint a törvény bevezetése előtti egy évben 190, míg 2019-ben már 333 ítélet született nemi erőszak ügyében.

 

 

Miről is szól a beleegyezési törvény?

 

A 2018-as törvény lényegét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a korábbi szabályozásokkal ellentétben nem az erőszakra, hanem az önkéntességre helyezi a hangsúlyt. Tehát például ha valaki nem tanúsít fizikai ellenállást a közösülés során, hanem lefagy és teljesen passzívan, mozdulatlanul tűri, az elkövetőt akkor is eltélhetik.

 

A beleegyezési törvény emellett egy teljesen új kategóriát is bevezetett,

 

a gondatlanságból elkövetett nemi erőszakét. Ez annyit tesz, hogy akkor is eltélhető valaki, ha ő maga nem érezte az esetet nemi erőszaknak.

 

2019-ben viszont mindössze 12 esetben ítéltek el valakit emiatt, ez pedig a Bűnmegelőzési Tanács miatt azért van, mert a bíróságoknak nagyon nehéz használniuk ezt a meghatározást, ezért inkább vagy elengedik vagy szándékos nemi erőszakért télik el a vádlottakat.

 

Ez az új kategória sok vitát váltott ki a törvény életbelépése előtt,

 

egyrészt, mert nagyon nehéz pontosan definiálni, másrészt pedig az is kérdéses, hogy a bíróságoknak egyáltalán tisztjében áll-e megmondani, hogy mi is számít „normális közösülésnek”.

 

Mikael Sjöberg, a bírói kamara elnöke ezt azzal szemléltette, hogy ha három férfi közösül egy nővel, azt a legtöbben nem tartják normálisnak, de ez nem minden helyzetben van így.

 

Dániában is jöhet hasonló törvény

 

Már a svéd beleegyezési törvény 2017-es, első beterjesztésekor elkezdődött a vita a szomszédos Dániában is, hogy ott is bevezessenek-e hasonlót, az Amnesty International pedig már évek óta lobbizik a bevezetés mellett, a svéd példát követve.

 

A szervezet dániai vezetője, Helle Jacobsen szerint

 

nemcsak a nemi erőszak miatt elítéltek számának növelése miatt kéne Dániának egy saját belegyezési törvény, hanem mert a jobb szexuális oktatással együtt prevenciós hatása is lenne, hozzáállás- és kultúraváltást eredményezne.

 

Jelenleg a dán Büntetőtanács nem javasolja, hogy a gondatlanságból elkövetett nemi erőszak kategóriáját bevezessék az országban, viszont az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy a dán kormány idén ősszel tervez benyújtani egy beleegyezési törvényjavaslatot.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás