+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. június 23. kedd, 08:30
Egy másik letartóztatott helyett pedig a felesége indul. Eközben az előzetesben ülő jelöltekhez az ügyvédeket a KGB nem engedi be: arra a koronavírusra hivatkozva, amit Lukasenka maga pszichózisnak nevezett. És az igazi szenzáció nem is az, hogy már a belarusz elit tagjai is elindulnak Lukasenka ellen, hanem az, ha emiatt előbb-utóbb nem jutnak börtönbe.

Aljakszandr Lukasenka elnök mellett

 

összesen hat ellenzéki jelöltnek sikerült az a bravúr Belaruszban, hogy összegyűjtsék az induláshoz szükséges százezer aláírást,

 

és elinduljanak az augusztus 8-án esedékes elnökválasztáson – írja a Naviny.by hírportál.

 

A Központi Választási Bizottság szerint vasárnapig tizenöt kampánycsapat próbált aláírást gyűjteni az elnökválasztásokra, közülük csak hétnek sikerült, ők pedig:

 

+ Aljakszandr Lukasenka elnök, aki 1994 óta vezeti az országot, most pedig hatodik ciklusára készül.

 

+ Viktar Babarika bankár, az orosz Gazprom banküzletének belarusz leányvállalatát húsz éven át vezető Belgazprombank volt vezérigazgatója. Babarika jelenleg adócsalás és pénzmosás vádjával a fiával, Eduarddal együtt a helyi titkosszolgálat, a KGB előzetes letartóztatottak számára kijelölt börtönében van, a jelölt szerint politikai alapon.

 

+ Valerij Capkala volt amerikai nagykövet, a Minszk melletti (belarusz Szilícium-völgynek is nevezett) high-tech ipari park korábbi igazgatója.

 

+ Szvjatlana Tihanovszkaja, a letartóztatott vlogger Szjarhej Tihanovszkij felesége. Eredetileg a vlogger indult volna a választásokon, de az induláshoz szükséges dokumentumokat már nem tudta benyújtani, mivel letartóztatták. Így a felesége regisztrált helyette kampánycsapatot, férjét pedig kinevezte kampányfőnöknek.

 

+ Anna Kanapackaja volt ellenzéki parlamenti képviselő, aki jelentős publicitást szerzett azzal, hogy az előző parlamenti ciklusban egyedüli ellenzékiként került be az országgyűlésbe. A bravúr tavaly ősszel már nem sikerült, most egyáltalán nincs ellenzéki a parlamentben.

 

+ Andrej Dmitrijev, a „Mondd az Igazat” nevű ellenzéki társadalmi szervezet társelnöke, akit leginkább Lukasenka járványkezelése idegesített fel.

 

+ Szjarhej Cseracseny, a belarusz szociáldemokraták elnöke, üzletember.

 

Lukasenka egyébként körülbelül kétmillió aláírást gyűjtött, ami egy autoriter állam választásán önmagában nem meglepő.

 

Az már annál inkább, hogy Babarikának is sikerült 434 ezer szignót összegyűjtenie,

 

ami az egyenlőtlen viszonyok mellett komoly támogatottságnak mondható. Capkala körülbelül 200 ezer aláírása is figyelemreméltó, ahogyan Tihanovszkaja, Kanapackaja, Dmitrijev és Cseracseny is átlépte a szükséges százezres aláírásszámot. Ahhoz, hogy a jelöltség sikeres legyen, minden jelöltnek be kell nyújtania egy csomagot a választási bizottságnak önéletrajzzal, vagyonnyilatkozattal, valamint foglalkoztatási és oktatási adataikkal együtt.

 

A koronavírustól fél a KGB

 

Miután Babarika jelenleg előzetes letartóztatásban van, felmerülhet a kérdés, hogy mi van, ha a regisztrációs dokumentumokat visszautasítják, mivel azokat a jelölt nem személyesen adta le. Ezzel nem lehet probléma, hiszen a dokumentumokat más, meghatalmazott személyek is leadhatják, komolyabb gond, hogy az indulásról szóló nyilatkozatot és a vagyonnyilatkozatot személyesen is szignóznia kell a jelöltnek. Ha Babarika – gondolva a letartóztatására – ezt már előzetesen megtette, akkor nincsen probléma, ha viszont nem, akkor az ügyvédje ezeket a letartóztatási központba elviheti, hogy aztán a jelölt azokat aláírja.

 

Ezzel viszont már vannak gondok: hétfő reggel Babarika ügyvédjét, Dmitrij Lajevszkijt

 

a KGB (tényleg ez a neve a belarusz titkosszolgálatnak) nem engedte be a börtönbe, mondván jelenleg a klienseiket a koronavírus miatt nem látogathatják meg az ügyvédek.

 

Különösen ironikus ez annak fényében, hogy a belarusz állami szervek – Lukasenkával az élükön – nem igazán vették komolyan a koronavírust, a május 9-i győzelem napi katonai parádéra például több tízezer embert vezényeltek ki, Lukasenka maga pedig „pszichózisnak” nevezte a koronavírust, és a traktorozást nevezte meg ideális ellenszerként.

 

VIKTAR ÉS EDUARD BABARIKA. MINDKETTEN A KGB BÖRTÖNÉBEN. FOTÓ: BABARIKA / FB

 

Így a KGB akkor különösen tart a vírustól, ha egy letartóztatott ellenzékinek nyújtandó jogi segítségről van szó, Lajevszkij szerint viszont „nincsenek jogi normák, amelyekkel korlátozhatnák az előzetes letartóztatás alatt álló személyeknek számára a jogi segítségnyújtást”. Éppen ezért az ügyvéd az ügyészséghez fordul, mondván, hogy alkotmányos jogról van szó. Még nem tudni, döntés mikorra várható, a gond azonban az, hogy az óra ketyeg: a választási irodának július 4-ig kéne leadni az induláshoz szükséges dokumentumokat, a Babarika ellen felhozott vádak pedig olyan súlyosak, hogy szinte kizárt, hogy a jelölt addig szabadul.

 

Börtönből nehéz: derékba tört kampányok

 

Június 11-én, mikor már Babarika bőven meghaladta a százezer aláírást, a hatóságok kutakodni kezdtek Babarika előző munkahelyén, a Belgazprombanknál, másnap pedig a bank volt és jelenlegi dolgozói közül tizenötöt vittek el a rendőrök adócsalás és különösen nagy értékű pénzmosás vádjával. Csupán június 18-ig kellett várni, hogy Babarikát, és fiát, Eduardot is elvigyék a rendőrök, a belarusz állami ellenőrző bizottság szerint pedig Babarika tevékenysége mögött a Gazprom magas beosztású szereplői is lehettek.

 

Ezek elég súlyos vádak ahhoz, hogy derékba törjék az egyre sikeresebbé váló, gazdasági függetlenséget, demokratizálódást, kompromisszumkészséget és megbékélést hirdető jelölt kampányát. Ugyanis, ha még az állami szervek nem is akadályozzák meg Babarika elindulását,

 

letartóztatásból kampányolni – gyűléseket tartani, vitákon részt venni, interjúkat adni – szinte lehetetlen.

 

A másik nehéz helyzetben lévő jelölt Tihanovszkaja, ugyanis – népszerű vlogger férjével ellentétben – ő maga nem politikai szereplő, és nem tudni, mennyire lesz alkalmas fenntartani azokat a nagyszabású ellenzéki tüntetéseket, amelyeknek az elmúlt hónapokban a férje az élére állt. Ezek az úgynevezett papucsos tüntetések, ahol a résztvevők sokszor házipapucsokkal jelennek meg, ezekkel a papucsokkal kell ugyanis szerintük lecsapni a csótányként ábrázolt Lukasenkát – korántsem finom kampánymódszer, de az erős odamondásokkal operáló outsider Tihanovszkij szájából autentikus.

 

Nem az a szenzáció, hogy az establishment ráindul Lukasenkára, hanem majd az, ha nem ültetik le őket

 

A nevető harmadik így Valerij Capkala lehet: mellette szól például, hogy csakúgy, mint Babarika, ő is a belarusz establishment oszlopos tagja, előképzettsége is alkalmasabbá teszi az elnöki posztra, és Tihanovszkij konfrontatív habitusával ellentétben jóval integratívabb jelölt.

 

Ugyanakkor Capkalán láthatóan nincsen is hatósági nyomás, programja pedig lényegében ugyanazt hirdeti, mint Babarikáé:

 

gazdasági liberalizáció és modernizáció, demokratizáció, miközben szerintük az elnöknek nem királynak kéne lennie, hanem menedzsernek, ideális esetben pedig legfeljebb két ciklust szabad végigszolgálnia.

 

SZOLIGORSZK VÁROSÁBAN BESZÉL A HÍVEIHEZ VALERIJ CAPKALA (OROSZ ÁTÍRÁSBAN CEPKALO). FOTÓ: CAPKALA / FB

 

Meglehetősen visszafogottan nyilatkozott Capkala Babarika letartóztatása után is: szerinte figyelni kell, mi történik, és egyelőre nem lehet mit tenni, de „ennek a nyomásnak ellentétes hatása lesz – hiszen a másik jelöltre fog különösen nagy figyelmet irányítani”. Nem csoda, hogy Capkalát már az ismert belarusz filozófus Uladzimir Mackevics is kritizálta már azzal, hogy jelöltségével a hatalom szelepének szerepét játssza el – vagyis elindul Lukasenka mellett, hogy mégis legyen ellenzéki jelölt, de mégis a rendszer ellenzékijét játssza el.

 

Hogy valóban rendszerszelep-e Capkala, persze nehéz ilyen egyértelműen kijelenteni, mindenesetre a korábbi belarusz választásokkal ellentétben figyelemreméltó, hogy az establishment két tagja is nyíltan szembefordult Lukasenkával. A moszkvai Carnegie Center elemzője, Artyom Srajbman szerint ugyanakkor még csak nem is ez a fontos precedens, hanem az, hogyha Capkalát és Babrikát a – lássuk be – meglehetősen borítékolható választási vereségük után nem ültetik le a hatóságok.

 

Az elmúlt évtizedekben ugyanis a belarusz politika egyik legfőbb alakító szabályává vált, hogy

 

aki az elitből kiválik, és az ellenzékhez csatlakozik, valahogyan börtönbe kerül.

 

Így végezte már több fontos miniszter és rektor is, az elmúlt pár évben viszont a minta változott: a hatóságok inkább adminisztratív letartóztatásokkal lehetetlenítik el az ellenzéki figurákat a bebörtönzések helyett.

 

Ha Capkala és Babarika viszont a választások után nem kerülnek börtönbe, az fontos fordulópont lesz a Carnegie elemzője szerint – akkor ugyanis az elitből egyre többen fogják úgy érezni, hogy megéri disszidálni a hatalom mellől, és akár nyílt kritikusává is válni annak.

 

Belaruszban augusztus 8-án tartanak majd elnökválasztást, ahová eddig hetvenezren jelentkeztek választási megfigyelőnek. Arról, hogy milyen törésvonalak is vannak a belarusz társadalomban a választás kapcsán, itt írtunk részletesen, arról pedig, hogy milyen óriási ellenzéki tüntetéssel válaszoltak Minszkben Babarika letartóztatására, itt olvashatsz bővebben.

 

BORÍTÓKÉP: Viktar Babarika (kép: Facebook), Aljakszandr Lukasenka (kép: Kreml) és Valerij Capkala (kép: Facebook)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás