+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. június 22. hétfő, 20:00
A dán House of Cardsként is emlegetett Borgen hamarosan jön a Netflixre, és nemcsak a skandináv politika szakértőinek lesz érdemes nézniük. Elmondjuk, hogy miért!

Kiskoromban, amikor a tévét kapcsolgattam, mert még a kanyarban sem volt a Netflix, videólejátszónk pedig sosem volt, gyakorlatilag egyetlen típusú sorozat volt, amit azonnal elkapcsoltam még akkor is, ha azon kívül mindenhol csak reklám ment.

 

Ez az öltönyös felnőttek beszélgetnek műfaja, ahol tényleg semmi más nem történik hatvan percen keresztül, mint hogy öltönyös felnőttek beszélgetnek különböző nagy termekben.

 

Ilyen volt a JAG – Becsületbeli ügyek, a Shark – Törvényszéki ragadozó, a Híradósok és Az elnök emberei. Nem is értettem, hogy miért nézi ezeket bárki is. Még ha felnőtt is az illető, miért nem néz mondjuk parlamenti közvetítést a parlamenteset játszó színészek helyett?

 

Felnőtt fejjel persze már megmosolyogtató ez a kérdés, főleg 2020 Magyarországán, ahol manapság a legizgalmasabb közéleti téma a miniszterelnök kovászos uborkája.

 

Kiskorom óta azonban nemcsak a miniszterelnöki kommunikációval, hanem velem is nagyot fordult a világ, mert épp egy öltönyös felnőttek beszélgetnek sorozat negyedik évadát várom:

 

a Netflix ugyanis a Black Mirrorhoz hasonlóan ismét felkarolt egy több évadot is megélt európai sorozatot, a „dán House of Cards-t”, a Borgent.

 

Az új évadra ugyan még két évet várnunk kell, a streamingszolgáltató oldalán viszont már idén elérhetőek lesznek az eddigi évadok, ami a politikai uborkaszezon beköszöntével kitűnő pótlék lehet a politikajunkieknak.

 

 

Dán felnőttek beszélgetnek öltönyben

 

Már a sorozat címe is mutatja, hogy itt bizony kőkemény politikáról lesz szó: mindez tükörfordításban annyit tesz, hogy „A vár”, ami a Koppenhága szívében fekvő Christiansborg-palotára utal, de a dánok legtöbbször csak Borgenként emlegetik. Ez a hippiváros Christianiától (amiről itt írtunk korábban) egy kőhajításra levő épület volt a királyok lakhelye a XVIII. század végéig, de ma is mind a három hatalmi ág itt koncentrálódik:

 

itt ülésezik a Folketinget, azaz a dán parlament, itt van a miniszterelnök irodája, és itt található a skandináv ország legfelsőbb bírósága is.

 

A sorozat nyolcvan százalékban „a várban” zajlik, és rögtön egy fontos politikai eseménnyel indul: megválasztják Dánia első női miniszterelnökét, Birgitte Nyborgot (Sidse Babett Knudsen).

 

A CHRISTIANSBORG-PALOTA. FOTÓ: TOMASZ SIENICKI / WIKIMEDIA COMMONS

 

A dán politika sokkal inkább szól a szövetségek alakításáról és felbomlásáról, mint itthon, így már önmagában évadonként tíz rész tömény politikusi szarkavarásra számíthat a néző a Borgenben, mindezt a legmagasabb színvonalon,

 

ehhez pedig hozzájön még számtalan politikai tanácsadó, sajtófőnök, újságíró és televíziós személyiség, akik sokszor szintén befolyásolják a történéseket.

 

Hangsúlyt kap továbbá a magánélet is, merthogy főhőseinknek (vagy antihőseinknek – ezt sokszor elég nehéz eldönteni a sorozatban) nem mindig egyszerű ezt összeegyeztetniük a hivatásukkal.

 

BIRGITTE NYBORG (SIDSE BABETT KNUDSEN) CSALÁDJÁVAL A TÉVÉSEK KERESZTTÜZÉBEN. FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Nyborg miniszterelnökként az ország vezetése és a családja összetartása között próbál egyensúlyozni, de nincs sokkal könnyebb helyzetben a spin doctora, Kasper Juul (Pilou Asbæk) sem, aki közben a legnagyobb (fiktív) tévécsatorna feltörekvő, elszánt riporternőjével, Katrine Fønsmarkkal (Birgitte Hjort Sørensen) folytat viszonyt.

 

A sorozat, ami megjósolja a dán politikát

 

A sorozat ugyan alapvetően kitalált történettel dolgozik, viszont számos ponton egyezik a valósággal is, nyilván nem teljesen véletlenül. A dán politikában jártasok így például nagyon könnyen meg tudják állapítani, hogy a sorozat pártjainak melyikek a valós életbeli megfelelőik.

 

Sőt, a Borgen már több ízben előre is vetítette a dán politika történéseit, alighanem azért, mert minden évad előtt rengeteg politikai szakértővel, elemzővel, kutatóval és újságíróval beszélnek a készítők.

 

Legelőször rögtön Nyborg megválasztásával jósoltak a sorozat készítői, a nyitóepizód 2010 őszi adása után ugyanis bő egy évvel tényleg megválasztották Dánia első női miniszterelnökét, a szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidtet.

 

Thorning-Schmidt ráadásul szintén kétgyermekes családanya, mint Nyborg, így nem túl meglepő, hogy nagy rajongója is a sorozatnak, bár nem mindig elégedett a sorozatbeli „alteregójának” életével.

 

Lövésem sincs a dán politikáról, miért nézzem a Borgent?

 

A sorozat egyik erénye, hogy nem feltételez semmiféle előzetes tudást a skandináv ország politikájáról, na persze nem hátrány, ha van, úgy még érdekesebb nézni. Ha viszont valaki még csak nem is érdeklődik az ország politikája iránt, akkor is érdemes nézni a Borgent, ennek pedig egyik legfőbb oka az erős színészgárda.

 

KATRINE FØNSMARK (BIRGITTE HJORT SØRENSEN) ÉS FŐSZERKESZTŐJE, TORBEN FRIIS (SØREN MALLING) A NEWSROOMBAN. FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Dánia lakosságarányosan egyébként is rengeteg kiváló színésszel büszkélkedhet, ami mögött az állhat, hogy a dán színészek többsége a britekhez hasonlóan a „régi iskolát” követi:

 

a színmű után szépen végigjátszák az ország klasszikus drámáit a színházakban, ezzel pedig óriási szakmai tudásra tesznek szert,

 

amivel szerintem csak a legritkább esetekben tudnak versenyezni azok a színészek, akik azonnal a mozi vagy a tévé világában próbálják ki magukat.

 

Sőt, a már a mozivásznon vagy a tévéképernyőn befutott színészek is gyakran visszajárnak a színházakba, pár éve például volt is szerencsém látni a világhírű svéd drámaíró, August Strindberg szerepében egy róla szóló darabban az itthon leginkább a Sherlockból ismert Lars Mikkelsent (ő a már Hollywoodban is rég befutott Mads Mikkelsen öccse), és Ann Eleonora Jørgensent, akit itthon az Egy gyilkos ügy címen futott Forbrydelsenből ismerhettünk meg.

 

A Borgen színészgárdájára a tengerentúli filmipar is felfigyelt, Sidse Babett Knudsen játssza a Westworld egyik főszerepét (a sorozat harmadik évadáról itt írtunk), a sajtófőnökét alakító Pilou Asbæk és a rámenős riporternőt játszó Birgitte Hjort Sørensen pedig a Trónok Harcában kötött ki.

 

Minőségi sorozat adófizetői pénzből? Na persze!

 

A második nyomós érv a sorozat mellett, hogy a gyártás alatt mindenki arra összpontosított, hogy megvalósuljon a rendező Adam Price víziója (aki egyébként amikor épp nem rendez, akkor tévés főzőműsort vezet).

 

Ez nálunk szinte elképzelhetetlen lenne egy közszolgálati média gyártotta sorozatnál, de ami a briteknek sikerült, az a dánoknak is,

 

a Borgent ugyanis a dán közszolgálati média, a DR (Danmarks Radio) jegyzi, tőlük fogja most átvenni a produkciót a Netflix.

 

A DR ugyan csak a BBC költségvetésének egynyolcadából gazdálkodik, mégis sikerült összerakniuk egy olyan sorozatot, aminek egy évadzáróját az ország teljes népességének majdnem a fele nézte egy vasárnap este, hamarosan pedig meghódította a brit és számos más ország nézőközönségét is.

 

A MINISZTERELNÖK (SIDSE BABETT KNUDSEN) ÉS FŐTANÁCSADÓJA (PILOU ASBÆK). FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Szóval érdemes belevágni az új évad előtt az eddigi harminc epizódba: a sorozatot a kritikusok remekül fogadták, a készítők és a színészek egyaránt bezsebeltek számos rangos, nemzetközi televíziós díjat, a tengerentúli lapok is csak úgy áradoztak róla,

 

de még a kortárs szórakoztató irodalom nagy történetmesélőjének, Stephen Kingnek is a kedvencei közé tartozik.

 

NYITÓKÉP: Tárgyaláson a Nyborg-kormány. Borgen UK / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás