Bár Koszovó is kérte, Belgrádnak adunk ki egy vélt szerb háborús bűnöst

Szerző: Fekő Ádám
2020.06.21. 09:26

Ljubiša Manitaševićet 2019-ben fogták el a röszkei határátkelőn. Gyilkosságok is fűződnek a nevéhez a két évig tartó koszovói háborúban.

Bár Koszovó is kérte, Belgrádnak adunk ki egy vélt szerb háborús bűnöst

Magyarország jóváhagyta Ljubiša Manitašević kiadatását Szerbiának, akit azzal gyanúsítanak, hogy Koszovóban háborús bűnöket követett el – írja a Balkan Insight.

A szerb igazságügyi tárca pénteki közleményében büszkélkedett el vele, hozzátéve, hogy annak ellenére érték el a kiadatást, hogy „az úgynevezett koszovói önjelölt köztársaság” is kérvényezte,

és örülnek neki, hogy a magyar igazságügyi minisztert (nem nevezték meg, de Varga Juditról van szó – a szerk.) kizárólag a nemzetközi jogot és igazságszolgáltatást vette figyelembe, amikor úgy döntött, nekik adja ki Manitaševićet. A Koszovó államiságát már 2008-ban elismerő Magyarország jelenlegi kormányának többször is hangoztatott gyakorlata ilyenkor az, hogy annak az országnak adjuk ki a kiadni kért személyt, amelyik először kéri.

A szerb háborús bűnökkel foglalkozó hatóság jelenleg is vizsgálja, igaz-e a vád, ami szerint Manitašević 1998 is 1999 között több ártatlan embert is megölt és megsebesített. A férfit 2019-ben fogták el a röszkei határátkelőn, amikor Magyarországról Szerbiába akart visszaszökni.

Manitaševićet az Interpol is körözte, az ő adataik szerint a férfi 1999 júniusában próbálta meg megölni a Koszovói Felszabadító Hadsereg két tagját. Az ügyben aktívan nyilatkozott a testvére is, aki szerint viszont önvédelemről volt szó. De Nikola Manitašević nemcsak nyilatkozott, hanem tüntetett is testvéréért:

a magyar nagykövetség előtt 2019 novembere és decembere között éhségsztrájkot tartott Belgrádban azt hangoztatva, hogy a testvére már ugyanebben az ügyben 67 napot ült őrizetben 1999-ben, és akkor kiengedték bizonyíték hiányában.

Érdekes, hogy tavaly decemberben még arról írt a szerb sajtó, hogy a magyar állam Koszovónak adja ki Manitaševićet.

Szerbiában egyébként vasárnap választást tartanak, az igazságügyi tárca „úgynevezett Koszovózása” pedig azért érdekes, mert a vajdasági újságíró, Pressburger Csaba szerint épp az lehet Aleksandar Vučić elnök finoman szólva sem tiszta újraválasztásának haszna, hogy végre Szerbia is elismerje Koszovó függetlenségét, amit az ország 2008-ban kiáltott ki egyoldalúan, azóta viszont a világ 101 állama ismeri el.

Az Azonnali kiemelten foglalkozik a szerb választással, az erről írt cikkeinket ide kattintva olvashatod el.

FOTÓ: Egy mitrovicai graffiti egyszerre hívja fel rá a figyelmet, hogy Koszovó Szerbia, a Krím pedig Oroszország része. Forrás: Avalit / Wikimedia Commons

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek