Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.
A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.
Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.
Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.
Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.
Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?
Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.
A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!
Noha az első hivatalos eredmények csak 22-23 óra körül várhatóak, az első exit pollok már 21 óra után kijöttek: eszerint minden más pártra köröket verve, 63,4 százalékkal nyerte meg a vasárnapi szerbiai választást a jobboldali Szerb Haladó Párt, Aleksandar Vučić szerb elnök pártja.
A szerbiai választás nyitott kérdése alapvetően az volt, hogy Vučić haladóin és koalíciós partnerén, a Milošević-utódpárt szocialistákon kívül még kik ugorják át az 5-ről 3 százalékra levitt küszöböt, illetve hogy mennyivel lesz alacsonyabb az ellenzék erősebbik fele által meghirdetett bojkott miatt a választási részvétel a várt és eddig megszokott, nagyjából 55 százalékos értéknél.
Az erősen kormánypárti Informer bulvárlap, majd az ellenzéki Danas által is közölt exit pollok szerint mindössze három párt lépte át a 3 százalékos küszöböt: a Szerb Haladó Párt (63,4 százalék), a Szerb Szocialista Párt (10,3 százalék) és a volt vízilabdázó újbelgrádi polgármester, a nemrég Benedek Tibort megható levélben elbúcsúztató Aleksandar Šapić patrióta listája (3,9 százalék). A 3 százalékos küszöb környékén van három királyságpárti formáció közös listája (2,8 százalék), valamint két szélsőjobboldali formáció, a Seprű 2020 és a Szuverenisták (mindkettő 2,5 százalékon áll).
Az exit pollok szerint nem kerül be a parlamentbe sem az ellenzéki, Sergej Trifunović színész vezette Szabad Polgárok Mozgalma (1,7 százalék), sem Vojislav Šešelj csetnik vajda Szerb Radikális Pártja (2,2 százalék). Mivel a kisebbségi listák számára nincs még csak 3 százalékos küszöb sem, így az exit poll által 2,2 százalékra kihozott Vajdasági Magyar Szövetség borítékolhatóan ezúttal is bent lesz a parlamentben, ahogy több más szerbiai kisebbség képviselője is. Mivel csak nagyon kevés párt lépte át a 3 százalékos küszöböt, ezért az exit poll alapján elkészített informeres mandátumbecslés szerint a VMSZ-nek 9 parlamenti mandátuma is lehet Belgrádban (eddig 4 volt).
Választási megfigyelők közben arról számoltak be, hogy összesítésük szerint a szavazókörök 5 százalékában történtek szabálytalanságok.
Most sikeres volt a bojkott?
A szerb ellenzék legnagyobb része nem vett részt ezen a választáson: bojkottálta azt az informálisan Dragan Đilas volt belgrádi főpolgármester vezette Savez-szövetség, ahogy sok más kisebb párt is. Az idei választási részvétel a Magyar Szó információi szerint 46 százalékos volt, vagyis
Mint a Magyar Szó írja: a Vajdaságban volt a legmagasabb (48 százalékos) a részvételi arány, Belgrádban ez mindössze 34,9 százalék volt, Közép-Szerbiában viszont 47,5 százalékos.
Dragan Đilas az első exit pollok után közölte is: a bojkott sikeres lett, a választás és a következő kormány illegitim, ők pedig arra kérik az Európai Parlamentet, hogy küldjenek egy delegációt Szerbiába, amely szabad és tisztességes választásról kezd el tárgyalni a kormánnyal.
Igaz, a választást nem bojkottáló, ám a parlamentbe az exit pollok szerint bejutni nem tudó ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalmát vezető színész, Sergej Trifunović szerint a lakosság 40-45 százaléka eddig is eleve bojkottálta a választásokat. Ami viszont bizonyosan elmondható, az az, hogy a szerbek választásokon való részvételi hajlandósága egyre alacsonyabb: 2008-ban a választási részvétel még 61,4 százalék volt, 2012-ben 57,8 százalék, 2014-ben 53,1 százalék, 2016-ban 56,1 százalék (ezek mind parlamenti választások), a 2017-es, Vučić első fordulós győzelmével végződő elnökválasztáson pedig 54,36 százalék.
Az Azonnali által Belgrádban megszólaltatott, a választást bojkottáló szerb ellenzékiek leginkább azt várták a bojkottól, hogy arra felfigyel a külföld és főleg az EU, és nem ismerik el a választás eredményét. Azonban ezen remény realitásával kapcsolatban érdemes azt látni, hogy nemhogy az EU-tagjelölt Szerbiában, de még EU-tagállamokban is többször előfordult 50 százalék alatti részvétel a parlamenti választásokon.
A kelet-közép európai térségből érdemes Romániát említeni, ahol az utóbbi három parlamenti választáson átlagban alulról karcolta a negyven százalékot a részvétel, de nyugaton sem feltétlenül aktívak mindig a választók: például bár nem EU-tag, de az általában mintademokráciának tartott Svájcban a részvétel rendre 45-48 százalék körüli az utóbbi években. Akinek még ezután is lenne illúziója, annak nem árt felidézni, hogy napokkal a választás előtt a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk kívánt sok sikert a választásra Vučićnak.
FOTÓ: Српска напредна странка / Fejsbuk
Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.
A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.
Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.
Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.
Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.
Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?
Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.
A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!