+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. június 21. vasárnap, 21:41
Az első exit poll alapján úgy tűnik: a vízilabdás Aleksandar Šapić lesz csak az ellenzék. A bojkottpártiak örülhetnek: ez az eddigi legalacsonyabb választási részvétel Szerbiában Milošević leváltása óta.

Noha az első hivatalos eredmények csak 22-23 óra körül várhatóak, az első exit pollok már 21 óra után kijöttek: eszerint minden más pártra köröket verve, 63,4 százalékkal nyerte meg a vasárnapi szerbiai választást a jobboldali Szerb Haladó Párt, Aleksandar Vučić szerb elnök pártja.

 

Miután a közvélemény-kutatások eleve magasan 50 százalék fölötti haladó győzelmet jósoltak, ez egyáltalán nem meglepetés.

 

A szerbiai választás nyitott kérdése alapvetően az volt, hogy Vučić haladóin és koalíciós partnerén, a Milošević-utódpárt szocialistákon kívül még kik ugorják át az 5-ről 3 százalékra levitt küszöböt, illetve hogy mennyivel lesz alacsonyabb az ellenzék erősebbik fele által meghirdetett bojkott miatt a választási részvétel a várt és eddig megszokott, nagyjából 55 százalékos értéknél.

 

Az erősen kormánypárti Informer bulvárlap, majd az ellenzéki Danas által is közölt exit pollok szerint mindössze három párt lépte át a 3 százalékos küszöböt: a Szerb Haladó Párt (63,4 százalék), a Szerb Szocialista Párt (10,3 százalék) és a volt vízilabdázó újbelgrádi polgármester, a nemrég Benedek Tibort megható levélben elbúcsúztató Aleksandar Šapić patrióta listája (3,9 százalék). A 3 százalékos küszöb környékén van három királyságpárti formáció közös listája (2,8 százalék), valamint két szélsőjobboldali formáció, a Seprű 2020 és a Szuverenisták (mindkettő 2,5 százalékon áll).

 

Az exit pollok szerint nem kerül be a parlamentbe sem az ellenzéki, Sergej Trifunović színész vezette Szabad Polgárok Mozgalma (1,7 százalék), sem Vojislav Šešelj csetnik vajda Szerb Radikális Pártja (2,2 százalék). Mivel a kisebbségi listák számára nincs még csak 3 százalékos küszöb sem, így az exit poll által 2,2 százalékra kihozott Vajdasági Magyar Szövetség borítékolhatóan ezúttal is bent lesz a parlamentben, ahogy több más szerbiai kisebbség képviselője is. Mivel csak nagyon kevés párt lépte át a 3 százalékos küszöböt, ezért az exit poll alapján elkészített informeres mandátumbecslés szerint a VMSZ-nek 9 parlamenti mandátuma is lehet Belgrádban (eddig 4 volt).

 

Választási megfigyelők közben arról számoltak be, hogy összesítésük szerint a szavazókörök 5 százalékában történtek szabálytalanságok.

 

Most sikeres volt a bojkott?

 

A szerb ellenzék legnagyobb része nem vett részt ezen a választáson: bojkottálta azt az informálisan Dragan Đilas volt belgrádi főpolgármester vezette Savez-szövetség, ahogy sok más kisebb párt is. Az idei választási részvétel a Magyar Szó információi szerint 46 százalékos volt, vagyis

 

az idei részvétel jóval alacsonyabb minden eddigi szerbiai parlamenti választásnál 2000, azaz Slobodan Milošević leváltása óta.

 

Mint a Magyar Szó írja: a Vajdaságban volt a legmagasabb (48 százalékos) a részvételi arány, Belgrádban ez mindössze 34,9 százalék volt, Közép-Szerbiában viszont 47,5 százalékos.

 

Dragan Đilas az első exit pollok után közölte is: a bojkott sikeres lett, a választás és a következő kormány illegitim, ők pedig arra kérik az Európai Parlamentet, hogy küldjenek egy delegációt Szerbiába, amely szabad és tisztességes választásról kezd el tárgyalni a kormánnyal.

 

Igaz, a választást nem bojkottáló, ám a parlamentbe az exit pollok szerint bejutni nem tudó ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalmát vezető színész, Sergej Trifunović szerint a lakosság 40-45 százaléka eddig is eleve bojkottálta a választásokat. Ami viszont bizonyosan elmondható, az az, hogy a szerbek választásokon való részvételi hajlandósága egyre alacsonyabb: 2008-ban a választási részvétel még 61,4 százalék volt, 2012-ben 57,8 százalék, 2014-ben 53,1 százalék, 2016-ban 56,1 százalék (ezek mind parlamenti választások), a 2017-es, Vučić első fordulós győzelmével végződő elnökválasztáson pedig 54,36 százalék.

 

Az Azonnali által Belgrádban megszólaltatott, a választást bojkottáló szerb ellenzékiek leginkább azt várták a bojkottól, hogy arra felfigyel a külföld és főleg az EU, és nem ismerik el a választás eredményét. Azonban ezen remény realitásával kapcsolatban érdemes azt látni, hogy nemhogy az EU-tagjelölt Szerbiában, de még EU-tagállamokban is többször előfordult 50 százalék alatti részvétel a parlamenti választásokon.

 

A kelet-közép európai térségből érdemes Romániát említeni, ahol az utóbbi három parlamenti választáson átlagban alulról karcolta a negyven százalékot a részvétel, de nyugaton sem feltétlenül aktívak mindig a választók: például bár nem EU-tag, de az általában mintademokráciának tartott Svájcban a részvétel rendre 45-48 százalék körüli az utóbbi években. Akinek még ezután is lenne illúziója, annak nem árt felidézni, hogy napokkal a választás előtt a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk kívánt sok sikert a választásra Vučićnak.

 

FOTÓ: Српска напредна странка / Fejsbuk

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás