+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. június 20. szombat, 13:20
Egy tanulmány szerint már a közeljövőben nagy veszélyt jelentenek a forróságok, erdőtüzek, áradások és az emelkedő tengerszint.

Az egyre gyorsuló klímaváltozás a világszerte legnépszerűbb sportágakat és azok rendezvényeit is veszélyezteti – áll a Rapid Transition Alliance (RTA)  nevű zöld ügyekkel foglalkozó szervezet szombaton nyilvánosságra hozott jelentésében. Az RTA példákkal is szemlélteti, milyen kihívásokkal kell számolnia a sportvilágnak a következő harminc évben: eszerint

 

az angol labdarúgópályák negyedét fogja veszélyeztetni áradás minden szezonban, a brit golfpályák harmadát sodorhatja veszélybe a tengerszint emelkedése, a téli olimpiai helyszínek fele pedig a jövőben nem lehetne megbízható házigazdája az eseménynek.

 

A tanulmányban ugyanakkor arról is írnak, hogy gyakorlatilag minden nagyobb sportág: az amerikai futball, a tenisz, az atlétika vagy éppen a krikett sem mentesül a káros következmények alól.

 

Az RTA becslése szerint a globális sportipar összességében egy közepes méretű országnak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt juttat évente a légkörbe. Ebből következik, hogy a sportszövetségek vezetőinek és legismertebb sportolóknak jelentős felelőssége van abban klímaváltozás kezelésében.

 

A Guardian idézi a jelentést készítő szervezettől Andrew Simmst, aki szerint „a társadalom számára a sportvilág számos fontos példát állít. Ha a sport kellő gyorsasággal tud változni a klímaváltozás követkemézményeinek kezeléséért, sokan fogják követni” – állítja Simms.

 

Nem csak a jövővel foglalkozik a jelentés: az RTA arról is ír, hogy a klímaváltozás már most is érezteti hatását a sportvilágban. Példaként szerepel a tavalyi rögbivilágbajnokságot sújtó tájfun és az Australian Open bozóttüzek miatti félbeszakadása.

 

Szintén a Guardian idézi Rosie Rogerst, a Greenpeace munkatársát, aki a jelentésről azt mondta:

 

„az áradásoktól kezdve a tikkasztó hőségig a sportot is érinti klímavészhelyzet. Egyértelmű ugyanakkor, hogy nagyban hozzá is járul ezek kialakulásához”

 

– fogalmazott.

 

Rogers szerint a globális sportiparnak alaposan át kell gondolnia a működését, és változnia kell. Az iparág zöldebbé válását sürgeti, és ő is kiemeli a sport példamutató szerepét.

 

„Mindegy, hogy a sportolók a jövőben az utazásoknál lemondanak a repülőkről és inkább vonattal mennek, vagy hogy a stadionokból eltűnnek az egyszer használatos műanyagok, esetleg nem kötnek többé szerződést fosszilis üzemanyagtermelőkkel. A sport bizonyíthatja, hogy a győztes oldalon áll a klímaváltozás elleni küzdelemben.”

 

Ugyanakkor a riport megjegyzi, hogy zöld vállalásokban egyelőre nem áll jól a sportvilág: a vizsgált több száz szövetség közül csak öt vállalt karbonsemlegességet 2030-ig. Köztük a Forma-1, az atlétika és a Wimbledont is szervező angol teniszszövetség.

 

David Goldblatt, a jelentés írója szerint is sokkal többet kellene tennie a sportvilágnak, 

 

„Kevés annyira globális és színes társadalmi dolog van, mint a sportolók és a sportot követők közössége. Ha sikerülne közös célként a karbonsemleges sportvilág megvalósítását kitűzni, az nagyban hozzájárulna a politikai célkitűzések ilyen irányban történő változásához is” – mondta Goldblatt.

 

NYITÓKÉP: Manchester City / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás